2010. május 15.
Megalakult az új Országgyűlés
Megtartotta a Parlament alakuló ülését, amelyen megválasztották annak elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök, Schmitt Pál házelnök, Bajnai Gordon leköszönő és Orbán Viktor leendő miniszterelnök. Bajnai szerint válságkezelő kormánya stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot ad át. Orbán beszédében elmondta: le fogják győzni a bűnözést, a munkanélküliséget, a fiatalok kilátástalanságát, az idősek reménytelenségét, a „merjünk kicsik lenni”, az „oszd meg és uralkodj” mentalistást, az ingatlan panamákat, az off-shorelovagok praktikáit, a fővárosi pazarlást. (Népszabadság, 2. oldal)
Tetszettünk forradalmat csinálni
címmel Orbán Viktor miniszterelnök-jelölttel készített interjút a Magyar Nemzet (1., 5. oldal), amelyben a Fidesz elnöke elmondta: az a politikai rendszer, amit megdöntöttek, átmeneti volt. „Az átmenetnek a haszonélvezői azok az óriási vagyonokat felhalmozó tőketulajdonosok, dúsgazdag emberek voltak, akik váratlanul és sikeresen elfoglalták a magyar politikai baloldalt, és létrehozták az oligarchák rendszerét.” Véleménye szerint a gazdaságpolitikának nem pusztán az a célja, hogy elhárítsa a válságokat, hanem hogy bizonyos célokat, amelyeket az ország polgárai fontosnak tartanak, kitűzzön, majd megvalósítsa őket. Bár akadnak ellenzők is, Orbán még mindig úgy látja, hogy az adócsökkentés önmagában gazdasági többletteljesítményt hoz. Ezért az adórendszert a végletekig le kell egyszerűsíteni, és az adó mértékét úgy kell meghatározni, hogy a választópolgárok, a munkaadók és munkavállalók úgy érezzék, megéri befizetniük az adót.
Az MSZP kapta a nemzetbiztonsági bizottságot
Habár korábban az MSZP a költségvetési bizottság elnöki tisztére tartott igényt és a nemzetbiztonságit első körben átengedte a Jobbiknak, hosszas vita után Schmitt Pál házelnök végül a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét „a legnagyobb ellenzéki frakciónak”, azaz az MSZP-nek ajánlotta fel, a költségvetésit viszont a Jobbiknak. A bizottsági struktúrára vonatkozó javaslatot végül a Ház 270 igen, 5 nem és 93 tartózkodás mellett elfogadta. Így a szocialisták jelölhetnek elnököt a fogyasztóvédelmi, a foglalkoztatáspolitikai és a nemzetbiztonsági bizottságba, míg a Jobbik a nemzetbiztonsági, valamint az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság elnökét adhatja – írja a Népszabadság (2. oldal).
Ha lesz reform felzárkózunk, ha nem, tovább vergődünk
A Népszava (8. oldal) interjút készített Békesi László volt pénzügyminiszterrel, aki szerint a Bajnai-féle stabilizáció nagyrészt rövid távú megtakarításokra épült. Példaként említette az önkormányzati megszorításokat, miközben nem csökkentették a 3200 települési-, a 19 megyei-, és a 23 fővárosi kerületi önkormányzat számát és a kötelezően ellátandó feladatok körét. Véleményes szerint ezért a stabilizációs intézkedéseknek azt a részét, amelyek mögött egyszeri kiadáscsökkentés áll, csak akkor lehet hosszú távon fenntartani, ha ezt a feladatok átalakításával, az államiak csökkentésével, az intézményhálózat racionalizálásával – beleértve a létszámcsökkentést is – támasztják alá. A szükséges reformok vállalásával azonban lehetőség nyílik az euró 2014-es bevezetésére is.
A PDSZ üdvözlete
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete üdvözölte Sólyom László köztársasági elnök pénteki nyitóbeszédét, amelyben első helyen a nevelés és oktatás szükségességére és finanszírozására hívta fel a figyelmet, s úgy fogalmazott: ez az „amire az Országgyűlésnek semmilyen kiadást nem szabad sajnálnia”. (Magyar Nemzet, 2. oldal)
2010. május 14.
Megvan a „kormányzati Ablak-Zsiráf”
Szollár Domokos kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormány elkészült az átadás-átvételi dokumentációval, amely a legteljesebb képet próbálja nyújtani az ország helyzetéről, s amely elérhető bárki számára az interneten az egyes tárcák honlapján. Szollár szerint az összeállításban valamennyi, a Fidesz által kért információ szerepel: a minisztériumok szakmai feladatköreitől kezdve a folyamatban lévő ügyeken és a személyzeti feladatokon át az április 30-i záró adatokkal a tárcák költségvetési helyzetéig. Emellett a háttérintézmények feladatai, bevételei és kiadásai is szerepelnek az átadásra kerülő anyagokban – írja a Népszava (3. oldal).
Két csontváz már kiesett a szekrényből
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki a párt gazdasági tényfeltáró bizottságát vezeti a Magyar Nemzetnek (13. oldal) úgy nyilatkozott: két csontvázat már biztosan találtak a vizsgálódásaik során. Az egyik, hogy az államháztartás hiánya várhatóan jóval magasabb lesz a kormány által tervezettnél. A másik pedig a Malévval kapcsolatos. Varga szerint amennyiben a légitársaság nem kap hitelt, a cég dolgozói nem kapnak bért.
Települések kutyaszorítóban
A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég önkormányzati szektor helyzetét vizsgáló elemzéséből az derül ki, hogy 2007-2008-ban közel hússzorosára emelkedett a helyi önkormányzatok kötvényállománya, mivel az utóbbi években a kormányzat több közszolgáltatási feladatot úgy delegált az önkormányzatok hatáskörébe, hogy az ezek ellátásához szükséges forrásokat nem biztosította. A kötvények törlesztési periódusa az idén kezdődik, a csúcsot pedig 2012-ben és 2013-ban éri el, így egy-két éven belül nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek egyes települések. A Világgazdaság (3. oldal) szerint az egyébként sem túl fényes képet tovább rontja, hogy az önkormányzatok gazdálkodását nem ellenőrzi egységes felügyeleti szerv, és a települések általában szakmai tanácsokat sem kapnak az állami hatóságok részéről.
Két ötéves önkormányzati ciklus?
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a parlamenti és az önkormányzati képviselői létszám egyidejű csökkentését javasolja az új kormánynak. Molnár Gyula XI. kerületi polgármester, a TÖOSZ elnöke ismertette a 12 pontos elváráslistát, amely szerint elsősorban az állam és az önkormányzatok közötti hatásköröket kellene tisztázni, mivel tarthatatlan, hogy a települések olyan feladatokat kapnak, melyekhez nem kapják meg a megfelelő mértékű forrást. Az önkormányzatok létszám-csökkentése nem minden szinten érvényesülne, hiszen a kistelepülések jelenlegi 3-5 tagú testületeinél a felezés “közjogilag lehetetlen” lenne. Ezért csak a fővárosban, a nagyobb településeken és a megyéknél javasolnak csaknem 50 százalékos csökkentést, míg a kistelepüléseken lényegében nem változna a testületek létszáma. Ezzel harmadával csökkenne az önkormányzati képviselők száma. Emellett a mostani és 2015-ös önkormányzati ciklust ötévessé tennék, hogy ezzel eltávolítsák a helyhatósági választások időpontját az országgyűlési képviselők választásának évétől, majd 2020-tól állhatna vissza a négyéves mandátum. (Népszava, 3. oldal)
Partnerséget várnak és ajánlanak
Partnerséget kér és ajánl az új kormánynak az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. Borsik János, a konföderáció elnöke szerint a tárgyalásoknak nincs alternatívája, mivel nem nagyon létezik nemzeti konzultáció a szociális partnerek és a mindenkori kormány együttműködése, megállapodásai nélkül. (Világgazdaság, 3. oldal)
Herczog László is MKDSZ-tag lesz
Herczog László leköszönő szociális és munkaügyi miniszter is tagja lesz a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak, amelynek legfőbb feladata, hogy Magyarországon a munkaügyi kapcsolatok területén terjessze el az alternatív vitarendezés kultúráját. Herczog úgy látja: a magyar vállalkozók és szakszervezetek most még sokszor idegenkednek attól, hogy közvetítővel, döntőbíróval próbálják megoldani a munkaügyi konfliktusokat – írja a Világgazdaság (2. oldal).
Megegyeztek, mégsincs bérmegállapodás a BKV-nál
Nem akarja aláírni valamennyi, a BKV-nál működő reprezentatív szakszervezet a cég vezetésével összeállított bérmegállapodást – írja a Népszava (9. oldal). A korábban a sztrájkot szervező érdekvédők bár lemondtak a bérkövetelésről, azonban most mégis nagyobb bérfejlesztést akarnak elérni, mint amennyit a munkabeszüntetés helyett a tárgyalásokat választó szakszervezetnek sikerült. A tárgyalóképes szakszervezetek szerint a vitának leginkább a dolgozók látják majd kárát, s az ellenkezőkben csupán a “revansvágy dolgozik”, mert megorroltak rájuk, akik nem a sztrájkot, hanem a tárgyalást választották a viták rendezésének, ráadásul ezzel eredményeket is elértek.
2010. május 13.
Védelem a tanároknak – A diákot ki óvja?
Orbán Viktor leendő miniszterelnök a nemzeti konzultációsorozat első, a közrendről és a közbiztonságról szóló állomásán kijelentette: már a parlament megalakulásának napján vagy az azt követő munkanapon benyújtják azt a törvénymódosítási javaslatot, amely „maximális védelmet” fog adni a pedagógusoknak. A Népszabadság (2. oldal) értesülései szerint a közfeladatot ellátó személyek – például pedagógus, tűzoltó vagy mentős – elleni erőszakos cselekmények büntetési tételét emelnék fel. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is üdvözölte a javaslatot. Galló Istvánné, a PSZ elnöke a lapnak elmondta: örömmel vesznek minden olyan lépést, amely az iskolai agresszió megfékezésére irányul. Bár valószínűleg ez a törvény sem fogja egy csapásra megoldani a problémákat, de értékelik a szándékot, hogy fontosnak tartják a pedagógusok védelmét.
Készen áll az átadás-átvételre a leköszönő Bajnai-kabinet
Ma délutánig hozza nyilvánosságra a két hónapon át készített átadás-átvételi dokumentációt a Bajnai-kormány, hogy a lehető legteljesebb képet adhassák az ország helyzetéről, az egyes tárcák területek folyamatban lévő ügyeiről. Az átadási jegyzőkönyvek mindenhol azonos struktúrájúak, és április 30-i zárással készültek – írja a Népszava (8. oldal).
Oszkó: Tartható a deficitcél
A költségvetés áprilisi hiánya a vártnak csupán a harmada lett (82 helyett 27,1 milliárd forint), ezért valamelyest alacsonyabb lesz az év végére várható deficit. Oszkó Péter elmondása szerint Az államháztartás első négyhavi egyenlege így 637 milliárdos mínuszt mutat, ez az év egészére várt deficit 73 százaléka. A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint május végére a hiány a hivatalos éves deficitcél 82 százalékát érheti el. Ezért a leköszönő pénzügyminiszter szerint csupán kormányzati akaraton múlik, hogy valóra váltható-e a 3,8 százalékos idei hiánycél. (Világgazdaság, 3. oldal)
Az idén ismét adómentes lehet a cafetéria
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a Magyar Hírlapnak (15. oldal) úgy nyilatkozott: pártja mindenképpen felül akarja vizsgálni a cafetéria jelenlegi adózási rendszerét, s úgy módosítanának rajta, hogy az a foglalkoztatást és a munkahely-megtartást szolgálja. Június elejére ígért konkrét előterjesztést az ügyben.
Növekedésnek indult Európa
Míg EU-ban és az eurózónában átlagosan csak 0,2 százalékos volt a növekedés, a maga 0,9 százalékos növekedésével Magyarországé az egyik legjobb negyedéves mutató GDP-adat az unión belül, de régiós összehasonlításban is az élen állunk. (Világgazdaság, 4. oldal)
2010. május 12.
Vita a szakkönyv-támogatásról
A Népszava (3. oldal) és a Magyar Nemzet (Szakkönyvekért leveleztek, 2. oldal) is ír arról, hogy a Pedagógusok Szakszervezete levélben fordult az oktatási minisztérium szakállamtitkárához azt kérve, hogy a tárca gondolja át a szakkönyvek vásárlására adott támogatás mértékét, mivel az „szégyenteljesen alacsony”. Ráadásul 2010-től már nem adómentes a juttatás, így a 14 ezerről négyezer forintra csökkentett összegből az adó levonása után csupán 2456 forint marad a tanároknál, amely a szakszervezet szerint „egy fél szakkönyvre is kevés”.
Két hét, és más lesz az élet
Orbán Viktor Fidesz-elnök a választások után jelentette be, hogy társadalmi egyeztetést kezdenek öt fontos nemzeti ügyben: a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszaállítása témakörében. Ózdon először a közbiztonságról esett szó, ahol a miniszterelnök-jelölt megígérte, hogy átalakítják a tulajdon elleni szabálysértések elbírálásának rendszerét: a jövőben a rendőrök veszik át ezt a feladatot a jegyzőktől. Elmondása szerint már két héten belül érezhető lesz a változás a közbiztonság terén, a törvények tekintélyét helyreállítják, szigorúbban lépnek fel a bűnözés minden formája és a bűnözők ellen. (Népszabadság, 3. oldal)
Az új kormánynak van vészforgatókönyve
Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzetnek (5. oldal) nyilatkozva elmondta: az év közepétől indítja el a kormány a hároméves adóprogramját, amellyel 12-16 adónemet megszüntetve vagy összevonva csökkenteni szeretnék az adónemek számát, ezen túl szélesíteni szeretnék az adóbázist is. A költségvetési hiányt azonban mindenképpen 4,5 és 6,5 százalék között akarja tartani a kormány.
Parragh László nem ad türelmi időt a kormánynak
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már július elsejétől érdemi intézkedéseket vár az adórendszerben a hivatalba lépő kormánytól. Úgy látja, hogy a gazdaság szereplői szeretnének látni egy programot, hogy tudják, milyen ütemezésben és mit akar megvalósítani a kormány, másrészt egy menetrendet, amellyel ellenőrizni lehet, hogy mi valósul meg és mi nem. Emellett a mélyreható szerkezeti változásokhoz is hozzá kell fogni 2011-ben, de legkésőbb 2012-ben. Az uniós forrásokkal kapcsolatban átcsoportosítana gazdaságfejlesztésre, termelékenység- és hatékonyság javításra. Örömmel venné, ha a kamarák szerepe nőne a kereskedelemfejlesztésben és a külgazdaság szervezésében. (Népszava, 10. oldal)
Magyarország hátul kullog az adóversenyben
Az OECD összehasonlító adatai szerint a magyarországi foglalkoztatási terhek kiugróan magasak, szinte minden mutatóban vezetjük a negatív listát. Különösen rossz az átlagbéren – bruttó 216 ezer forint – foglalkoztatott, két gyermeket nevelő házaspárok adóterhelése, de az átlagbér 133 százalékát – 287 ezer forint – kereső gyermektelen házaspárokat is „bünteti” az állam. Az OECD tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb az egykeresős, kétgyermekes házaspárok terhelése. Az átlagbérrel számolva esetükben az adóék 43,7 százalékra jön ki. Még úgy is a legrosszabbak között állunk, hogy 2008 óta egy egyedülálló, átlagos keresetű ember esetében az adóék 54,1 százalékról 53,4 százalékra mérséklődött – írja a Népszabadság (10. oldal).
Magyarország az ötödik
A KPMG tanácsadó cég szerint a 2007–09-es időszakban Magyarország harmadik volt az európai uniós források időarányosan leszerződhető hányadának 90 százalékos teljesítésével, és ötödik az időarányosan kifizethető forrás 23 százalékos teljesítésével. A cég szerint az uniós országok 2007–13-as időszakban a rendelkezésre álló források 45 százalékát – összesen mintegy 120 milliárd eurót – közlekedés-, vidékfejlesztésre és a halászatra szánják, de jelentős összeget különítettek el humánerőforrás-fejlesztésre, környezetvédelemre és gazdaságfejlesztésre is, viszont a legkevesebb pénzt az egészségügy fejlesztésére akarják fordítani – írja a Világgazdaság (4. oldal).
Élénkül a munkaerő-piac
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint a gazdasági válság kedvezőtlen hatása egyre kevésbé érvényesül a munkaerő-piaci folyamatokban. Ezt igazolja az, hogy április kis mértékben csökkent a regisztrált álláskeresők száma, 43 ezerrel kevesebben kerestek állást, mint egy hónappal korábban. (Népszava, 4. oldal)
2010. május 11.
Pénteken Bajnai Gordon és Orbán Viktor is beszél
Sólyom László köztársasági elnök május 14-én 13 órára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését, amelyen a fideszes Horváth János korelnökként mond beszédet, majd bejelenti, mely képviselőknél áll fenn összeférhetetlenség. Majd az Országgyűlés vita nélkül hallgatja meg a választási beszámolókat. Ezután a képviselők titkos szavazáson választják meg az Országgyűlés tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket, megalakul a házbizottság, és az elnöklést átveszi az új elnök a korelnöktől. Ezt követően három beszéd hangzik el. Először az Országgyűlés új elnöke szólal fel, a Fidesz Schmitt Pált jelölte erre a posztra. Felszólal Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, aki bejelentést tesz a kormány megbízatásának megszűnéséről. A köztársasági elnök javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként kaphat szót az ülésen – ismerteti a forgatókönyvet a Népszabadság (3. oldal).
Csapdába csalták a devizahiteleseket
címmel a Népszabadság (10. oldal) interjút készített Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszterével, aki szerint a bürokrácia leépítése (intézmények megszüntetésével, összevonásával, a felesleges jogszabályok törlésével) szinte azonnal több százmilliárd forintot hozna az államkassza számára. Adózás területén az év közepétől indul el egy hároméves adócsökkentési program, amely reményeik szerint a 100 legalacsonyabb adóterhelésű ország közé hozza be Magyarországot a jelenlegi 151. helyről. A költségvetési hiány még nem tudja, hogy mennyi lesz, azt viszont tudja, hogy 7 százalék feletti nem lehet.
Nem a milliomosoknak kedveznének
Matolcsy György a HírTv-nek nyilatkozott a családi adózás bevezetéséről, amely az új kormány tervei szerint elsősorban a gyermeket vállaló középosztálybeli családokat segítené – írja a Magyar Nemzet (11. oldal). Az előzetes tervek szerint az első gyerek után is járna kedvezmény, azonban a harmadik gyerek után adná a legnagyobb enyhítést a kormány, s a magas keresetűek kevesebb kedvezményt kapnának, mint a közepes jövedelemmel rendelkezők. Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa a lapnak elmondta: a családi adózás önmagában nem népességnövelő hatású, de elengedhetetlen része annak. Emellett orvosolni kell a fiatalok lakhatási problémáit is szocpol vagy állami kamattámogatású hitelek útján, s ki kell szélesíteni a táv- és a részmunkaidős foglalkoztatást.
Lehet-e különórát tartani az óvodákban?
Habár a legtöbb óvoda szervez reggel vagy kora délután fizetős foglalkozásokat (úszás, angolóra), azonban ezeket a különórákat a nemrég módosított óvodai nevelés országos alapprogramja értelmében nem lehetne megtartani. Makár Barnabásné, a miskolci Szeder utcai Óvoda vezetője, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának elnöke a Népszabadságnak (5. oldal) nyilatkozva elmondta: egyetért azzal, hogy ne lehessen különórákat szervezni az óvodákban, a 3-6 éves korú gyerekeknek ugyanis elsősorban játszaniuk kell, a szülők azonban ragaszkodnak a különórákhoz, mivel úgy vélik, joguk van eldönteni, hogy a saját pénzükből mikor és milyen órára járatják gyermeküket. A főváros XI. kerületében ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, tiltakozásul „az óvodai fakultációs programok megszüntetését előíró önkormányzati intézkedés” ellen.
2010. május 10.
Kormányra vár az OÉT
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormányváltás után is számos megoldásra váró kérdés marad, a Világgazdaság (3. oldal) példaként említi a munkát terhelő adó és járulékok mértékét, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazás szabályozását, a sztrájktörvény, valamint a munka törvénykönyvének módosítását. Az érdemi munka azonban csak akkor kezdődhet el, amikor az új kormány hivatalba lép, addig ugyanis nincs mihez viszonyulniuk a feleknek.
Mintegy 15 millió kell a felnőtté váláshoz
A Generali-Providencia Zrt. felmérése szerint 30 éves korra tolódott az első gyermek vállalása, ez nagyrészt a fiatalok anyagi nehézségeinek és lakásproblémáinak tudható be. A kisgyermekes családok tapasztalatai szerint mai árakon számolva mintegy 15 millió forintot költ a család a gyerekre az egyetem elvégzéséig. A KSH adatai szerint az idei év első hónapjában 5,5 százalékkal kevesebb gyerek született, mint tavaly – írja a Népszava (4. oldal).
A családi adózás önmagában még kevés
A francia családi adózás hatásait vizsgáló elemzés szerint a családi adózás igazságosabb és hosszú távon több gyerek vállalására ösztönzi a családokat. Franciaországban – ahol már évek óta létezik a családi adózás – két, átlagos jövedelmű család közül az, amelyikben egy gyerek sincs, négyszer annyi adót fizet, mint ahol három gyerek van. A családi adózás a Népszabadság (3. oldal) szerint azonban még kevés ösztönzőnek. Franciaországban amellett, hogy a családi pótlék és a nevelési támogatások nagy része adómentes, a gyerekek hatéves koráig adójóváírás formájában támogatást lehet kapni, még a gyerekfelügyeletért kiï¬zetett díj után is.
Vasárnapi történet
címmel Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Népszabadság Vélemény rovatában (14. oldal) a vasárnapi munkavégzés korlátozásával kapcsolatban fejti ki a véleményét. Szerinte a bolti és a vendéglátó-, a kereskedelem, a szállodaipar és a kapcsolódó szolgáltatások sokasága nem ismeri, nem is ismerheti a hétvégi szünnap fogalmát kiélezett versenyhelyzetben. Dávid úgy látja, hogy aki egy bizonyos szakmát választ, az vállalja a munkavégzéssel együtt járó korlátozásokat, szabályokat és feltételeket is. Ha bevezetik a boltok vasárnapi nyitvatartását, az szerint a nagyobb üzleteknél a dolgozók elbocsátásával fog együtt járni, de hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásokat is „agyoncsaphatnak” a korlátozással: a termelők, a beszállítók és a fuvarosok is rosszabbul fognak járni. S mivel régiós versenytársainknál több helyen nincs vasárnapi korlátozás, ezért a jövőben nem csak tankolni, hanem bevásárolni is átugrunk majd a szomszédokhoz.
Meg kell vizsgálni, mi volt a magán-kórházüzemeltetők csődjének az oka
Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának leendő vezetője a Magyar Nemzetnek (5. oldal) nyilatkozva elmondta: az egészségügyben rendszerbe kell foglalni a jövőben a különböző ellátási szinteket, s meg kell oldani az elvándorló orvosok és nővérek problémáját is. A kórházak magánüzemeltetése kapcsán úgy látja, a tisztes profittal működő, minőségi ellátást biztosító egészségügyi vállalkozót nem kellene kizárni a rendszerből. Az oktatással kapcsolatban felülvizsgálná az érettségi jelenlegi rendszertét és a bolognai rendszert.
2010. május 8.
Melyik megatárcához kerül a munkaügy?
címmel a Népszabadság (2. oldal) szombati száma azt találgatja, vajon a nemzetgazdasági vagy a nemzeti erőforrások csúcsminisztérium alá fog-e tartozni a munkaügy. A lapnak egy meg nem nevezett fideszes szakértő a „homokóra-elmélethez” hasonlította a kormány felépítését. Eszerint felül vannak a politikusok (miniszter, parlamenti és szakmai államtitkárok), ők képviselik a kormány szakpolitikai céljait; középen a közigazgatási államtitkár, ő irányítja szakmai szempontok alapján az apparátust; alul pedig maga az apparátus.
Heti három óra adminisztrációra
Az oktatási minisztérium és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közös megrendelésére a Tárki-Tudok által készített felmérés szerint egy magyar pedagógus átlagosan heti 51 órát dolgozik, ebből nem tanítással heti 9,5 órát foglalkoznak. A pedagógusok a teljes munkaidejüknek mindössze harmadát töltik tanítással: 18,5 órát osztálytermi tanítással, 1,9 órát korrepetálással vagy valamiféle szakkör megtartásával, heti 11,9 órában készülnek, adminisztratív feladatokkal pedig heti 3 órát foglalkoznak. A diákok felügyeletével, kísérésével, étkeztetésével, fogadóórákkal, a szülőkkel való kapcsolattartással vagy osztályfőnöki tevékenységgel pedig heti 9,5 órát töltenek. A pedagógusok a szabadnapjukon is dolgoznak: az esetek csaknem felében dolgozatokat javítanak vagy az órákra készülnek. Az óvodapedagógusok heti átlagos munkaterhelése valamelyest alacsonyabb, de még így is több, mint a heti kötelező munkaidő: 46,2 óra. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke azonnali tárgyalást kezdeményez az új kormánnyal a pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentéséről. (Népszabadság, 4. oldal)
Sokkoló bér- és nyugdíjcsökkentés Romániában
Traian Basescu román államfő bejelentette: az ország nehéz pénzügyi helyzete miatt (a román költségvetés hiánya 9 százalék körül mozog) június elsejétől 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak bérét, valamint 15 százalékkal a nyugdíjakat és a munkanélküli-segélyeket – írja a Népszabadság (7. oldal).
