Június 16-30.

2010. június 30.

Jövő héten indulhat a menesztésáradat

Június 28-án elfogadta a Parlament a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon, tehát július 5-én, hétfőn lép hatályba. Akkortól a kormánytisztviselők munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti. Ezzel a Népszava (5. oldal) szerint beindulhat az elbocsátások áradata a központi államigazgatásban. A lap által megkérdezett Falusi Andrea munkajogász szerint az új törvény legfőbb „vívmánya” az eddigi akár hat hónapos felmondási pénz megspórolása, illetve lecsökkentése két hónapra. A munkajogász szerint másrészt az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől. S ez egyben azt is jelenti, hogy a kormánytisztviselő az indoklás nélküli kitétel következtében még munkaügyi bírósághoz sem fordulhat, vagyis jelentős mértékben csorbul a munkavállalók jogbiztonsága.

GKI: lassú, de biztos kilábalás a válságból

A GKI gazdaságkutató szerint enyhülnek a magyar gazdaságpolitika számára a finanszírozási válság időszakában kialakult kényszerek, így az IMF közvetlen szerepvállalása már akár 2012-ben megszűnhet. Az államháztartási hiány az idén 4 százalék körül lesz, de legkésőbb 2012-ben 3 százalék alá süllyed – írja a Világgazdaság (3. oldal). Az államadósság 80 százalék környékén tetőzik, majd ugyancsak fokozatosan csökken, s várhatóan az infláció is 3 százalék alá süllyedhet 2012-re. Így akár 2010 végén be tudnánk lépni az euró előszobájának számító ERM II rendszerbe, s 2014-ben bevezethetnénk az eurót.

Teljesíthető a bértömeg-csökkentés

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdálkodási minisztérium államtitkára szerint minden költségvetési cégnél van 15 százaléknyi tartalék, ezért teljesíthető lesz a kormány gazdasági akciótervében meghirdetett bértömeg-csökkentés. Kétféle megoldás, illetve ezek kombinációja lehetséges: vagy elküldik az alkalmazottak 15 százalékát, vagy 15 százalékkal csökkentik a béreket. Minden vállalatnak magának kell eldöntenie, milyen megoldást választ. (Világgazdaság, 3. oldal)

Több lett az állás tavaszra

A Központi Statisztikai Hivatal a március–májusi időszakról közölt adatai alapján elmondható, hogy lényegesen javult a foglalkoztatás a tavaszi hónapokra: a múlt havi 11,8-et követően 11,4 százalékos a munkanélküliségi ráta. Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése mellett a gazdasági aktivitás is emelkedett. (Világgazdaság, 3. oldal)

Schmitt Pált választották köztársasági elnöknek

Az Országgyűlés tegnap 263 szavazattal Schmitt Pál házelnököt választotta Sólyom László utódjának. Az új államfő augusztus 6-án foglalja el hivatalát, a házelnöki poszton várhatóan Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke követheti. (Népszabadság, 1-2. oldal)

Lemondott tegnap Farkas – Orbán máris egyeztetett

Lemondott Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, mivel úgy látja, hogy hatékonyan működhessen a PSZÁF, szerinte szükséges, hogy a kormány maradéktalanul megbízzon a felügyelet vezetésében. Orbán Viktor miniszterelnök máris leült egyeztetni Szász Károllyal – aki 2000 és 2004 között már betöltötte már a PSZÁF elnöki tisztét –, akiről már hetekkel ezelőtt elterjedt, hogy ő lenne a Fidesz-kormány jelöltje a PSZÁF élére. (Világgazdaság, 3. oldal)

2010. június 29.

Jól álcázott, 29 pontba bújtatott megszorító csomag

Holnap dönt a kormány Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos gazdasági akciótervének az idei esztendőt érintő pontjairól. A Népszava (9. oldal) azt gyűjtötte össze, melyik intézkedésnek milyen lesz az állampolgárokra, a munkavállalókra, a cégekre.

Szigor a családi pótléknál

Tegnap az Országgyűlés ismét több törvényről vagy annak módosításáról döntött. Ismét elfogadták például a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, így a jövőben a legalább 9, legfeljebb 15 tagú jelölőbizottságba minden parlamenti párt delegálhat, azonban a bizottság összetételének tükröznie kell a pártok parlamenti mandátumarányait. Emellett tegnap szavaztak a családi pótlékról szóló jogszabály módosításáról is, amelynek folyósítását már az új tanévtől iskolába járáshoz kötik. A jegyző ötven igazolatlan óra után felfüggesztheti, és joga van a családi pótlék természetbeni kifizetésére is. Az Országgyűlés elfogadta azt a fideszes javaslatot is, amely újra megengedi, hogy a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke olyan bizalmasát tehesse meg helyettesének, aki nem tagja a képviselő-testületnek. (Világgazdaság, 3. oldal)

Fél év után újra van elnöke az ÁSZ-nak

Kétharmados többséggel a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Domokos Lászlót választotta meg az Állami Számvevőszék elnökének tegnap az Országgyűlés, akinek a mandátuma 12 évre szól – írja a Világgazdaság (3. oldal) röviden bemutatva az 1991 óta Fidesz-tag Domokos életútját. Az ÁSZ alelnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere lett. Emlékezetes: a számvevőszék december óta elnök nélkül működött, a pártok közötti egyeztetések kudarca miatt alelnökei pedig már 2002 óta nincsenek.

Vida Ildikó az APEH új elnöke

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Vida Ildikót nevezte ki tegnap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének, s menesztette Szikora Jánost, aki 2005 óta állt az APEH élén – írja a Világgazdaság (2. oldal). Matolcsy június 18-án indított vizsgálatot, hogy kiderüljön: Szikora jogszerűen állíttatta-e le a Malév köztartozásának behajtását. A vizsgálat megállapításai szerint ezzel sérültek azon alapelvek, melyek szerint az adóhatóság a törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit, illetve, hogy minden ügyben megkülönböztetés nélkül köteles eljárni. Vida az első Orbán-kormányban már volt APEH-elnök (1999 és 2002 között), azt megelőzően (1998 és 1999 között) elnökhelyettes.

Az Alkotmánybírósághoz fordulna az OVB elnöke

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke a testület következő ülésén javasolni fogja, hogy az Alkotmánybíróság előtt támadják meg azt a törvényt, amely kimondja, hogy a jövőben valamennyi országos választás előtt újuljon meg az Országos Választási Bizottság. A Népszabadság (3. oldal) cikke szerint a jogszabály már az őszi helyhatósági választások előtt hatályba lépne, így a testület parlament által választott tagjainak megbízatása még ősszel megszűnne. Szigeti szerint aggályos, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza. Úgy véli, a törvény célja az OVB tagjainak elmozdítása, mivel a döntés nem terjed ki sem a területi, sem a helyi választási bizottságra, amelyeket továbbra is négyévente kell csak újraválasztani.

Baloldali hírtévé a láthatáron?

A Magyar Nemzet (2. oldal) arról ír, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közel négymilliárd forintos tőkével hozna létre egy olyan televíziót, amely a hazai turizmust népszerűsítené, de a lap értesülései szerint egy baloldali hírtelevízió alapját képezné. A lap információi szerint a tévé üzemeltetésére létrehozott társaság igazgatósági elnöke Bárdos András lesz, s a cég eladása eseté elővételi jog illetné meg a hat országos szakszervezeti konföderációt.

Bíróság előtt a köztisztviselői törvény

A Liga Szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordul a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő, a Parlament által újra elfogadott köztisztviselői törvény miatt, mivel a konföderáció szerint a jogszabály súlyosan sérti az európaiság és a demokrácia alapelveit, s alapvető jogaiktól fosztja meg a köztisztviselőket. (Világgazdaság, 3. oldal)

2010. június 28.

Forró őszi bértárgyalások jöhetnek

Bár a Népszava (8. oldal) által megkérdezett szakszervezeti vezetők alapvetően egyetértenek az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett gazdasági akcióterv céljaival, mégis úgy vélik: az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel. Ezen véleményüket azonban csak az újságok hasábjain tudják megfogalmazni, mivel a kormány kérésükre sem hívta eddig össze az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke a lapnak elmondta: az egykulcsos adó a közszolgálat szempontjából azért fontos, mert az alatt a sávhatár alatt, amely alatt ez még valamilyen módon negatívan érinti a munkavállalókat, dolgozik a magyar közszolgálati dolgozók több mint fele. Ezért azt szeretné elérni, ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnánk például adójogszabály-változtatásokról, és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalhatnánk mindarról, ami a közszférára vonatkozik. Az érdekvédőkkel történő egyeztetések elmaradása és a kormány által hangoztatott Nemzeti Együttműködés Rendszere kapcsán a SZEF elnöke úgy nyilatkozott: „Lehet, hogy én nem értek jól magyarul, de én ezt úgy értelmezem, hogy a közmegegyezés előzetes vitákon, tárgyalásokon, egyeztetéseken alapul. Ha feltétel nélkül kell elfogadnunk, amit valaki közöl velünk, az számunkra nem jelent egyeztetést, csak kényszert”. Emellett sajnálja azt is, hogy ma már államtitkári minőségben szereplő fideszes politikusok azt gondolják, hogy ha egy parlamenti bizottsági ülésen szót kapnak a szakszervezetek és ott elmondják, mit gondolnak a kormány terveiről, az már a szakszervezetekkel való egyeztetésnek számít. Pedig az jogi értelemben és az Európai Unióban elvárt érdekegyeztetés alapján nem az.

OÉT: meddig tart a mellőzés?

A második Orbán-kormány megalakulása eltelt egy hónapban a szakszervezetek többször kérték a kabinetet az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívására, azonban mostanáig nem kaptak választ. Pedig az érdekvédők szívesen tárgyalnának Orbán Viktor 29 pontos akciótervének részleteiről, amelynek számos pontja jelentősen befolyásolja majd mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók mindennapjait. Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke szerint az is aggasztó, hogy a munka világát érintő kérdéseket a kormány egyéni országgyűlési képviselői indítványok formájában vitte a parlament elé, s így nincs egyeztetési kötelezettség a szociális partnerekkel. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Világgazdaságnak (3. oldal) elmondta: mivel az új adó- és járulékszabályok bevezetéséhez, a nagy elosztó rendszerekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásához társadalmi támogatottság szükséges, ezért a kormánynak a jövőben mindenképpen egyeztetnie kell az OÉT munkaadói és munkavállalói szervezeteivel is.

Vissza a szakszervezetbe

címmel Hegyi Gyula közíró a Népszava (7. oldal) Vélemény rovatában arról ír, hogy most van igazán szükség a szociális piacgazdaság elvei szerint működő, a párbeszédre és a békés erődemonstrációra egyaránt képes szakszervezetekre, hiszen az európai országokban az elmúlt huszonöt-harminc évben példátlan átrendeződés történt a munka- és a tőkejövedelmek között. Azonban az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai munkavállalók elkényelmesedtek, egyre kevesebb dolgozó lépett be a szakszervezetekbe, azok vezetői mindinkább beépültek az üzemszerűen működő érdekegyeztetésbe. A szerző szerint az elmúlt húsz évben a szakszervezeti mozgalom Magyarországon még jobban meggyengült, mint a nyugati demokráciákban. A “szakszervezet-mentes” magánszféra létrejötte pedig meggyengítette a dolgozói érdekvédelmet és nemzetközileg is kiszolgáltatta az országot a befektetők mohóságának. Azonban jelen körülmények között a szakszervezeteknek újra meg kell erősödniük, hogy képesek legyenek megvédeni a munkavállalókat.

A nyugdíjreform miatt sztrájkolnak a görögök

Holnapra újabb általános sztrájkot hirdettek a görögországi szakszervezetek a kormány nyugdíj- és munkaügyi reformja elleni tiltakozásul, mivel az szerintük nem jár majd jelentős megtakarítással a nyugdíjalapokra nézve, ugyanakkor nagy áldozatokat követel a lakosságtól. A kormány a munkaerő-piac szabályozását is átalakítaná: könnyebbé és olcsóbbá tenné a felmondást a munkáltatók számára. Emellett 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, és a jelenlegi 35-37 évről 40-re az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt – írja röviden a Népszabadság (9. oldal).

2010. június 26.

Feloldották a létszámstopot

Az Orbán-kormány június 10-ével hatályon kívül helyezte azt a Bajnai-kormány által hozott határozatot, amely létszámstopot léptetett életbe a költségvetési szerveknél. A feloldás után az üres vagy megüresedett helyekre jutó, de eddig fel nem használt bért és egyéb juttatásokat most kifizethetik a dolgozóknak. (Népszava, 4. oldal)

A középosztálynak és a leszakadóknak is kedveznünk kell

Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára a Népszabadságnak (4. oldal) nyilatkozva elmondta: legfőbb feladata, hogy felemelje a mélypontra süllyedt magyar oktatást, például a nevelés visszahelyezésével az oktatás egészébe vagy a pedagógusok tekintélyének helyreállításával. Ezért a jövőben szeretne egy külön pedagógus-bértáblát és egy pedagógus-életpályamodellt bevezetni, amely a teljesítményt is honorálja. Valamint a pedagógusbéreket a központi költségvetés fedezné. Mivel az államnak kötelessége az ingyenes közoktatás biztosítása, ezért neki kell előteremtenie az ehhez szükséges forrásokat is. Azonban az önkormányzatnak kötelessége fenntartóként anyagilag hozzájárulni a kiadásokhoz, s amennyiben nem tud, átadhatja az államnak a fenntartói jogokat.

Közszolgálati egyetem szerveződik

A Magyar Hírlapnak (4. oldal) interjút adó Hende Csaba honvédelmi miniszter egyebek mellett arról is beszélt, hogy egy olyan közszolgálati egyetem felállítását tervezi, amely integrálná a rendőri,katonai és közigazgatási képzést. Ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy a nyugállományba vonuló katonák és rendőrök a közigazgatásban tudják kamatoztatni tapasztalatukat és szervezőképességüket és nyugdíjba vonulásuk után se kelljen számukra megalázó munkákat elvállalni a magánszférában.

Adják-veszik az üdülései csekket

A Magyar Nemzet (13. oldal) információi szerint sok szálloda és utazási iroda elfogad feketén szerzett üdülési csekket is, amelyet a pénzzavarban lévő családok adnak el, sokszor több ezer forintos veszteséggel. Habár a Fővárosi Bíróság határozata szerint is törvénytelen a névre szóló üdülési csekkek adásvétele, azonban a haszon reményében több szálloda is elfogadja a nyilvánvalóan csalással megszerzett bónokat.

2010. június 25.

Szétzilált közszolgálatiságban

Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja és az új Médiatanács elnöki posztjának esélyese szerint a médiacsomag sürgős elfogadásának egyik fő érve, hogy mielőbb helyre kell hozni a minden elemében szétzilált közmédiumokat. Az MSZP azonban megállítaná a Fidesz által indított „médiapuccsot” és az Európai Újságíró-szövetség is a kommunista időket idéző szellemiségűnek nevezte állásfoglalásában a tervezetet – írja a Magyar Hírlap (2. oldal).

2011: három százalék alatt hiány

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Reuters Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: remélik, hogy jövőre sikerül a GDP 3 százaléka alá csökkenteni a hiányt. Ennek érdekében olyan reformokhoz szeretnék elnyerni az IMF és az Európai Unió támogatását, amelyek növelnék a magyar gazdaság versenyképességét és növekedési potenciálját. Emellett arra törekednek, hogy tartani tudják az idei 3,8 százalékos hiánycélt. (Népszava, 5. oldal)

Tartható hiánycél

A 3,8 százalék tartását a nagyobb gazdasági kutatóintézetek szerint sikerül tartani idén, amennyiben a kormány folytatja a feszes és fegyelmezett gazdálkodását. Az idei gazdasági növekedést illetően is pozitívak a kilátások: a Kopint-Tárki 1,5 százalékos, a Portfolio 0,5-1 százalékos, míg az MKB Bank elemzői 0,9 százalékos GDP-bővülést várnak az év végéig. (Népszabadság, 12. oldal)

Adócsomag: nem több egy puszta gesztusnál?

Az Országgyűlés a jövő héten tárgyal a kormány adócsomagjának azon részeiről, amelyek még az idén életbe lépnének. A Népszava (9. oldal) által megkérdezett gazdasági elemzők szerint azonban sok benne még a homályos pont.

A fiatal orvosok maradnának

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerint meg tudnak majd állapodni a rezidensek képviselőivel arról, hogy a frissen végzett orvosok ne menjenek el azonnal külföldre dolgozni, ezért a szakképesítéshez szükséges kötelező hazai munkavégzésre vonatkozó előírást kiveszik a rezidensekre vonatkozó rendeletből. Emlékezetes: az előző kormány egészségügyi minisztere olyan rendelet bevezetését javasolta, amely a szakképesítés megszerzését követően további négy évre itthon tartaná a frissen végzett orvosokat. A Magyar Rezidens Szövetség idén június 8-án az államvizsgázók körében készített felmérés szerint csupán 26 százalékuk nem tervezi a külföldi munkát, a többiek már tájékozódtak, 12 százalékuk pedig már fel is vette a kapcsolatot a kiszemelt ország kórházával. Vannak, akik nem is feltétlenül a jobb anyagi körülmények miatt távoznak Magyarországról, hanem azért, mert nem a szakma méltóságát hálapénzzel romboló hazai egészségügyben akarnak szocializálódni. Az új egészségügyi államtitkár ezért a szakma képviselőivel közösen dolgozná ki az egészségügyi dolgozók kiszámítható életútjának tervét. (Világgazdaság, 4. oldal)

Az emberek embere akarok lenni

A Népszabadság (2. oldal) Schmitt Pál köztársasági elnökjelölt meghallgatásáról tudósít. A házelnök elmondta: elődjével ellentétben nem akar „távolságtartó, arisztokratikus, az emberek közé ritkán járó” államfő lenni. A kormányhoz való jövőbeli viszonyával kapcsolatban úgy fogalmazott: „én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”.

Sorozatos fejcserék és leváltások az első hónapban

A Népszava (8. oldal) összegyűjtötte, hogy a kormányváltás óta eltelt egy hónapban mely posztokon történt vezetőváltás, és még hol várható, hogy lecserélik a vezetőket.

Tovább dolgoznak a britek

Habár már az áprilisi választáson vesztes Munkáspárt is tervbe vette a nyugdíjkorhatár emelését a szigetországban: 2024-ben 66, illetve 2046-ban 68 évre emelte volna a korhatárt, az új kormány azonban fel kívánja gyorsítani ezt a folyamatot, s már 2016-ra előrehozná a 66 éves korhatárt. Ezzel párhuzamosan megszűnik a munkaadók joga a hatvanötödik évüket betöltött alkalmazottak elküldésére – írja a Népszabadság (12. oldal). A szakszervezetek szerint azonban elfogadhatatlan, hogy az építőipari, mezőgazdasági vagy gyári dolgozók hatvanhatodik évükig dolgozzanak.

„Nem dolgozunk többet!”

Egymillió ember vonult az utcára tegnap – immáron negyedszer – Párizsban a nyugdíjreform ellen tüntetve. A szakszervezetek leginkább azzal elégedetlenek, hogy a kormány a nyugdíjkorhatárt 60-ról 62 évre emelné, és az állami alkalmazottak nyugdíjjárulékát a magánszféra munkásaiéhoz igazítanák, vagyis megemelnék. A szakszervezeteknek egyelőre még nem sikerült érdemi tárgyalásokat elérniük a kormánynál. (Népszabadság, 8. oldal)

2010. június 24.

A tűzoltókban bízunk, a politikusokban nem

A GFK felmérése szerint a magyar emberek legjobban a tűzoltókban bíznak. Utánuk következnek a postások, a tanárok, az orvosok és a katonák. A húszas lista 13. helyén 54 százalékos bizalmi index-szel állnak a köztisztviselők, önkormányzati tisztviselők, a 15. helyen pedig a szakszervezetek (46 százalékos eredménnyel). A legkevésbé az újságírók (31 százalék) és a politikusok (9 százalék) nyerték el az állampolgárok bizalmát. (Világgazdaság, 2. oldal)

„A kommunizmust idézi a médiatörvény”

A Parlament kulturális és sajtóbizottsága tegnap tárgyalt a médiatörvény tervezetéről, amelyet már nem csak hazai, de külföldi szakmai szervezetek is élesen bírálnak. A bizottság ülésén többen kifogásolták, hogy a tervezetben a kormány egységesen akarja szabályozni valamennyi médiatípust, vagyis ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznának egy internetes blogra, egy főzőcskés műsorra és egy napilapra. Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője szerint ráadásul a széles körű, kötelező hatósági regisztráció a sajtón kívüli online tartalmakra is vonatkozna, mint például családi fotóalbumokra, s így összességében több millió honlapot és kétszázötvenezer blogot kellene regisztrálni a készülő törvény szerint. Emellett nem ért egyet azzal, hogy a csomagba bekerült az „idejétmúlt” általános tájékoztatási kötelezettség. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke szerint aggályos, hogy a törvény a közmédiumokon túl magánvállalatokra is vonatkozna, de az sem tisztázott, mi minősül tájékoztatásnak. A hazai visszhangokon túl az Európai Újságírók Szövetsége által kiadott közleményben az olvasható, hogy a törvény „visszafordítaná az órát a magyarországi sajtószabadság tekintetében (…), keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát és így a szólásszabadságot is”. A szövetség meglátása szerint a tervezet „nem felel meg a pluralizmus és a sokféleség európai normáinak”, és az órát azokba az időkbe állítaná vissza, amikor Magyarország kommunista uralom alatt és a média állami ellenőrzésének árnyékában élt. Ezért a Nemzetközi Újságíró Szövetséggel közösen a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt, továbbá arra, hogy indítson átfogó nyilvános vitát. (Népszabadság, 5. oldal)

Konszenzust teremtenének az oktatásban

A Pedagógusok Demokratikus Szervezete által, Oktatás és felelősség címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: hatékony párbeszédre törekednek az oktatási szervezetekkel – írja a Magyar Hírlap (2. oldal). Létrehozzák a Pedagógus Kamarát, amely a tanárok véleményét lesz hivatott képviselni. A kormány módosítaná a pedagógusképzést is, a jövőben osztatlan oktatásban, az egyetem által ellenőrzött gyakornoki idővel lehetne elsajátítani a szükséges ismereteket.

Schmitt Pál Orbán Viktor államfőjelöltje

Az Országgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét ajánlotta a Fidesz-KDNP-pártszövetség számára Orbán Viktor miniszterelnök köztársasági elnöknek. A Népszabadság (1-2. oldal) Schmitt Pál örömmel fogadta el a felkérést, s mint mondta, hogy élete legnagyobb kihívásaként készül az elnökségre.

2010. június 23.

A szakszervezetek az AB-hoz fordulnak

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló tegnap elfogadott törvény indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő passzusát az Alkotmánybíróságon támadják meg a szakszervezetek, de készek akár Európai Közösségek Bíróságáig is menni. A Népszabadságnak (3. oldal) nyilatkozó Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint a jogszabály ilyen formában való elfogadásával a munkavállalók számára a legsötétebb és legnagyobb kiszolgáltatottságot jelentő 1930-as évek gyakorlata, a cselédtörvény időszaka tér vissza. Az érdekvédők nem értik, a kormány hogyan beszélhet a nemzeti együttműködés rendszeréről, miközben nem hívja össze az OÉT-et, negligálja a szociális párbeszéd intézményét és kiszorítja a szakszervezeteket. A főtitkár elmondta: eddig már három levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, de választ még egyikre sem nem kapott. Az érdekvédő fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindez nemcsak a 65 ezer köztisztviselő belügye, hanem az ügyeiket intézni kívánó állampolgároké is. A szakszervezetek ezért valamennyi elbocsátott köztisztviselőnek azt javasolják, hogy kezdeményezzen pert, és a szakszervezet felkészült rá, hogy ehhez segítséget nyújtson. A főtitkár szerint az indoklás nélküli elbocsátáskor érdemes lesz arra hivatkozni, hogy a menesztés oka például az érintett neme vagy életkora, mivel ekkor megfordul a bizonyítási teher, vagyis az elbocsátásra a munkáltatónak kell magyarázattal szolgálnia.

Klientúraépítéstől óvtak a szocialisták

A törvénnyel kapcsolatban tegnap napirend előtt Szűcs Erika szocialista képviselő szólalt fel és sérelmezte, hogy a jogszabály „helycsináló felmentéseknek teremt jogalapot”. Soltész Miklós szociális államtitkár szerint azonban az volt a megdöbbentő, hogy az előző kormány be akarta betonozni saját embereit azzal, hogy az uniós köztisztviselői program részeivé tette őket – írja a Magyar Nemzet (3. oldal).

Vége lehet a világnézeti semlegességnek

Június elején módosították a közoktatási törvény azon passzusát, amellyel a jövőben egyszerűsödik a közoktatási intézmények egyházi kézbe adása. Eddig az állami normatívát kiegészítő támogatást az egyháznak történő átadás után öt évig továbbra is az önkormányzatnak kellett finanszíroznia, a törvényhozás ezzel akadályozta meg, hogy pusztán anyagi kényszerből átkerülhessenek az iskolák az egyházak fenntartásába. A jelenlegi, átadást könnyítő szabályozás hátulütője lehet, hogy visszaterhelhető a költségvetésre a közoktatási intézmény fenntartásának teljes költsége, hiszen a vatikáni szerződés értelmében az egyházi iskoláknak az állam biztosítja azt a kiegészítő támogatást, amit az önkormányzatok maguk fizetnek az általuk üzemeltetett intézményeknek. A rendelkezés – amelyet minden szakmai egyeztetés nélkül fogadtak el – ráadásul kellemetlenül érintheti a tanárokat is, hiszen a más vallású vagy nem hívő tanárokra egy világnézetileg elkötelezett intézményben nem biztos, hogy igényt tartanak majd. A Népszavának (4. oldal) nyilatkozó Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint valós félelem, hogy a vallási elkötelezettség hiányában tartani lehet a tanárok elbocsátásától, egy felekezeti fenntartású iskolában ugyanis teljesen jogos követelmény a hitbéli meggyőződés. Ezért azt kérték Sólyom Lászlótól, hogy ne írja alá az aggályos törvénymódosítást, mivel azonban a köztársasági elnök ezt mégis megtette, a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az oktatói bérek általában átlag alattiak

A Workania állásportál által működtetett www.merces.hu fizetési felmérése szerint a tanárok többsége jóval a 209 200 forintos bruttó átlagbér alatt keres. Ezt a szintet csupán az egyetemi tanárok és a főiskolai oktatók havi 247 300 forintos átlagbére haladja meg, miközben például az óvodapedagógusok mindössze havi bruttó 149 500 forintot kapnak. Az általános iskolai tanárok bruttó 162 200, míg a középiskolaiak bruttó 178 100 forintot vihetnek haza. (Világgazdaság, 2. oldal)

Olcsón menesztenék a régi vezetőket

A Népszava (5. oldal) információi szerint csütörtökön vagy pénteken jelentik be, hogy a vám- és pénzügyőrség fölé Vida Ildikót nevezik ki kormánybiztosnak, valamint átmenetileg Béndek József lesz az országos vámparancsnok. A lap szerint január elsejétől működik majd egy szervezetként az APEH és a VPOP, melynek elnöke Vida Ildikó lesz, aki az előző Orbán-kormány idején az APEH elnökhelyettese volt, Simicska Lajos lemondása után pedig elnök.

Visszatér Szász Károly

A Magyar Hírlap (8. oldal) úgy tudja, ismét Szász Károly lehet a PSZÁF elnöke. Emlékezetes: Szászt még 2004-ben váltották le a szervezet éléről annak átszervezésekor. A lap úgy tudja, a Fideszben régóta eldöntött kérdés, hogy lecserélik a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF vezetőit (ez utóbbi jelenlegi elnökének, Farkas Ádámnak a megbízatása 2015-ben járna le), mivel ők „jelentős érdemeket” szereztek a magyar gazdaság megroppantásában.

2010. június 22.

Indoklás nélküli elbocsátásról is döntöttek tegnap

A Fidesz nem vette figyelembe az államfő érveit és ismét úgy fogadta el a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, hogy abban benne marad az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége. Sőt még ki is terjesztette azt a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra, akik a jövőben „szakmai vezetők” lesznek, és így – a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan – adott esetben indoklás nélkül elbocsáthatók. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a törvény zárószavazásának vitájában azt mondta: pártja továbbra is alkotmánysértőnek tartja, hogy tisztviselőket indoklás nélkül kirúghatnak, ezért megfontolják, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e. Lamperth Mónika MSZP-s képviselő szerint a törvény „embertelen és a politikai tisztogatásról szól”. Az LMP-s Szilágyi Péter véleménye szerint a kormánypártok célja nyilván az, hogy a kormánytisztviselők „engedelmes mamelukok legyenek”, míg a Jobbik részéről Bertha Szilvia azt emelte ki, hogy ez „diktatórikus törvény, amellyel könnyen vissza lehet élni”. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter visszautasította a vádakat, majd az Országgyűlés végül 254 szavazattal 96 ellenében megszavazta a törvényt. A Világgazdaság (3. oldal) idézi Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt, aki szerint a jogszabállyal megteremtették a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét. Ha Sólyom László a törvénynek ezt a változatát sem fogadja el, még elküldheti azt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre. A testület soron kívül tárgyal a jogszabályról, és ha alkotmányellenesnek találja, akkor az harmadszorra is a parlament elé kerülhet – írja a Népszabadság (Indoklás nélkül lehet kirúgni a közigazgatási államtitkárt is, 2. oldal).

Alkotmánybírák: Sólyom László új szabályozási koncepciót kér

Az államfő visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításokat is, mivel úgy látja: habár az alkotmánybírák választásának jelenlegi szabályai nem váltak be, de az elfogadott javaslatok hatályba lépésével a helyzet még tovább romlana. Az új szabályozás szerint az alkotmánybírákat jelölő nyolcfős grémiumban valamennyi frakció a létszámának arányában kapna helyet. (Népszabadság, 2. oldal)

Ősszel másképp szavazunk

Módosult a választási eljárásról szóló törvény is, ezért már az őszi önkormányzati választás előtt rövidebb, de a voksolás napjáig tartó kampányra lehet számítani. A köztársasági elnöknek ezentúl a szavazás előtt nem legkésőbb 72, hanem hatvan nappal kell kitűzni a választást, a választói névjegyzéket nem hatvan nappal korábban és nyolc, hanem 46 nappal előtte s csak öt napra kell közszemlére kitenni, a kopogtatócédulákat a szavazás napja előtt nem az 58., hanem a 45. napig kell kiküldeni a választópolgároknak, valamint jelölni nem a szavazást megelőző 23., hanem csak a 30. napig lehet, s ugyaneddig kell leadni a kopogtatócédulákat is. Így a kis pártok számára kedvezőtlenül a korábbi 35 helyett mindössze 15 nap áll rendelkezésre a kopogtatásra. Rövidül a kampánycsend időtartama is: a jövőben nem a választás előtti naptól, hanem csak a szavazás napján tilos kampányolni, s ez a tilalom nem a szavazás tényleges befejezéséig szól, hanem csak 19 óráig. Az önkormányzati választások ezen módosítások alapján várható menetrendjét a Világgazdaság (3. oldal) állította össze.

Aprópénzre váltott tervek: kezdődnek a megszorítások

A Népszava (10. oldal) az Orbán-kormány kiadáscsökkentő intézkedési terveit és azok hatásait gyűjtötte össze.

Egy óvodát sem zárhatnának be nyáron

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint egyetlen óvodában sem lehetne nyári szünetet tartani, egy hónapos bezárásuk törvénysértő, mivel az állami költségvetés 251 munkanapot finanszíroz számukra. Az óvodáknak június elején-közepén megváltozik a munkarendjük, úgynevezett összevont csoportokkal üzemelnek, vagyis a gyerekekre nem a megszokott óvónőjük vigyáz és nem csak velük egyidős társaik között vannak. Keszei Sándor, az egyesület elnöke szerint a család és a munkahely összehangolásának megteremtése uniós elvárás, s ezt megsérti az iskolák és óvodák bezárása. Ráadásul az állami költségvetés 251 munkanapot finanszíroz számukra, s ezért a normatíva elspórolásának tartja az egy hónapos bezárást (amely idő alatt történik például az óvodák kifestése és nagytakarítása). Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke szerint a gyakorlat vegyes képet mutat, mivel a szünet hossza nem csak az óvodákon múlik, a fenntartóval közösen döntenek róla. Emellett félő, hogy ha egész nyáron nyitva lenne az összes óvoda, azt nem bírnák anyagilag az önkormányzatok. (Népszabadság, 5. oldal)

2010. június 21.

Ma lenyúlja a Fidesz a közmédiát

Folytatódik a törvényalkotási láz az Országgyűlésben: ma szavaznak annak a törvénynek a zárószavazásáról, amely átalakítaná az önkormányzati választások rendszerét, valamint a közoktatási törvény és a választási eljárásról szóló törvény módosításáról, a családi pótlék megvonhatóságáról és a sokat kritizált médiatörvény egyes részeiről is dönthetnek a képviselők. Emellett a június 8-án már elfogadott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényről is szavaznak a honatyák, amelyet Sólyom László épp egy hete küldött vissza megfontolásra a Parlamentnek. A Népszava (3. oldal) úgy tudja: ma egy olyan változatát fogadhatják el a törvénynek, amelyben az indoklás nélküli elbocsátáson ugyan nem változtatnak, de könnyebbé teszik a helyettes államtitkárok elküldését. A következő két napban vitáznak majd az alkotmánybírákat jelölő bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatról, a kis- és középvállalkozások támogatásról, és megkezdik a 2010-es költségvetés módosításának általános vitáját is.

Januártól megyei kormányhivatalok

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a gyulafirátóti falunapon az összegyűlteknek elmondta: szeptember elsejétől újra elindulhat a munka a megyei közigazgatási hivatalokban, s a kormány januártól megteremti a megyei kormányhivatalok létrehozásának lehetőségét is, amelyekben egyesítik a minisztériumok megyei dekoncentrált szerveit és szakigazgatási szervezeteit – írja a Népszava (3. oldal).

Tempósan növekvő fizetések

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint áprilisban a versenyszférában 5,2 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, így a magánszektorban 10,2 százalékkal haladták meg a nettó keresetek a tavalyit. Habár a közszférában dolgozók 8,8 százalékos bruttó csökkenést szenvedtek el áprilisban, az első négy hónap átlagában még ebben a szférában is 2,6 százalékos volt béremelkedés mértéke, ez azonban csak az egyszeri 98 ezer forintos kompenzációnak volt köszönhető. (Világgazdaság, 3. oldal)

Egyensúlyjavító intézkedések

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent a kormány több mint 110 milliárd forint összegű megszorításról való döntése, amely ahhoz szükséges, hogy Magyarország tartani tudja a 3,8 százalékos GDP-arányos idei hiánycélt. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatokat 20 milliárd forinttal csökkentik, míg a minisztériumok kiadási fejezeteiből összesen 42 milliárd forintot fagyasztanak be. Az intézkedés a Világgazdaság (3. oldal) cikke szerint a bútorbeszerzésekre, az informatikai beruházásokra és járművásárlásokra, további prémiumkifizetésekre és más kiadásokra vonatkozik.

Egyszerűsítik a foglalkoztatást

Módosítaná a kormány az egyszerűsített foglalkoztatás jelenlegi szabályait, hogy a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban csökkentsék a közterhet. A Font Sándor fideszes képviselő és Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár által jegyzett módosítás szerint a közteher mértéke (amely ma például a mezőgazdasági alkalmi munkavállalásnál 30 százalék, más területeken még több) mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkánál napi 500 forint lenne, függetlenül a kifizetett bér nagyságától és a ledolgozott órák számától. Más esetekben pedig ezer forint lenne a napi közteher-fizetési kötelezettség. Emellett az agráriumban és az idegenforgalomban a foglalkoztatott egy évben 120 napot dolgozhatna alkalmi munkavállalóként az eddigi 90 nap helyett, s egyszerűsítenék a munkakapcsolat bejelentését is. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint azonban sokkal jobbat, mint a kék könyv, nem tudnak kitalálni, helyette inkább a közterhek alól kibúvókat kereső vállalkozókat kellene kordában tartani. (Népszava, 5. oldal)

2010. június 19.

Gyarapodással a válság ellen

címmel a Magyar Hírlap (5. oldal) egészoldalas interjút közöl Navracsics Tiborral, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjével, aki a kormány gazdasági terveivel kapcsolatban elmondta: a konkrét szabályozásokat kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumnak az a legfontosabb feladata, hogy a jövőben senki sem járhasson rosszabbul a változtatások után, mint ahogyan most él. Arra a riporteri kérdésre, hogy mikor állhatnak fel a megyei kormányhivatalok, milyen változtatásokra lehet még számítani a közigazgatásban, azt a választ adta: úgy tervezik, hogy szeptember elsejétől újra létrejönnek a megyei közigazgatási hivatalok. Január elejétől pedig a következő lépésként a kormány megteremti azt a koordinációt, amely a különböző minisztériumok megyei szintű intézményei között szoros kapcsolatot teremt. A fokozott koordináció után minden megyében egy nagy kormányhivatal jöhet majd létre. Az ezzel kapcsolatos előkészületi munkával párhuzamosan pedig elkezdik az önkormányzati feladatellátás reformját is, megyei és helyi szinten áttekintik az önkormányzatok feladatellátását, megvizsgálják, hogy az 1990-es önkormányzati törvény mit nem tudott megfelelően szabályozni.

Csökkent a közszféra keresete

Hazánkban 2010 első négy hónapjában 4,7 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. A közszférában a bruttó kereset áprilisban 8,8 százalékkal elmaradt az előző évitől, amely 3,7 százalékos reálkereset-csökkenést jelent, amely a Népszava (5. oldal) számításai szerint 27421 forinttal kevesebb nettó keresetet jelent.

Mindenki hozott magával még egy embert

című cikkében a Népszava (9. oldal) hétvégi száma azt vizsgálja, hogy az új kormány 112 fős állami felsővezetői köre mennyire múlja felül elődjét a kormányzati apparátus bérköltségeit tekintve, miközben olcsóbb állami vezetést ígértek korábban. Eszerint az Orbán-kormány több mint 20 millió forinttal többet költ havonta miniszterelnöke, miniszterei, államtitkárai és helyettes államtitkárai fizetésére, mint a Bajnai-kormány.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és