Június 1-15.

2010. június 15.

Sólyom László visszaküldte a kormánytisztviselői törvényt

Valamennyi országos politikai napilap tájékoztatja olvasóit arról, hogy Sólyom László köztársasági elnök meggondolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Az államfő szerint az indokolás nélküli elbocsátás ellentétes az Európai Unió alapjogi chartájával, s emlékeztetett az Alkotmánybíróság azon korábbi döntésére is, miszerint: „a közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétől. Nyilvánvalóan ezzel ellentétes lenne az, ha valamely közszolgálati jogviszonyt minden törvényi korlátozás nélkül (…) lehetne megszüntetni”. A most elfogadott jogszabállyal azonban a közszolgálatban a versenyszféránál is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók. (Államfői vétó az indoklás nélküli elbocsátásra, Népszabadság, 3. oldal)
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Fehér József SZEF-alelnök, MKKSZ-főtitkár szerint Sólyom megerősítette a szakszervezetek törvénnyel kapcsolatos kifogásait. Az érdekvédők nem a közszolgálati foglalkoztatás jelenleginél rugalmasabbá tétele ellen vannak, hanem szeretnék elérni, hogy a jogviszony megszüntetése a jövőben is világos indokláshoz legyen kötve. (Kormánytisztviselők: Sólyom vétózott, 3. oldal)
Az ellenzéki parlamenti pártok mindannyian értetlenségüknek adtak hangot a köztisztviselők munkajogi védettségének csökkentése miatt.

Búcsú a sajtószabadságtól

Lázár András, a Nemzeti Média Kerekasztal ügyvivője (és egyben a SZEF alelnöke) Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett „a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól” szóló törvényjavaslatról, s így sérülhet az új szabályok társadalmi elfogadása. Többen is kifogásolták már a tervezetet, amely amellett, hogy összevonná a közmédiumok irányító és felügyelő szerveit, bevezetné az ún. válaszadási jogot, amely szerint a jövőben nem csak akkor kérhet valaki helyreigazítást, ha valótlan tényt írnak róla, vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel vele kapcsolatban, hanem akkor is, ha úgy érzi, megsértették a becsületét vagy belegázoltak emberi méltóságba. Azt is kikötnék az új szabályozásban, hogy a média „köteles a Magyar Köztársaság polgárait érdeklő minden eseményről tájékoztatni”. (Népszava, 10. oldal)

OECD: nem csökken a munkanélküliség

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez tartozó 31 ország átlagában 8,7 százalékos maradt a munkanélküliség. Az OECD felmérése szerint összesen 46,5 millióan vannak állás nélkül, 3,3 millióval többen, mint egy évvel ezelőtt. A legmagasabb áprilisi munkanélküliségi adatot Spanyolország adta (19,7 százalék), mögötte Szlovákia (14,1 százalék), Írország (13,2 százalék) és Portugália (10,8 százalék) után következik Magyarország (10,4 százalék). A legkedvezőbb adatot a dél-koreaiak tudják felmutatni (3,7 százalék), de a második helyezett Hollandiában sem rossz a helyzet (4,1 százalék). A Business-Europe európai munkaadói szervezet szerint valószínűleg csak 2011 második felében kezdenek újra létszámbővítésbe a cégek, s így addig várhatóan nem csökken a jelenlegi magas munkanélküliség. (Népszabadság, 12. oldal)

2010. június 14.

Jelentősen szűkítenék a médiaszabadságot

A Népszava (12. oldal) a Fidesz új médiatörvény-csomagjának egyes elemeit és azok hatásait vizsgálja, amelyben összevonnák a közmédiumok tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét, valamint módosulnának a helyreigazítás szabályai is.
A javaslatcsomaggal a Népszabadság mai száma is foglalkozik (A Fidesz uralná a közmédiumokat, 2. oldal).

Formálódik a családi adózás

A Világgazdaság (3. oldal) a Fidesz családi adózási terveinek próbált utánajárni bemutatva a kisebbik kormánypárt, a KDNP ezzel kapcsolatos modelljét és a példaként szolgáló Franciaország rendszerét.

Államtitkárt ejtőernyőztek tanárvédőnek

A Magyar Hírlap (1. 3. oldal) beszámol arról, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének központi apparátusa új oktatási szakértővel bővült: Szüdi János, az oktatási tárca korábbi szakállamtitkára erősíti ezentúl az érdekvédelmet a szakszervezetben.

2010. június 12.

Újra három évig járhat a gyes

2012-től visszamenőleges hatállyal visszaállítaná a kormány a hároméves gyest. Azon a szabályozáson, amely szerint a gyedre való jogosultság megszerzéséhez a korábbi 180 helyett 365 nap biztosításban eltöltött idő szükséges, egyelőre nem akarnak változtatni. (Népszava, 4. oldal)

Családközpontú szociálpolitika

A Magyar Nemzet (5. oldal) egészoldalas interjút készített Soltész Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyi államtitkárával, aki elmondta: a családok segítése céljából bevezetik a családi típusú adózást, támogatják az otthonteremtést és biztosítani akarják az édesanyák számára a részmunkaidős állás lehetőségét. A szociális területen dolgozók bérének felzárkóztatása pedig talán már a jövő év elejétől elkezdődhet

Gesztusok az egészségügynek

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondása szerint az Orbán-kormány kiemelt ágazatként fogja kezelni a jövőben az egészségügyet. Első lépéseik között szerepel, hogy szeptember 1-jétől felfüggesztik a szabad patikaalapítás jogát, megszüntetik a sokat kritizált Egészségbiztosítási Felügyeletet és visszaállítják a kötelező kamarai tagságot – írja a Népszava (4. oldal).

Nem hajtotta őket a tatár?

Benyújtotta a közszolgálati média átfogó átalakítását célzó javaslatcsomagját a Fidesz, amellyel átalakítanák a teljes közszolgálati szervezetrendszert. A műsorszolgáltatók tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét összevonják, így a Magyar Rádiót, a Duna TV-t, az MTV-t és az MTI-t ellenőrző, felügyelő testületek egy egységes Közszolgálati Közalapítványhoz kerülnek. Az összevont közalapítványok közös kuratóriumába a kormány-, illetve az ellenzéki oldal két-két tagot jelöl, az elnököt pedig az ORTT helyébe lépő, négyfős médiatanács delegálja. A tagokat kilenc évre választják az eddigi négy helyett, és nem feles, hanem kétharmados parlamenti többséggel. A négy közszolgálati médium közös felügyelőbizottság ellenőrzése alá kerül. Emellett bevezetik a közszolgálati kódexet, amelynek betartására jogilag kötelezik a közmédiumokat, s ezt egy civil delegáltakból álló Közszolgálati Testület végezné. (Népszabadság, 3. oldal)

Tehetetlenség

című írásában Tamás Gáspár Miklós a tőke világáról írva kifejti, hogy annak rendszere szerinte „iránytalan és irányíthatatlan”, ezért a hagyományos eszközökkel nehéz felvenni a harcot ellene. Mint a Népszava hétvégi mellékletében, a Szép Szóban (1. oldal) írja: „ameddig számolni kellett a régi munkásmozgalommal, amely kérlelhetetlenül harcolt a bér növeléséért, a munkaidő csökkentéséért és a munkaintenzitás korlátozásáért, a polgári demokratikus állam nem volt kettesben a tőkével”. Ám a munkásmozgalom eltűnése után az állam meggyöngült, s jelen pillanatban a kormányokkal szembeni szokványos ellenállást a filozófus céltalannak látja, helyette „a rendszerrel szembeni nemzetközi ellenállást” támogatja, mert csak annak lehetne esélye a változtatásra.

2010. június 11.

Másfél havi fizetésmegvonás sem elég a sztrájkhoz

Azonnal tiltakoztak a szakszervezetek a Fellegi Tamás miniszter által bejelentett 48 milliárd forintos elvonás, és a 15 százalékos bértömeg-csökkentés ellen, amely átlagosan másfél havi fizetésmegvonást és tízezrek elbocsátását jelentheti. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Népszabadságnak (3. oldal) nyilatkozva elmondta: nem értik, hogyan illik bele a nemzeti összefogást hirdető kormányprogramba a több pontjával is társadalmi feszültségeket gerjesztő akcióterv. Véleményük szerint közszférában már nincsenek tartalékok, mivel a néhány éve még 800 ezer fős közszolgasereg mostanra 680 ezerre apadt. Eközben megvonták a dolgozóktól a 13. havi fizetést, megnyirbálták a cafeteriarendszert, majd befagyasztották a dologi kiadásokat, s a közszféra bérei már jó ideje nem versenyképesek. Ha most a köztisztviselői életpályamodellt is szétzúzzák, egyeduralkodóvá válhat a kontraszelekció az ágazatban. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke azonban mégsem beszélne sztrájkról, mivel úgy látja, arra nyáron kevés hajlandóság van a munkavállalókban. Érdekesen nyilatkozott a lapnak a kedden elfogadott kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényről Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte akár még jól is járhatunk ezzel az intézkedéssel, mert a közszférának hasznára válhat némi öntisztulás. Sok arra méltatlan ül köztisztviselői székekben, akiknek ideje lenne átadni a helyüket a rátermettebbeknek. Emellett a kormány most bejelentett intézkedéseivel kiegyenlíthető az az igazságtalan helyzet, miszerint az egyik kórházban közalkalmazottak dolgoznak, míg a másikban nem, s ez utóbbiakra a jóval kevesebb juttatást biztosító munka törvénykönyve vonatkozik. (Más kérdés, hogy a kiegyenlítődésnek feltétlenül negatív irányba kell- e történnie.)

Sokat tudunk

címmel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel készített interjút a Népszabadság (9., 11. oldal), hogy első kézből tudakozódjon, mi igaz a tömeges elbocsátásokról keringő hírekből. Fellegi elmondása szerint az elkövetkező időszakban csupán átszervezések lesznek, tömeges elbocsátások nem. S az átszervezések is elsősorban az állami vállalati menedzsmenteket érintik majd. Emellett az általa vezetett tárca legfontosabb feladatai között említette a közüzemi díjak áttekintését, felülvizsgálatát és a meghirdetett moratórium mellett egy olyan rendszer kidolgozását, ami a felhasználóknak, szolgáltatóknak egyaránt előnyös. Valamint foglalkozni fognak az uniós források átstrukturálásával, a pályázatok gyorsításával és egyszerűsítésével, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával is.

A lap egy másik cikkének a végén röviden beszámol a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatóról, amelyen Nagy Anna bejelentette: nem a közszféra egészére vonatkozik a 15 százalékos bértömeg-csökkentés, hanem csak a többségi állami tulajdonban lévő társaságokat és azok vezetőit érinti. (Elindult a számháború, 11. oldal, A közszférában nem lesz tömeges elbocsátás, Világgazdaság, 3. oldal)

Már az idén kisebb a teher

A Világgazdaság (3. oldal) az elkövetkező évek adóváltozásait és azok várható hatásait gyűjtötte össze. Habár Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának ígérete szerint a személyi jövedelemadózást úgy alakítják át, hogy egyetlen réteg nettó jövedelmi pozíciója se romoljon, azonban ez nem tűnik könnyen teljesíthetőnek. A lap számításai szerint ugyanis ha az szja átalakítása „egy csapásra” történne, az alacsonyabb keresetűek kifejezetten rosszul járnának. Az adó-jóváírás ma havi 70 ezer forintos bruttó bérig garantálja az adómentességet, így a járulékok levonása után a nettó bér jelenleg 58 ezer forint. A kilátásba helyezett módosítások hatására ez lapunk számítása szerint 47 ezerre csökkenne, és az új szisztéma valójában havi 210-220 ezer forintos bruttó jövedelem felett lenne előnyös az adózók számára – még a szuperbruttósítás eltörlése után is. Ezen negatív hatásokat ellensúlyozhatja a minimálbér megemelése vagy a bevezetendő gyermekkedvezmények.

2010. június 10.

Több sebből vérzik a kormánytisztviselői törvény

A jogszabály végleges szövegének elfogadása után is tovább tiltakoznak a szakszervezetek a kormánytisztviselői törvény azon rendelkezése ellen, amely szerint az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát, s amely várhatóan június második felében lép hatályba. Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Népszavának elmondta: a törvény keddi elfogadása előtt az ügyben levelet írtak az Országgyűlés elnökének, valamint a köztársasági elnöknek. Utóbbitól azt kérik az érdekvédők, hogy kezdeményezzen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, mivel a törvény véleményük szerint nem állja ki az alkotmányosság próbáját, teljesen idegen a magyar munkajogtól és teljesen kiszolgáltatottá teszi az állami igazgatásban dolgozókat. /p>

Fellegi: Csökken a létszám a közszférában

Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője szerint az átlátható bértömeg-gazdálkodásra való áttéréssel legalább 15 százalékkal fog csökkenni az erre fordítandó költségvetési kiadás. Ezután 274 milliárd forint jut a büdzséből a közszféra bérköltségeinek finanszírozására. Tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszter elmondta: habár tömeges elbocsátásokra nem kell számítani, de mindenképpen lesz létszámleépítés a közszférában, amely a minisztériumokat és a vezetői struktúrákat is érinteni fogja. Fellegi elmondása szerint erre azért van szükség, hogy a közszférában a törvényi minimumra szorítsák vissza a létszámot. (Világgazdaság, 3. oldal)

Brutális leépítések jöhetnek

A szakszervezetek szerint jelentős leépítésekhez vezethet a közszférában a bértömeg-csökkentés. A SZEF tegnap kiadott közleményében hátrányosan érintheti az intézményeket – köztük bölcsődéket, óvodákat, kórházakat, iskolákat, stb. –, valamint akár több tízezres létszámcsökkenést és a bérek csökkenését okozhat. A SZEF ezért felszólítja a kormányt „a szociális párbeszéd intézményeinek működtetésére, valóságos nemzeti együttműködés rendszerének kialakítására, és ennek keretében a közszolgáltatásokat veszélyeztető tervezett intézkedések átgondolására”. (Figyelőnet)

2010. június 9.

Más titulust kapnak a közszolgák

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a központi államigazgatásban, a kormányhivatalokban, valamint a rendőrség nem hivatalos állományában dolgozók a jövőben a kormánytisztviselő titulust viselhetik, s indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntethető a jogviszonyuk. (Magyar Hírlap, 2. oldal)

Orbán kicsomagolt

Az Országgyűlés tegnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta kormánya 29 pontos akciótervét, amely a gazdaság talpra állítását és a szociális biztonság megteremtését célozza az új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös gazdasági felelősség alapelvének megfelelően. A pontok között szerepel az egykulcsos, 16 százalékos lesz az szja, valamint a családi adózás bevezetése, a minimálbér megadóztatása, a társasági adó 10 százalékra csökkentése, tíz kisadó eltörlése és egyéb vállalkozáskönnyítő lépések. Mivel a 3,8 százalékos költségvetési hiány tartásához Orbán elmondása szerint az állam önmagán 120 milliárd forintot akar megspórolni, ezért a közszférát további megszorítások fogják sújtani. Teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendelnek el a közszférában, az állami vagyonkezelés területén áttérnek a bértömeg-gazdálkodásra. A kormány javasolni fogja, hogy az állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél legalább 15 százalékos mértékű bértömeg-csökkentés legyen, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást fog jelenteni. Emellett az állami vállaltoknál működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken; a 636 felügyelőbizottsági helyből pedig csupán 450 marad. (Népszabadság, 9. oldal)

Aggódó szakszervezetek

címmel a Magyar Nemzet (2. oldal) közli négy szakszervezeti vezető reakcióját az egykulcsos szja kapcsán. Varga László SZEF-elnök szerint a lépés azért lehet aggályos, mivel ezzel az alacsonyabb keresetűek rosszabbul járhatnak, s a minimálbéren foglalkoztatottak számára kedvezőtlenebb lehet az új rendszer. Pataky Péter MSZOSZ-elnök szerint sem szolgálja az egykulcsos szja az igazságosságot, és Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője is a társadalmi szolidaritás hiányáról beszélt. Borsik János, az Autonómok elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedéssel csak az átlagnál jóval többet keresők járnak jól, a többieknél alig érzékelhető a nyereség.

A csomagról

kérdezte a gazdasági élet szereplőit a Világgazdaság is (2. oldal). Géresi József, az IPOSZ alelnöke szerint a tervek a magyar nemzeti kisipar talpon maradását szolgálják. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig úgy látja, az akcióterv nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, amelyeknek a kis- és középvállalkozások lehetnek a nyertesei. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a vállalkozások számára kedvező lépésnek nevezte a társasági adó csökkentését, Vadász György, az OKISZ társelnöke pedig egyetért a banki különadóval és a Széchenyi-kártya-program felélénkítésével. Ezzel az akciótervvel a lap szerint ha feszes költségvetési gazdálkodásra kell is számítani és sok bizonytalan pont marad, talán mégis teljesíthető lesz a Bajnai-kormány által előirányzott 3,8 százalékos költségvetési hiány (Feszes, de nem esélytelen, 3. oldal).

Jöhet az állami fűnyíró

Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Népszabadságnak (11. oldal) nyilatkozva elmondta: az állami cégekkel kapcsolatos intézkedéstervek között a kétmillió forintnál magasabb jövedelmek extra adóztatása a Bajnai-kabinet lehetséges intézkedései között is felmerült, ám végül nem valósult meg, mert kiszámolták, hogy nem jelent érdemi bevételt. A lap által megkérdezett szakértők szerint a két hónapnál hosszabb végkielégítések extra adóztatása, valamint az állami cégek vezetői fizetéseinek bruttó 2 millió forintban való maximalizálása populista intézkedés, amely során számolni kell azzal is, hogy a közszféra, legalábbis menedzsment szinten biztosan versenyhátrányba kerül, mivel a legjobb szakembereket nem fogja tudni megtartani az állam. Az állami bértömeg 15 százalékos visszafogásával pedig csak akkor érhető el a kormány által szándékozott 48 milliárdos megtakarítást, amennyiben a MÁV-hoz és a BKV-hoz hasonló óriáscégeket is beleértjük.

Mit ér Orbán gazdasági akcióterve?

címmel a Népszava (9. oldal) annak próbál utánajárni, milyen hatása lesz a miniszterelnök által bejelentett pontoknak.

Aktuálpolitikai érdekből spórolnak

Tegnap elfogadták a képviselők a helyi képviselők és polgármesterek választásáról szóló javaslatot is, amely már az idei önkormányzati választásokat is módosította, így már ősztől csökken az önkormányzati képviselők száma: a helyi testületekben a jelenlegi 27 ezerhez képest legalább negyven százalékkal bizonyosan kevesebben ülnek majd. Ez a becslések szerint majd évi két-hárommilliárdos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az ellenzéki képviselők szerint aránytalan lesz a rendszer, nagyon kedvezni fog a nagyobb pártoknak és a kisebbeket hátrányos helyzetbe hozza – írja a Népszabadság (2. oldal).

2010. június 8.

Ünnepnapjukra felmondólevelet kaphatnak

A szakszervezetek szerint amennyiben a parlament megszavazza, majd a köztársasági elnök aláírja a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, legkésőbb augusztus elsejétől be sem tehetik a lábukat korábbi munkahelyükre az indoklás nélkül kirúgott köztisztviselők. Miután a kabinet sürgősségi kihirdetést kért, Sólyom László köztársasági elnöknek holnaptól számítva öt nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a jogszabályról. A Népszavának (9. oldal) nyilatkozó Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint így július elsején a köztisztviselők napjára kollégái ajándék helyett kirúgást kaphatnak a kormánytól. Ezért azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy gyakoroljon alkotmányos normakontrollt, mivel még a kölcsönzött munkaerő elbocsátását is meg kell indokolni, ugyanis ha nincs indoklás, nincs jogorvoslat sem, ez pedig alkotmányellenes.

A közszolgákon veri el a port a német és a brit kormány

Rekordnagyságú, 80 milliárd eurós takarékossági intézkedéseket jelentett be Angela Merkel német kancellár. Az intézkedések nyomán megkurtítják a munkanélküli segélyeket, megadóztatják az atomerőműveket és a belföldi légi közlekedést, s 2014-ig több mint 10 ezer fővel csökkentenék a szövetségi kormány alkalmazottainak létszámát. Eközben David Cameron brit kormányfő programbeszédében szintén a közkiadások visszafogásáról beszélt. Brendan Barber, a brit szakszervezetek országos tanácsának főtitkára szerint az intézkedésekkel a „szegények, a kiszolgáltatottak és a közepes keresettel rendelkezők, azaz mindazok élete, akik rá vannak utalva a közszolgáltatásokra, alaposan rosszabbodni fog”. (Népszabadság, 11. oldal)

A Liga egyeztetne

A Liga Szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívására kéri a kormányt, hogy megindulhasson az egyeztetés a várható adóváltozásokról. A konföderáció nem ért egyet az egykulcsos adó bevezetésével, helyette a többkulcsos, progresszív adórendszert támogatná, mivel az terhelhetőségük szerint sújtaná egyre magasabb adóval a tehetősebbeket. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

2010. június 7.

Új törvény, új tisztviselők

Ma és holnap több törvényjavaslatnak lesz végszavazása a Parlamentben. Egyebek mellett az új állami vagyontörvényről, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról, a választási eljárásról szóló és az önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról szóló törvény módosításáról, a családtámogatási, gyermekvédelmi jogszabály változtatásáról, valamint a közoktatási törvényről döntenek a képviselők. (Világgazdaság, 2. oldal)

Önkormányzatok: súlyos győzelem

A Népszava (8. oldal) is az önkormányzati választásokról szóló törvény megváltoztatásának hatását elemzi.

Mégis kőbe vésett a hiánycél

Varga Mihály a hétvégi kormányülés utáni sajtótájékoztatón bejelentette: az új kormány eltökélte magát a 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél megvalósítására. Az általa vezetett tényfeltáró bizottság megállapításai szerint a 2010-es költségvetésben az adóbevételek felül-, a kiadások pedig alultervezettek, ezért a hiánycél megtartása érdekében azonnali lépésekre van szükség – írja a Világgazdaság (3. oldal).

A Fidesz beadta a nyugtatót

címmel a Népszabadság (10. oldal) szerint a kormány gazdasági akciótervében szerepelne, hogy 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót vezetnének be, költségvetési megtakarítást a bürokrácia csökkentésével lehet elérni, azonban új megszorító programra nincs szükség.

2010. június 5.

Nem kell versenyvizsgázni

A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénymódosításban – amit két hete szavazott meg az Országgyűlés – eltörölték a köztisztviselői állások megpályázásának feltételéül szolgáló és a szakszervezetek által élesen kritizált közigazgatási versenyvizsgát. Emlékezetes: az akkori kormány még 2009-ben vezette be a vizsgát, amely több tízezer (akár összességében százezer) forintos kiadást rótt a közigazgatási pozícióra pályázókra – írja a Magyar Hírlap (4. oldal).

Szavakkal ütik a forintot

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnökének nyilatkozata után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is arról beszélt, hogy csődközeli helyzetben van a magyar gazdaság, s Magyarországon az előző kormányok a görögökhöz hasonlóan manipulálták és meghamisították a gazdasági adatokat. A Népszabadság (9. oldal) ez negatívan hatott a forint árfolyamára, mivel csütörtökön és pénteken 275 forintról 288-ig gyengült a nemzeti fizetőeszköz az euróval szemben, miközben a térség többi devizája nem ingadozott ilyen mértékben.

2010. június 2.

Elbocsátások minden indoklás nélkül

Horváth Zsolt fideszes képviselő visszavonta azt a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz módosító indítványát, amely munkáltatói indokláshoz kötötte volna az elbocsátást. Így ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, akkor továbbra is indoklás nélkül két hónapos felmondási idővel lehetne elbocsátani bárkit is. Fehér József, a SZEF alelnöke és az MKKSZ főtitkára a Népszavának (1., 3. oldal) elmondta: a tervezet ellen tiltakozó szakszervezetek megvárják a végszavazást, és amennyiben változtatás nélkül fogadják el a törvényt, a köztársasági elnökhöz fordulnak. Bár Rétvári Bence KDNP-s képviselő korábban úgy nyilatkozott, hogy egyeztettek az érdekvédőkkel, ezzel szemben a foglalkoztatási bizottság múlt heti ülésén bár elmondhatták a véleményüket a szakszervezetek, azonban felvetéseikre a kormánypártok érdemben nem reagáltak. Fehér József szerint komoly gondot jelez, ha az új kabinet ezt tekinti érdekegyeztetésnek.

A Fidesz és a három kényes kérdés

címmel Zsolt Péter szociológus a Népszabadságban (15. oldal) fejti véleményét egyebek mellett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban, amellyel az írás szerint a politikai hatalom újabb lehetőséget kap az önkényeskedésre. A szerző véleménye szerint a közszférát nem lehet ilyen módon kiszolgáltatni a politikai elitnek, s a törvényjavaslat csiszolgatása helyett társadalmi vita keretén belül kellene tisztázni a vitás pontokat.

Bajban lesznek a vesztesek

A Világgazdaság (2. oldal) szerint a önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény tervezett módosítása a kisebb és az ősszel ellenzékbe kerülő pártoknak fog kedvezni azzal, hogy változik a töredékszavazatok megszerzésének módja. Emellett változik a kompenzációs mandátum számításának módja is, ami szintén a gyengébbeknek kedvez, ahogyan az is, hogy kevesebb ajánlást kell összegyűjteni a megyékben történő listaállításhoz, elég a választópolgárok 1 százalékának a bizalmát elnyerni. A tízezer alatti lakosszámú városokban, falvakban nem változik a választási rendszer, egyéni kislisták maradnak. Ősztől változás lesz abban is, hogy már nemcsak a városatyák közül lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, megyei közgyűlési alelnököt választani, hanem az „utcáról” is.

Románia a csőd szélén táncol

A hétfőn kezdődött romániai általános sztrájkhoz, amelyet a közalkalmazottak, az oktatók és az egészségügyi dolgozók kezdtek el, kedden csatlakoztak a bukaresti metróvállalat és alkalmazottai, valamint a villamosvezetők is, s így már több mint egymillióan vesznek részt a munkabeszüntetésben. A tanárok több mint 60 százaléka nem tart órát, a kórházakban és a klinikákon csak a sürgősségi eseteket látják el, a mentők azonban beszállítják az életveszélyben levő betegeket. A megyék és a települések önkormányzati hivatalaiban és az ezeknek alárendelt intézményekben és vállalatokban dolgozók is megjelennek munkahelyeiken, de szünetel az ügyfélfogadás. Emellett a 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentés ellen sztrájkolnak a rendőrök, a vámosok és a börtönőrök is. Tovább erősítette a sztrájkolók elszántságát a román munkaügyi miniszter azon kijelentése, hogy ha a kormánynak a tervezett megszorításokat nem sikerül végrehajtania, a közalkalmazottaknak az idei 25 százalékon túlmenően, jövőre további 30, 50 vagy 70 százalékos bércsökkentéssel kell majd számolniuk. A Népszabadság (7. oldal) külföldi tudósítója szerint a szakszervezetek a kormány feltétel nélküli lemondását követelik.

Tíz százalék felett a munkanélküliség

Az Eurostat jelentése szerint tizenkét éve a legmagasabb szintre, 10,1 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta az eurózónában. Ez azt jelenti, hogy áprilisban 25 ezer fővel nőtt, és ezzel 15,86 millióra emelkedett a munkanélküliek száma a 16 országból álló euróövezetben. Az uniós tagállamok közül Lettországban (22,5 százalék), Spanyolországban (19,7) és Észtországban (19,0) volt a legmagasabb a munkanélküliség 2010 első negyedévében, míg Hollandiában csupán 4,1, Ausztriában pedig 4,9 százalék. Magyarország a maga 10,4 százalékos mutatójával a középmezőnyben helyezkedik el, az EU átlagosan 9,7 százalékos munkanélküliségi rátájához viszonyítva. Mindössze egy tagállamban, Németországban csökkent 7,6 százalékról 7,1-re az állástalanok aránya. (Világgazdaság, 4. oldal)

2010. június 1.

Szigorúbb sztrájktörvényért lobbiznak

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói szervezetei szerint az 1989-ben megalkotott sztrájktörvény módosításra szorul, mivel egyebek mellett számos fogalmat (például a politikai vagy a vadsztrájk) nem is tartalmaz. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek (4. oldal) elmondta: azt szeretnék elérni, hogy elsősorban a közszolgáltatások területén (közlekedés, egészségügy) az eddiginél több feltétele legyen a munkabeszüntetés megtartásának, például tegyék kötelezővé a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások mértékéről való megállapodást, valamint be kellene jelenteni a munkabeszüntetés kezdetét és várható végét, hogy ne lehessen „gördülő” sztrájkot tartani. Borsik János, az Autonómok elnöke szerint az elmúlt húsz év sztrájkjainak nagy része jogszerű volt és sikerült megállapodni előtte minden fontos részletről a munkáltatókkal is. Gaskó István, a Liga elnöke úgy látja, hogy a magyar szabályozás elég szigorú, s ezért nem érdemes rajta változtatni.

Államiak lesznek a magánpénztárak?

Több internetes hírportál információi szerint az új kormány fontolóra venné a magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer visszaállamosítását, hogy ezzel csökkentsék az államháztartási hiányt és az államadósságot. A Népszabadságnak (11. oldal) nyilatkozó pénzügyi szakértők szerint is mindenképpen be kell avatkozni a szabályozásba, mert egyre kevesebb a járulékfizető, s egyre több a nyugdíjra jogosult, azonban a kormánynak azzal is számolnia kell, hogy amennyiben állami kézbe kerülnének a magánnyugdíj-pénztárak, akkor egy nagy vásárló eltűnne az állampapírpiacról, így jelentősen csökkenne a kereslet.

Lehet buktatni és osztályozni

Hoffmann Rózsa KDNP-s politikus, oktatási ügyekért felelős leendő államtitkár szeptembertől visszahozná az alsó tagozatokba az osztályozás és a buktatás lehetőségét. Emlékezetes: még Magyar Bálint minisztersége idején, 2004 szeptemberében vezették be, hogy az általános iskola alsó tagozatában csak szülői beleegyezéssel lehet évismétlésre kötelezni egy diákot, valamint a negyedik osztály félévéig szövegesen kell értékelni a nebulókat. Ezzel szemben Hoffmann Rózsa javaslata szerint első osztályban csak a túl sok hiányzás miatt lehetne buktatni, felsőbb évfolyamokra viszont csak akkor léphet a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket teljesítette, tehát ezentúl nem lesz szükség a buktatáshoz a szülői beleegyezésre. (Népszabadság, 4. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és