Július 16-31.

2010. július 27.

Dátumzavar az OÉT-ülés kapcsán

A Népszava (4. oldal) értesülése szerint a szakszervezetek úgy tudják: akár már a héten összehívhatják az Országos Érdekegyeztető Tanács kormányváltás utáni első ülését, amelyet már régóta sürget a munkavállalói és a munkáltatói oldal is, és amelyet eredetileg hétfőn tartottak volna meg, de végül a kormány lemondta. Orbán Viktor miniszterelnök azonban egy múlt heti interjújában a tanácskozás lehetséges idejét augusztusra tette, amelyen mindenképpen szeretne személyesen is jelen lenni. A Népszava információi szerint az első OÉT-ülés témája az egyeztető fórum jövője lesz.

Százszámra nyúlhatják le a cégeket

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az Orbán-kormány első hatvan napját értékelő sajtótájékoztatón elmondta: szerinte természetes, hogy a kormányváltás után megválnak az olyan közalkalmazottaktól, akik politikai posztot töltöttek be. Azonban az elmúlt két hónapban már csaknem száz állami szervezet, cég, hivatal vezetőjétől váltak meg – ezeket a Népszava (3. oldal) gyűjtötte táblázatba –, s a sor minden bizonnyal folytatódni fog.

Az állam nem teremt egymillió munkahelyet

Orbán Viktor kormányfő habár elkötelezettnek nevezte magát a munkahely-teremtésben, a választási kampányban ígért egymillió munkahely megteremtése kapcsán tegnap Székesfehérváron úgy pontosított: „nyilvánvaló, hogy a magyar állam soha sem fog tudni létrehozni egymillió új munkahelyet, s ez nem is lenne kívánatos. Épp elég nagy baj az ma is, hogy a piacon alkalmazottak és a közszférában alkalmazottak aránya egészségtelenül tolódott el a közszférában alkalmazottak javára, tehát növelni kell a piac részesedését”. (Népszabadság, 2. oldal, Orbán az egymillió munkahelyről, Népszava, 3. oldal)

Átalakuló közgyűjtemények

A Központi Statisztikai Hivatal összeállítása szerint továbbra is csökken a közgyűjtemények állami támogatása, s komoly hangsúlyeltolódás van a városi intézmények javára. Míg például az ország könyvtárainak közel 90 százaléka települési vagy iskolai, a teljes könyvállomány 9,7 százaléka mégis az Országos Széchényi Könyvtárban vagy a tizenkét országos szakkönyvtár valamelyikében van. A múzeumok esetében is megfigyelhető ez a kettősség: Budapesten sok van belőlük, s szinte minden vidéki városra jut legalább egy, a falvakban viszont szinte egyáltalán nincsenek. (Világgazdaság, 2. oldal)

2010. július 26.

Hoffmann Rózsa szerint új Nemzeti alaptanterv lesz

Az oktatásért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: a jövőben új alapokra kívánják helyezni a közoktatást, emberközpontú szemléletet kívánnak megvalósítani. Ezért új közoktatási törvényt alkotnának, mivel a jelenleg érvényes 1993-ban született jogszabályt már száznál többször módosították, s a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert. Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása is elkezdődik, amely rögzítené a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait, emellett iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki. A kormányzati ciklus végére az új kormány szeretné elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, s annak járulékait. Habár a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja az államtitkár asszony, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább „gesztusértékű javítás”, azt követően pedig „látványosabb emelés” valósulna meg. Ezenfelül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell majd finanszírozniuk. (Népszabadság, 5. oldal, Új közoktatási törvény jövő ősszel, Népszava, 4. oldal)

Csúszik az egykulcsos szja?

Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: a korábbi tervekkel ellentétben az ország teherbíró képessége nem engedi meg, hogy egy lépésben átálljunk az egykulcsos szja-rendszerre, így eltolódhat a 16 százalékos szja jövő januári bevezetése. Habár a nagyarányú adócsökkentés (közte a személyi jövedelemadózás mérséklése) a Fidesz választási ígéretei közé tartozott, és ez is része volt a 29 pontos akciótervnek, azonban jelen pillanatban a költségvetésből 200-300 milliárd forint hiányzik, hogy teljesíthető legyen 2011-ben a 3 százalék alatti deficit. (Népszabadság, 9. oldal)
A műsor teljes terjedelmében ezen a linken tekinthető meg: http://atv.hu/videotar/20100723_orban_viktor

Kapkodott az új törvényhozás

A szombati Népszava után a Világgazdaság (2. oldal) is idéz az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Transparency International közös elemzéséből, amely szerint követhetetlenné vált a parlamenti döntéshozatal, felszámolódnak a jogállamiság alapvető garanciái, s a jogalkotás szembemegy az átlátható állam logikájával. Számokban ez úgy néz ki, hogy a parlament megalakulása óta 56 törvényjavaslatot fogadott el, ebből csupán 11 származott a kormánytól, 45-öt képviselői indítványként nyújtottak be. A benyújtás és a zárószavazás között átlagosan 19 naptári nap telt el, de akadt olyan törvényjavaslat, amelyet már a benyújtás napján elfogadott az Országgyűlés. A jogszabály-előkészítés meglehetősen hiányos volt, mivel az önálló képviselői indítványként benyújtott tervezeteknél nem volt kötelező kikérni a szociális partnerek véleményét. (Ez ellen a szakszervezetek több alkalommal is tiltakoztak.)

2010. július 24.

Elindult a tisztogatás a közszférában

A Népszabadság (1., 12. oldal) értesülései szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkezdődött az államigazgatás megtisztítása. Múlt csütörtökön – a 98 százalékos különadó elfogadásának napján – mintegy 50-en vehették át péntektől érvényes felmondásukat, s egyes hírek szerint az elkövetkező hetekben, hónapokban a volt Miniszterelnöki Hivatalnak legalább a 70 százalékát kirúgják. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság szerint azonban „érthető módon a közigazgatás átszervezése jár bizonyos munkaerő-átcsoportosítással. Ha történnek is elbocsátások, azok nem tömegesek és – ellentétben a 2002-esekkel – nem politikai indíttatásúak. Ha valakit elbocsátanak, az szigorúan szakmai megítélés alapján történik”.

A miniszterelnök parlamentje

A Népszabadság (2. oldal) az Orbán-kormány megalakulása óta eltelt majd’ két hónapban történteket gyűjtötte össze. A 28 parlamenti ülésnapon összesen 56 törvényt vagy törvénymódosítást és 59 országgyűlési határozatot fogadtak el a honatyák, valamint 6 alkalommal módosították az alkotmányt.

Kiiktatta a jogállamiság garanciáit a Fidesz-KDNP

A Népszava (9. oldal) a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Transparency International és a Társaság a Szabadságjogokért elemzései alapján összeszedte, mely esetekben élt vissza kétharmados többségével a kormány. Az összeállításban szerepel a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése és a „jó erkölcsbe ütköző” juttatások fogalmának bevezetése is.

Az államfőhöz fordul a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kéri Sólyom Lászlót, a végkielégítéseket kétmillió forint felett 98 százalékos különadóval sújtó törvénymódosítást utalja normakontollra az Alkotmánybíróság elé, mivel az érdekvédők szerint az alkotmányosan aggályos és súlyos érdeksérelmet okoz azok körében, akik már sokat fizettek az elmúlt öt évben is foglalkoztatásuk biztonságának csökkenésével és bruttó jövedelemcsökkenéssel. (Népszava, 4. oldal)

Büntetőadó 20 évnyi munka után

A Népszava szerint a csütörtökön elfogadott különadó minden olyan közszolgát hátrányosan érint, aki már 15-20 éve középvezető a közigazgatásban. A lap által megkérdezett Lehoczkyné Dr. Kollonay Csilla munkajogász szerint az új szabályozás nem veszi figyelembe a munkavállalók közötti különbségeket. Úgy véli, egyszerűbb lenne az államnak a mindenkori közalkalmazotti és köztisztviselői bértáblához viszonyítva megállapítania a végkielégítéseket.

2010. július 23.

Valamennyi országos politikai napilap kiemelten foglalkozik a Parlament utolsó ülésnapján elfogadott törvénymódosításokkal. Egyebek mellett elfogadták a kétmilliós bérplafont a közszférában, megszavazták a bankadót és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, korlátozták a fegyveres testületek passzív választójogát leszerelésük után három évig, megszüntették az egészségbiztosítási felügyeletet, megválasztották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt alkotmánybírónak, valamint Kövér Lászlót házelnöknek. (Törvénygyár az utolsó napon, az utolsó napon, Népszabadság, 3. oldal, Tabudöntögetés, nemzeti centrum és víziók a parlamenti zárónapon, Népszava, 4-5. oldal, A parlament törvénnyel betonozta be a bankadót, Magyar Nemzet, 3. oldal, Feszített törvényhozás a T. Házban, Magyar Hírlap, 2. oldal)

Bekebelezte a kormány az üdülési alapítványt

A tegnapi törvénymódosítás után az alapítvány vagyonából nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre úgy, hogy az alapító szakszervezetek abban kisebbségi tulajdonban lesznek. A változásról az érdekvédők megkérdezése nélkül, azok tiltakozása ellenére döntött a kormány. Emellett a kabinet átalakítaná az üdülési csekk rendszerét is és rekreációs kártyát vezetne be. (Népszava, 11. oldal)

Utolsó pillanatban szigorítottak a bankadón

Mégis visszavonta a kormány a lex-Járaiként elhíresült módosító javaslatát, ezért a jövőben a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007 júniusa után megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót – írja a Népszava (5. oldal). Emlékezetes: a Nemzetközi Valutaalap egyebek mellett az indokolatlan kivételezést is kifogásolta a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Erősítenék a GSZT-t – összehívnák az OÉT-et

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Gazdasági és Szociális Tanács tegnapi ülésén elmondta: a jövőben erősíteni kívánják a tanács szerepét. Vizi E. Szilveszter, a GSZT társelnöke szerint mivel a fórum az Országos Érdekegyeztető Tanácstól eltérő területen működik, ezért komoly segítséget nyújthat a nemzeti érdeket megjelenítve az ország hosszú távú gazdasági és szociális fejlődésénél és a nemzetstratégiák kidolgozásánál. Az OÉT-en résztvevő szervezetek azonban kifogásolják, hogy a kormány felállása óta nem hívták össze a tanácsot, azonban Nagy Anna kormányszóvivő azt ígérte, erre hamarosan sor fog kerülni. (Világgazdaság, 5. oldal)

2011: messze a hiánycél

A Világgazdaság (4. oldal) cikke szerint habár a magyar kormány több tagja is kijelentette, hogy 3 százalék alá szeretné vinni a jövő évi költségvetés hiányát, azonban pénzügyi és gazdasági elemzők szerint ez korántsem lesz olyan egyszerű, mivel több tényező is tovább rontja a büdzsé egyensúlyát. Azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint beleszámítva a jövő évi GPD-növekedést is, tartható lesz a deficitcél. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint viszont a társasági adó és a személyi jövedelemadó átalakítása által okozott 300-350 milliárd forintos kiesést valahogyan mindenképpen ellensúlyoznia kell a kormánynak.

2010. július 22.

A kormány bojkottálja az OÉT-et

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy a kormány bojkottálja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és igyekszik meghiúsítani annak működését, ezzel kárt okozva a munkavállalóknak, hiszen rohamtempóban hoz olyan törvényeket, illetve olyan módosításokat eszközöl, amelyek sértik a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit – írja a Világgazdaság (2. oldal)
(A legfrissebb hírek szerint az OÉT plenáris ülését hétfőre hívja össze a kormány.)

A Valutaalap nem ellenzi a bankadót

A Népszabadság (11. oldal) interjút készített Iryna Ivaschenkoval, az IMF budapesti irodájának vezetőjével, aki szerint általánosságban az IMF-nek nincs problémája a bankadóval, csupán a bankadó mérete és kivitelezése ellen emeltek kifogást annak a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt. Valamint nem látnak olyan – nem átmeneti – intézkedéseket, amelyekkel tartható lenne a 2011-es 2,8 százalékos deficitcél.

Finomodik a bankadó

A Világgazdaság (3. oldal) úgy tudja, hogy mivel a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációi többek között azt kifogásolták, hogy a bankadó alól mentesül a vállalkozások egy szűk köre, s ez az unió szemében már burkolt állami támogatásnak minősül, ezért ez a „kivételezés” is kikerül a jogszabály tervezetéből a gazdasági csomagról történő mai végszavazás után. Bár az IMF- és EB-delegációk állítólag a bankadó mértékét is kifogásolták, egyelőre nem tudni, a ma kialakuló végleges változat elfogadható lesz-e a nemzetközi szervezetek számára.

Ma elfogadják a parlamentben a gazdasági csomagot

Ma fogadja el az Országgyűlés az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett 29 pontos gazdasági akcióterv legfontosabb pontjait. Csökkentik a cégek nyeresége után fizetendő társasági adót, mégpedig 19-ről 10 százalékra, egészen az 500 millió forintos adóalapig, törölnek néhány kisadót, bevezetik az adórendszeren kívüli jövedelem, az adózás alá nem vont kereset fogalmát, illeték- és adómentessé teszik a vérszerinti, egyenes ági rokonok közötti öröklést, a pártok költségvetési támogatásának mértékét 15 százalékkal csökkentik, havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezetnek be az állami költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá közvetlenül nem tartozó szerveknél is. Emellett költségstopot rendelnek el a politikai, kormányzati és közszférában, valamint az állami és költségvetési intézményekben, valamint megadóztatják a 60 napon túli végkielégítéseket és az egyéb, béren felüli juttatásokat – mint a titoktartási pénz, szabadságmegváltás – a közszférában, méghozzá 98 százalékos adókulccsal. (Népszava, 10. oldal)

Úton a dominó

Várhatóan ma dönt a parlament a közszolgálati média teljes átalakításáról is. A csomag több elemből áll, az első lépcső az alkotmány módosítása volt (ezzel a Fidesz bevette az alkotmányba a szólás szabadságához való jogot és a közszolgálati médiaszolgáltatók általános kötelezettségeit). Ezt követi a médiaalkotmánynak nevezett kerettörvény, s ezzel párhuzamosan zajlik a médiastruktúra átalakítása, valamint a szintén ősszel esedékes és jövőre hatályba lépő részletszabályozás – írja a Népszabadság (2. oldal). A mai zárószavazásra váró törvényjavaslat a közszolgálati rendszer teljes átalakítását célozza. Összevonja a műsorszolgáltatók tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét. Az ORTT és a Nemzetközi Hírközlési Hatóság összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, élén egy kilenc évre megválasztott miniszterelnöki kinevezettel.

Jogszerű szerződéssel cáfol az ATV

A kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy hatvankét alapítvány, köztük a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységét vizsgálja át, és javaslatot tesz további működésükre. Emellett Soltész Miklós szociális államtitkár azt is bejelentette, hogy habár az üdülési csekk rendszerét a kormány fenn kívánja tartani, de szükségesnek tartják megvizsgálni, hogy a csekk miként szolgálhatja a családok és a turizmus érdekeit. A tervekkel kapcsolatban Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszavának (4. oldal) elmondta: az érdekképviseletekkel nem egyeztetett a kormány arról, hogy az üdülési csekk helyett rekreációs kártyát vezetne be. A szakszervezetek felháborítónak tartják azt is, hogy a Fidesz MNÜA-val kapcsolatos „államosítási” tervével ki akarja szorítani a hat alapító szakszervezetet a döntési helyzetből, pedig az 1992-ben létrehozott alapítvány és a mindenkori kormányok az elmúlt 18 évben egységesen részt vettek a döntési folyamatokban.

2010. július 20.

Valamennyi országos politikai és gazdasági napilap kiemelten foglalkozik a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációjának hazautazásával és annak rövid és hosszú távú következményeivel. A tegnapi nap folyamán esett a forint árfolyama és a Budapesti Értéktőzsde is alacsonyabban zárt a nap végén. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint azonban nem került veszélybe a magyar gazdaság stabilitása, s szeptember második felében, október első felében folytatják az egyeztetéseket. Elemzők szerint a külföldi pénzügyi szakemberek hiányolják a tartós bevétel-növekedést eredményező lépéseket a költségvetésből. Míg több kiadásnövelő tétel is szerepel a kormány gazdasági akciótervében, addig azok ellentételezésére csupán a határozott időre bevezetni szándékozott bankadó szolgál. Ezért még az idén szükséges lehet pár tízmilliárd forintos kiigazításra. Gárgyán Eszter, a Citigroup szakértője a Világgazdaságnak elmondta: további takarékossági lépések nélkül nem vezethető be az egykulcsos, 16 százalékos szja, így nagy valószínűség szerint ez lesz az első elem, amely „áldozatul esik” a tárgyalásoknak (Az egykulcsos szja lehet az áldozat, 2. oldal).

A megegyezésnek nincs alternatívája

A Népszabadság (10. oldal) által megkérdezett pénzügyi elemzők is egyetértenek abban, hogy hamarosan megszületik a megegyezés a felek között, mivel ez az ország hosszabb távú érdeke. S a befektetők is hamarosan rájönnek, a kormány csupán időt szeretne nyerni az október 3-ra kiírt önkormányzati választásokig, hogy ne az előtt kelljen bejelentenie a szükséges megszorításokat.

A szocialisták szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a gazdasági csomagot

Az MSZP szerint a kormány megint nehéz helyzetbe hozta a devizahiteleseket, s úgy vélik, vissza kellene vonni a pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényeket, és mielőbbi konzultációt kezdeniük. Az LMP is ötpárti egyeztetést sürget az ügyben, s javasolták, hogy közösen nevezzenek ki egy nemzeti főtárgyalót, valamint meg kellene állapodni egy nemzeti minimumban, mivel jelen pillanatban szerintük most nem látszik honnan hová akar eljutni a kormány. A Jobbik szerint azonban Magyarországnak a sarkára kell állnia, mivel az IMF-en kívül is van élet. (Népszabadság, 9. oldal)

Orbán Viktor miniszterelnök a kérdésben nem kívánt nyilatkozni, arra kérte az újságírókat, hogy Matolcsy Györgyhöz forduljanak kérdéseikkel (Világgazdaság, 3. oldal)

Ezernyi tanfelügyelő járhatja majd az országot

A Népszava (9. oldal) tovább vizsgálja, vajon miként képzeli el Hoffmann Rózsa a pedagógusok szeptembertől kiépülő minősítési rendszerének felállítását. Az oktatási államtitkár szerint ahhoz, hogy öt év alatt minden iskolában legyen ellenőrzés, ezer felügyelő kell, akik gyakorló pedagógusok lesznek, és évente csupán kétszer-háromszor végezhetnek intézményi értékelést. Hoffmann a rendszer kiépítését azzal magyarázza, hogy az a pedagógus, aki nem képes fejlődni, aki nem képes a munkáját magas színvonalon végezni, attól a szakmának meg kell válni. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási műhelynek volt vezetője szerint azonban rendszerszerű átalakításra van szükség, a pedagógus pálya rehabilitációjára, amely a képzésre, bérezésre és megbecsülésre is kiterjed, nem pedig látszatintézkedésekre, mint amilyen önmagában ez is. Azt az államtitkár asszony is reméli, hogy a jövő évi költségvetés már megteremti a feltételeket a tanári fizetések emeléséhez, s hogy ez magasabb lesz az átlagbéremelésnél.

2010. július 19.

Suttyomban elvették a jutalmat a köztisztviselőktől

Megszüntette a kormány a teljesítményértékelést a köztisztviselői körben, így aki az eddigi teljesítménye alapján kiérdemelte volna a jutalmat, már nem fogja megkapni a bónuszt. Jobban jártak azok, akik elhagyták eddigi munkahelyüket, mert prémiumuk időarányos részét a törvénymódosítás elfogadása előtt még hazavihették. Az Index internetes hírportál információi szerint a szigorítás akár tízmilliárdokat is hozhat a költségvetésnek. A cikk az alábbi linken olvasható: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/16/suttyomban_elvettek_a_jutalmat_a_kozszolgaktol/

MSZP: vissza a végkielégítésekkel

Katona Tamás szocialista politikus szerint az újra állami szolgálatba álló korábbi vezetők fizessék vissza az államkincstárba magas végkielégítésük kétmillió forint feletti részét. Példaként hozta fel Baranyay Lászlót, a Magyar Fejlesztési Bank újra kinevezett vezérigazgatóját, aki pár éve 137 millió forintos végkielégítéssel távozott, vagy Szász Károly régi-új PSZÁF-elnököt, aki évekkel ezelőtt 90 milliót kapott posztjáról való lemondása után. (Népszava, 3. oldal)

IMF-felülvizsgálat: elnapolva

Szombaton megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap és Európai Bizottság tárgyalódelegációja között, mivel a költségvetési hiánycélok, a bankadó mértéke és a jegybankelnöki fizetés kapcsán komoly ellentétek maradtak a felek között – írja a Világgazdaság (3. oldal). Az EU szerint elmaradnak a szükségestől a kormány által kilátásba helyezett kiigazító lépések, azonban elemzők szerint az október 3-ára kiírt önkormányzati választások előtt nem várható komolyabb megszorítás. A tárgyalások megszakadásával nem hívhatjuk le a hitelkeret utolsó részletét.

Békesi szerint taktikázhat is a kormány

Békesi László közgazdász szerint most még nem lesznek súlyos pénzügyi következményei az IMF-fel megszakadt tárgyalásoknak, azonban ha szeptember 30-ig – a készenléti hitelkeret felhasználásának lejártáig – sem sikerül megállapodni a nemzetközi pénzintézetekkel, akkor a pénzpiacok negatív reakciójára lehet számítani. A Népszavának (5. oldal) nyilatkozva elmondta: véleménye szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy taktikázik, hogy három hónappal ez év végéig szeretné kitolni a hitelkeret felhasználását. A volt pénzügyminiszter úgy véli: a nemzetközi hitelminősítők megvárják az ország 2011-es központi költségvetésének a sarokszámait, és majd csak azután mérlegelik Magyarország hitelminősítési kockázatának módosítását.

Az adócsökkentés miatt nő a reálbér

Habár az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 0,9 százalékkal csökkentek a bruttó keresetek, az adóváltozásoknak köszönhetően a munkavállalók átlagban mégis többet vihettek haza. Az év eleji szja-sávhatár emelése miatt a magánszektorban 7,7, a közszférában pedig 4 százalékkal több fizetést kapnak a borítékban a dolgozók. (Világgazdaság, 3. oldal)

Ezerfős ellenőri csapat az iskolákban?

A Magyar Nemzet (4. oldal) idézi Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ATV-ben elhangzott mondatait, amely szerint a pedagógusok munkájának ellenőrzésére mintegy ezer szakértőre lesz szükség, s így öt éven belül kontroll alá kerülhet valamennyi iskola és a tanárok visszajelzést kaphatnának a munkájukról. A rendszer kidolgozásánál kikérik a szakmai szervezetek véleményét is, és ezek után várhatóan jövő év elején indulhat el a szakértők képzése.

Legyen adómentes az üdülési csekk

A Jobbik által benyújtott törvényjavaslat adómentessé tenné az üdülési csekket azzal az indokkal, hogy a magyarok kétharmada anyagi gondjai miatt nem engedheti meg magának a nyaralást idén, s ezzel is könnyíteni kellene számukra a csekkhez való jutás feltételeit. Emellett kezdeményezik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnökének, Karácsony Mihálynak az elmozdítását, mivel furcsának tartják, hogy ezt a tisztséget Gyurcsány Ferenc bizalmasa tölti be – írja a Magyar Nemzet (2. oldal).

Bérük harmadát is bukhatják a dolgozók

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint több munkáltató is fizetetlen túlmunkára kötelezi a dolgozóit, akik az állásukat féltve csak a legvégső esetben fordulnak panaszukkal a bíróságokhoz vagy a szakszervezethez. (Népszabadság, 11. oldal)

2010. július 17.

Rendőrök kártalanítását kérték

A Belügyi És Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete arra kéri a 2006. őszi események kivizsgálásával megbízott Balsai Istvánt, járjon el a több száz akkor megsérül rendőr kártalanításának érdekében is. Bárdos Judit, a szakszervezet főtitkára pénteki sajtótájékoztatóján azt is elmondta: levélben kérik Sólyom László államfőt: kérjen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt a fegyveres és rendvédelmi testületek tagjainak passzív választójogát korlátozó törvényjavaslattal kapcsolatban. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

Nem a spórolás, hangulatkeltés a cél

A MÁV-os szakszervezeti vezetők kiemelkedően magas fizetésének napvilágra kerülése után a kormány – ha igazságtalanságot tapasztal – megkurtítaná az állami cégeknél működő szakszervezeti vezetők fizetését. Selmeczi Gabriella fideszes képviselő szerint akár az is elképzelhető, hogy fizetési plafont húznak. Gaskó István – aki a VDSZSZ mellett a Liga szakszervezeti konföderációnak is elnöke – a Népszavának (4. oldal) elmondta: az érdekvédők fizetése „tisztességes”, amit „professzionális” munkájukért kapnak.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint azonban egyedi esetről van szó, s a Volánnál, az erdőgazdaságokban vagy a postánál dolgozó érdekvédőket például nagyságrendekkel kisebb összegekkel jutalmazzák a szakszervezeti vezetőket. Más ágazati vezetők és konföderációk tisztségviselői a tagdíjból kapják a fizetésüket. Ezt erősítette meg Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke is, aki elmondta: náluk nincsenek állami cégnél dolgozó tisztségviselők, mindannyian a tagdíjból kapják a fizetésüket. Pataky Péter úgy véli: csupán a hangulatkeltés lehet a Fidesz célja, s vélhetően a tervezett elbocsátásokról akarják elterelni a figyelmet. Varga László SZEF-elnök szerint a kormánynak ehelyett a törvényben rögzített feladatával kellene foglalkoznia – például egyeztetnie adott jogszabályok kapcsán az érdekvédőkkel. Tiltakozó nyilatkozatát a SZEF eljuttatta valamennyi országgyűlési képviselőhöz, azonban választ csak ellenzékiektől kapott.
(Emellett a nyilatkozatot pénteken a Népszavában, szombaton a Népszabadságban, hétfőn pedig a Metropolban jelentette meg a SZEF Országos Irodája.)

Ennyit ér a szó

címmel Várkonyi Tibor, a Népszava (7. oldal) publicistája írt rövid véleményt SZEF által a Népszavában megjelentetett tiltakozó nyilatkozatról. Mint olvashatjuk: a nyilatkozat „minden dramatizálás nélkül jajkiáltás”, s a szerző szerint „nincs hatékony baloldal erős, a dolgozók érdekeit védő szakszervezetek nélkül”. Ezért „ha azt akarjuk, hogy az a közéleti torzulás, amely mind szemérmetlenebbül rombolja mindennapjainkat, ne érvényesülhessen gátlástalanul, minden bérből élőnek, sőt gazdaságilag minden függőnek a SZEF mellett a helye.”

2010. július 16.

Köz, szolgálat

Prugberger Tamás, a Professzorok Batthyány Köre tagja a Magyar Hírlap Vélemény rovatának hasábjain (12. oldal) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban azt írja: a szakmai körökben éles vitát kiváltott Fidesz-KDNP által megalkotott törvénnyel kapcsolatban a szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordultak. „Az AB minden valószínűség szerint kénytelen lesz az alkotmányellenességet diszkrimináció okán megállapítani. Az egész közszférára nézve ugyanis legfeljebb akkor szűnne meg a diszkrimináció, ha a közalkalmazottakra is kiterjedne a két hónapos végkielégítéssel járó indoklás nélküli felmentés.” Mint fogalmaz: habár „jogszociológiailag, jogpolitikailag és jogetikailag (…) meg lehet érteni az új polgári kormányt”, hogy a saját embereit akarja kulcspozíciókba ültetni, azonban azt tartaná a megfelelő megoldásnak, ha „ahogy a közigazgatásnak ez a megtisztítása lezajlik, vissza kellene állni a státusbiztonságot figyelembe vevő Ktv.-s felmentési rendszerhez, kiegészítve azt a rendkívüli felmentéssel”.

A szakszervezeti vezetők fizetését is kivizsgálják

Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzet tegnapi, MÁV-os szakszervezeti vezetők fizetéséről beszámoló cikkére reagálva elmondta: a kormány megvizsgálja az állami cégeknél működő munkavállalói érdekképviseletek vezetőinek fizetését, és ha igazságtalanságot tapasztal, lépni fog. (Magyar Hírlap, 3. oldal)

Béndek lehet az APEH-VPOP elnöke

A HírTv információi szerint Béndek József lehet a két szervezet összevonása után az APEH és a VPOP elnöke. A volt altábornagy korábban nyolc éven keresztül már irányította a határőrséget. (Világgazdaság, 3. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és