Július 1-15.

2010. július 15.

A tanároknak az átlagbér is csak álom

Egy internetes portál felmérése szerint még a pótlékokkal és a túlóradíjakkal együtt sem éri el a pedagógusok keresete a hazai átlagbért, nem is beszélve a diplomás átlagkeresetről. Az óvónők átlagosan bruttó 149500 forintot, az általános iskolai tanárok 162200-at, a középiskolaiak pedig csupán 175200 forintot vihetnek haza. Ezzel szemben a magyar átlagbér idén bruttó 209200 forint. Egyedül a főiskolai és egyetemi tanárok 247300 forintos bruttó bére haladja meg az átlagot, ám a 309700 forintos diplomás átlagbért még ők sem érik el. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

Jól kereső vasúti érdekvédők

A Magyar Nemzet (1., 3. oldal) információi szerint a MÁV havonta összesen mintegy harmincmillió forintot fizet a társaságnál működő szakszervezetek 28 tisztségviselőjének, ebből 14-en egymillió forint feletti összeget tehetnek zsebre a hó végén, de a többiek sem keresnek kevesebbet 650 ezernél. A lap birtokába került dokumentum szerint Gaskó István, a Liga és a VDSzSz elnöke bruttó 1,573 millió forintot, a VDSzSz alelnökei (Bárány Balázs és Hangonyi Zoltán) pedig 1,55 milliót keresnek. Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke 1,497 milliós, Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig havi 1,334 milliós bérrel büszkélkedhet.

Több százmilliárd hiányzik?

Mivel az Orbán-kormány által a következő évekre kilátásba helyezett módosítások (társasági adó, élőmunka-teher csökkentése, a devizahitelek állami „felkarolása”) jelentős befolyással lesznek a költségvetésre, ezért szakértők szerint még kérdőjeles, teljesíthető-e a 2011-re tervezett 3 százalék alatti deficitcél – írja a Világgazdaság (1-2. oldal). Ráadásul még nem dőlt el a bankadó sorsa sem, amely nélkül a Költségvetési Tanács számítása szerint a 2011-es kiesés már az szja-átalakítás nélkül is meghaladja a 210 milliárd, 2012-ben pedig a 230 milliárd forintot.

A gazdasági salátatörvény hatásai

A Költségvetési Tanács kiszámolta, hogy az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv alapján elfogadni tervezett jogszabályok idén több mit 80 milliárd forinttal növelhetik az államháztartás bevételeit. A 70 milliárd forintos kiesést elérő különféle adókönnyítések ellentételezéseként a legnagyobb bevételi forrásnak 153,3 milliárddal a pénzügyi szervezetekre kivezetett különadó ígérkezik. (Heti Világgazdaság, 54-55. oldal)

Személycserék az állami szférában

címmel a Heti Világgazdaság (6-9. oldal) azt gyűjtötte össze, hogy mely állami intézmények és cégek élén történt vezetőváltás az Orbán-kormány megalakulás óta eltelt másfél hónapban.

A kismamák is munkához juthatnak

A kormány át akarja alakítani a munkaügyi központokat, s olyan jogszabályokat készül megalkotni, amely ösztönözné a pályakezdők, az ötven felettiek és az alacsony végzettségűek alkalmazását – tudta meg a Magyar Hírlap (9. oldal). Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára a lapnak azt is elmondta: ősztől elkezdik a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzését segítő jogszabályok megalkotását is, amely lehetőséget teremtene a gyesen és gyeden lévők, illetve a nyugdíjasok munkaerő-piacra való bevonására.

Egyre nagyobb a diákhitel terhe

A brit munkaügyi statisztikák szerint 2010 második negyedévében 34 ezerrel 2,47 millióra csökkent a munkanélküliség a szigetországban. Azonban a képet árnyalja, hogy aránytalanul nagy mértékben nőtt a részmunkaidős dolgozók száma: 148 ezerrel rekord 7,82 millióra. Ez arra utal, hogy egyre többen vállalják a rövidebb munkaidővel, egyben kevesebb fizetéssel járó lehetőséget, elkerülve az utcára kerülést. A frissen végzett egyetemisták több mint a fele (55 százalékuk) aggódik az elhelyezkedési lehetőségek miatt. (Népszabadság, 12. oldal)

2010. július 14.

Mégis 2 millió forint felett adóztatnák meg a végkielégítéseket – Leszavazta saját módosítóját Rogán

Az Országgyűlés elutasította a gazdasági bizottsági azon módosító indítványát, amely alapján legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén 3,4 millió forintra emelkedett volna az az összeghatár, ami felett a közszférában 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket. Így marad az eredeti tervekben szereplő 2 millió forintos határ. A Népszava (3. oldal) megírta: még Rogán Antal, a gazdasági bizottsági indítványt elnökként aláíró fideszes képviselő is nemmel szavazott, azzal indokolva a kormány és a frakció elutasítását, hogy a végkielégítési plafon egyformán legyen mindenkire érvényes a közszférában, s a kormány senkivel sem (értsd: a több mint 20 éves munkaviszonnyal rendelkezőkkel sem!) akart kivételezi.

Csak a “húsbavágó” lépések miatt sztrájkolnának

A Népszava (8. oldal) több politológust is megkérdezett arról, vajon jól reagáltak-e eddig a szakszervezetek a kormány megszorító, tagjaikat negatívan érintő lépéseikre, vagy itt lenne az ideje a sztrájknak. A lapnak nyilatkozók szerint azonban jól mérték fel a szakszervezetek tagjaik sztrájk-hajlandóságát, mivel egyrészt a nyári szabadságolások idején nehezebb rávenni az embereket a demonstrációra vagy akár a munkabeszüntetésre, másrészt a közvélemény-kutatók felmérései szerint a dolgozók jelentős része még mindig a Fidesz pártján van, mivel a jelenlegi kormány jobban tudta kommunikálni a megszorító intézkedéseket, mint elődjei. Ez lehet az oka annak, hogy kisebb az elégedetlenség a társadalomban. A szakszervezetek ezért közleményekkel, nyilatkozatokkal tiltakoznak a tagjaikat hátrányosan érintő lépések ellen, illetve elfogadásuk után több jogszabályt is az Alkotmánybíróság elé akarnak vinni. A lap külön kiemeli a Liga Szakszervezeteket, amely a szocialista-liberális színezetű kormányok alatt rendszeresen tartott kisebb-nagyobb megmozdulásokat, most azonban feltűnően csendes a konföderáció elnöke, Gaskó István.

Az adóhivatal dolgozói között suhog a kasza

A Népszabadság (1., 10. oldal) értesülései szerint az APEH-ben az elnökség után már alacsonyabb szinteken is zajlanak a felmentések. A napokban a humánpolitikai és a biztonsági főosztályok vezetőinek köszönték meg a munkáját, de az elnökhelyetteseknél is változások várhatók. Ráadásul rájuk már a kormánytisztviselőkről szóló törvény vonatkozik – kéthavi felmentési idővel. A szervezetnél ezért nagy a bizonytalanság, amely nehezíti a munkát. A pontos munkára pedig nagy szükség van a 3,8 százalékos hiánycél tartásában, amely a legfrissebb adatok tükrében kétségesnek tűnik. Habár az előző pénzügyi kormányzat a májusi 83 százalék körüli hiányhoz közeli adatra számított a június végére, ehhez képest az éves terv közel 120 százalékára nőtt a deficit.

Hoffmann zavaros magyarázatot adott

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár cáfolta azt a Népszavában megjelent információt, miszerint a pedagógusi szakfelügyelet véleményezése alapján határoznák meg a tanári béreket. Hoffmann a lapnak elmondta a Magyar Hírlapnak korábban azt nyilatkozta, hogy a munkáltatói jogokat az ellenőrző rendszer életbelépése után is az adott intézmény vezetője gyakorolná, s a szakértők csupán véleményezhetik az általuk ellenőrzött pedagógus, valamint az intézmény munkáját, de nem szankcionálhatják sem bércsökkentéssel, sem hátrányos besorolással vagy elbocsátással. A Népszava azonban arra figyelmeztet: ha az államtitkár terve szerint a költségvetésből garantálják a tanári béreket, akkor feltehetőleg az állam határozhatja meg a pedagógusi bérskála fokozatait is. Hoffmann korábbi nyilatkozatai szerint pedig a szakfelügyelet feladata lesz az is, hogy elvégezze a besorolást. (Népszava, 4. oldal)

2010. július 13.

SZEF: egyeztetés nélküli jogalkotás

Tiltakozó nyilatkozatot fogadott el tegnapi rendkívüli, kibővített Szövetségi Tanácsülésén a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A SZEF egyebek mellett tiltakozik a valós egyeztetés nélkül zajló jogalkotás, a legfontosabb érdekegyeztető fórumok elhanyagolása, a 98 százalékos különadó és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átalakítása ellen – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal).

Szó nélkül elvennék a dolgozók vagyonát

A nonprofit gazdasági társasággá alakítaná a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, ezzel mintegy államosítaná az 1992-ben a szakszervezetek ingatlanvagyonával létrehozott MNÜA-t. A törvénytervezet szerint – amelyet nem egyeztettek a konföderációkkal – a döntéseket a jövőben a menedzsment hozná úgy, hogy a szakszervezeteknek semmibe sem lenne beleszólásuk. A jogszabály ellen tiltakozik a SZEF, az MSZOSZ és az Autonómok is, és akár az Európai Bírósághoz is elmennek, hogy megakadályozzák a kormány ezirányú szándékait. (Népszava, 4. oldal)
Üdülési csekk helyett kiárusítás. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszabadságnak (4. oldal) elmondta: az alapítvány létrehozásának célja a kormány és az érdekképviseletek jelentős értékű, ám nehezen megosztható ingatlanvagyonának – az állami telekre épült szakszervezeti üdülőknek – közös működtetése volt, ezért határozottan tiltakoznak a törvénymódosítás ellen.

Az üdülési csekk korszaka véget ért

A Magyar Nemzet (13. oldal) úgy tudja, hogy a visszaélésekre is lehetőséget adó üdülési csekk helyett rekreációs kártya bevezetésén gondolkodik a kormány. A kormány egyeztetéseket kezd a tervezett módosításokról a szakmai szervezetekkel és őszre kidolgozza az ország új idegenforgalmi stratégiáját is.

Szuperhivatalok – Megyei szinten központosít a kormány

Szeptember elsejétől ismét felállnak a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, 2011 januárjától pedig megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, aki – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat, s így a jövőben lehetőség nyílik az egyablakos ügyintézésre – írja a Népszabadság (1., 3. oldal)

Névre szóló alkotmánymódosítás

Mégsem öt, hanem csak három évig tiltaná meg a kormány a rendőröknek, a katonáknak és a titkosszolgáknak, hogy induljanak a választásokon. Lázár János és Kocsis Máté fideszes politikusok eredeti javaslata szerint ugyanis a rendőrség és a honvédség hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyuk megszűnését követően öt évig nem indulhatnak országgyűlési, helyhatósági, kisebbségi képviselői, és európai parlamenti választáson. Ezt azonban a Népszabadság (2. oldal) információi szerint Borkai Zsolt győri polgármester miatt lecsökkentenék három évre, s így a 2006-ban leszerelt alezredes újra indulhatna az őszi önkormányzati választáson a győri polgármesteri székért.

2010. július 10-12.

Lenyúlják a szakszervezeti vagyont

A Népszava hétvégi száma (4. oldal) számol be elsőként nagyobb terjedelemben arról, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, s ezzel „államosítaná” az 1992-ben szakszervezeti vagyonnal alapított MNÜA-t. Emlékezetes: a rendszerváltás után a szakszervezetek a dolgozók pénzéből vásárolt ingatlanokkal szálltak be az alapítványba, amelynek vagyona ma hozzávetőlegesen 18 milliárd forint. Cserébe helyet kaptak az MNÜA-t irányító kuratóriumban. A témával a Népszabadság hétfői száma is foglalkozik (Államosított szakszervezeti vagyon?, 4. oldal).

Személycserékre készül a kormány az alapítványoknál

Habár Tukacs István szocialista képviselő szerint nincs valós szakmai indoka annak, hogy miért akarja a kormány a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt közhasznú társasággá alakítani, a hétfői Népszava (9. oldal) szerint azonban a kormány fő célja a módosítással, hogy könnyebben hozhassa meg a neki tetsző döntéseket. Hiszen míg az alapítványok esetében figyelembe kell venni a kuratórium testületként hozott véleményét is – amelyben legtöbbször benne vannak az alapítók is –, addig a közhasznú társaság menedzsmentjének vezetője egyszemélyi döntést is hozhat.

Szakfelügyelet dönthet a pedagógusbérekről

A Népszava (4. oldal) információi szerint szeptemberben megkezdődik azoknak a szakfelügyelőknek a képzése, akikkel a külső pedagógusi és intézményi értékelő, minősítő rendszert vezeti be a kormány, s a hétfői lapban megjelent cikk szerint az egyes tanári fizetések között lényegi eltérések jelentkezhetnek majd az alapján, ki mennyire képes megfelelni az oktatási kormányzat által diktált elvárásoknak. A szakfelügyelet várhatóan 2011 szeptemberére épülhet ki.

Leépítések a román közigazgatásban

A román kormány a közszférát célzó jelentős lefaragásokról döntött a napokban. Az államtitkárok számát a jelenlegi 57-ről 32-re csökkentik, s több minisztériumból is bocsátanak el dolgozókat. Országos szinten összesen kétezerrel kevesebb poszt lesz a területi munkafelügyeleteknél, valamint az egyes tárcák alá tartozó intézményeknél is lesznek elbocsátások. (Szombati Magyar Nemzet, 9. oldal)

2010. július 9.

Finomított büntetőadó a végkielégítésekre

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának módosító indítványa után a jövőben legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelnék azt az összeghatárt, amely felett a közszférában 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket. A húsz év időtartamot el nem érő jogviszony esetén azonban maradna a kétmillió forintos összeghatár. Szakszervezetek szerint azonban aggályos a jogszabály tervezett visszamenő hatálya. A javaslat szerint a jövő évi szja-bevallással egyidejűleg, utólag kell majd a különadót befizetni azoknak, akik idén kaptak több mint kétmilliós végkielégítést, a visszamenőleges adózást azonban jelenleg tiltja az alkotmány. A kormány ezt azzal „oldja meg”, hogy a törvénytervezethez illeszkedő módon módosítja az alaptörvényt is. Belekerülne az a passzus, hogy a “jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg”. (Népszava, 3. oldal)

Tiltakoznak a szakszervezetek

Kritizálják a szakszervezetek a kormány az Országgyűlés elé vitt gazdasági törvénycsomagjának több pontját is. A Liga Szakszervezetek az adórendszeren kívüli jövedelemszerzést kilátásba helyező javaslattal és a munkavállalók jogviszonyának indokolás nélkül megszüntetésével nem értenek egyet, míg az MSZOSZ pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács negligálását sérelmezi. Emellett tisztességtelennek, alkotmányellenesnek és a kollektív szerződéses rendszerbe való nyílt beavatkozásnak tartják, hogy a közszférából elbocsátandó dolgozók kifizetéseit 98 százalékos különadóval büntessék, s szerintük ehelyett a kormánynak az egyéni megállapodáson alapuló menedzser-szerződések korlátozására kellene megoldást találnia. A Népszavának (5. oldal) nyilatkozó Hernádvölgyi Andrea alelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megvédése érdekében pedig akár a strasbourgi Európai Bíróságig is kész elmenni a konföderáció.

Összevonnak hivatalokat

Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára bejelentette: szeptember elsejétől a közigazgatási hivatalok újra megyei szintre kerülnek, s ellátják az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, emellett azonban jelentősen kibővül a feladat- és hatáskörük. (Emlékezetes: a megyei közigazgatási hivatalokat még a Gyurcsány Ferenc vezette kormány szüntette meg, mivel a regionális szintű közigazgatásra akartak áttérni.) Az államtitkár elmondása szerint jelenleg mintegy 30, állami és kormányzati feladatokat ellátó dekoncentrált szerv működik az országban, ősztől ezek között működési integráció alakul ki a közigazgatási hivatalokon keresztül. 2011. január 1-jétől pedig a közigazgatási hivatalok közvetlen irányítást gyakorolnak majd ezen intézmények fölött, s innéttől kezdve kormányhivataloknak nevezik azokat. Ennek a kormány szerint pozitív következményei lesznek az ügyfelekre, állampolgárokra nézve, egyebek mellett egyablakos ügyintézést vezetnek majd be, amely a tervek szerint jelentősen meggyorsítja és leegyszerűsíti a jövőben a hivatali eljárást – írja a Világgazdaság (3. oldal).

Leszerelés után is tiltaná a Fidesz politizálást

A fideszes Lázár János és Kocsis Máté által benyújtott alkotmánymódosító javaslat szigorítaná a rendőrök, katonák és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos állományban dolgozók politikai vélemény-nyilvánítási jogát: hivatásos jogviszonyuk megszűnése után még öt évig nem lehetnének párttagok, képviselő- illetve polgármester-jelöltek. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége azonban indokolatlannak tartja az eddig is szűk keretek közé szorított jogok további korlátozását, s a Népszavának (9. oldal) nyilatkozó Kónya Péter elnök nem zárta ki azt sem, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

2010. július 8.

Cincog zsebükben

címmel a Heti Világgazdaság (6-9. oldal) ma megjelent száma is beszámol a kormány közszférát átalakító javaslatairól és azok fogadtatásáról. A lap idézi Fehér Józsefet, az MKKSZ főtitkárát, aki szerint a 98 százalékos különadó nyílt politikai tisztogatást vetít előre a közigazgatásban. Ezzel kapcsolatban Gaskó István, a Liga és a VDSzSz elnöke elmondta: a MÁV-nál több olyan kollektív szerződés is életben van, amely akár 20 havi végkielégítést is lehetővé tehet.

Különadótól kímélnék a kiskeresetűeket

A Parlament gazdasági bizottsága módosító indítványt nyújtott be a 98 százalékos különadóról szóló törvényhez. A javaslat értelmében a közszférában minimum 20 éves jogviszonnyal rendelkezők esetében 3,5 millió forintra emelnék azt az összeghatárt, amely felett érvényesülne a különadó. Így az átlagkeresetű közalkalmazottakat nem érintené az elvonás. (Magyar Hírlap, 2. oldal)

Liga: vonják vissza a „cselédtörvényt”

A Liga Szakszervezetek kifejezetten rossz ötletnek tartja a „cselédtörvénynek” is nevezett, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről szóló törvényjavaslatot, és annak visszavonását követeli, mivel úgy vélik, hogy a javaslat a jelenlegi formájában különösen alkalmas arra, hogy „övön aluli ütést vigyen be” a gazdasági válságból épp kifelé evickélő építőiparnak. (Világgazdaság, 2. oldal)

Növekvő munkanélküliség

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tegnap publikált jelentése szerint 31 tagországának átlagos munkanélküliségi rátája ez év májusban érte el tetőpontját: 8,6 százalékra emelkedett – írja a Világgazdaság (4. oldal). Összehasonlításként: Magyarországon a 2007 decemberétől 2010 májusáig terjedő időszakban 8-ról 10,4 százalékosra nőtt a mutató. Eredményeket az OECD szerint a munkaerő védelmével, a munkanélküliségi juttatásokkal és piaci szabályozásokkal lehet elérni. Az OECD-tagállamok 47 millió munkanélkülije közül a fiatalok és a tartós munkanélküliek vannak a legrosszabb helyzetben, ezért a kormányoknak rájuk kell leginkább összpontosítaniuk. A foglalkoztatási probléma megoldását az OECD a részmunkaidős állások elterjedésében látja.

Tízezerrel kevesebb álláskereső

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint júniusban több mint tízezerrel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma májushoz képest – írja röviden a Magyar Nemzet (13. oldal).

Szétrobbanhat az európai nyugdíjkassza

Az Európai Bizottság által nyugdíjügyben kiadott Zöld Könyv azt javasolja az uniós munkavállalóknak, hogy menjenek később nyugdíjba elkerülendő ezzel a nyugdíjrendszer felrobbanását. A könyv szerint 2060-ra Európában meg fog kétszereződni a nyugdíjasok száma az aktív dolgozókéhoz képest, ezért a jövőben választani kényszerülnek a kormányok, hogy vagy kevesebb nyugdíjat fizetnek, vagy emelik a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékot. Vagy tovább dolgoznak az egyébként már nyugdíjra jogosultak. (Magyar Nemzet, 11. oldal)

2010. július 7.

Tovább robog a pénzügyi törvénycsomag

Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos akciótervéből 11-gyel összefüggő pénzügyi és gazdasági törvénycsomag általános vitáját megnyitó előterjesztésében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: az akcióprogramot alkalmas tartja arra a konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra, amelyre most szüksége van az országnak. A kormány szerint négy területen merülnek fel akadályok: a gazdaság hatékony működését akadályozza az állam, a gazdasági örökség, az élet minden területén megnyilvánuló szabadsághiány, valamint a hibás gondolkodás. Az MSZP azonban úgy látja, hogy a 29 pont és a most beterjesztett törvények nem szolgálják a magyar gazdaság és társadalom fejlődését. Emellett kifogásolják azt is, hogy a 38 ezer szavas törvénytervezetet két nap alatt egyszerűen képtelenség elolvasni és értelmezni, ráadásul úgy, hogy nem állnak rendelkezésre sem az egyes fejezetekhez kapcsolódó hatástanulmányok, sem számítások. A törvénytervezet része a szakszervezetek által éles kritikával illetett – és azóta már felpuhított – 98 százalékos különadó bevezetéséről szóló rendelkezés is, továbbá a bankadó bevezetése, illetve az állami alapítású alapítványok gazdasági társasággá alakításának javaslata. (Népszava, 8. oldal)

Megemelt végkielégítési összeghatár?

Rogán Antal fideszes képviselő szerint pártja nem zárkózik el attól, hogy megemeljék azt a kétmillió forintos összeghatárt, amely felett a tervek szerint a közszférában a végkielégítésekre 98 százalékos különadót vetnének ki. Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének javaslatára reagálta, mivel a szakszervezet arra kérte a kormányt, hogy a jelenleg tervezett 2 millióról 3,4 millió forintra emelje a végkielégítési plafont. (Magyar Hírlap, 2. oldal)

Szükséges a bankadó

Az Ecostat friss negyedéves előrejelzése szerint egyre javulnak hazánk növekedési várakozásai, s idénre 0,9, jövőre pedig már majdnem 3 százalékos bővülést várnak az elemzők – írja a Világgazdaság (3. oldal). Míg idén a reálbérek csökkenésével párhuzamosan kevesebbet is fogyasztanak az emberek, addig jövőre már pluszba fordulhat a háztartások fogyasztása. Az infláció az idei 4,8 után az előrejelzés szerint 2011-ben kicsivel több mint 3 százalék lesz. A gazdaság számára jó hír, hogy jövőre várhatóan tovább csökken az államháztartás hiánya (3 százalékot tervez a kormány), s az idei 11,2 százalékos csúcsról csökkenni kezd a munkanélküliek száma is (10,8 százalékra).

Veszélyben az MNÜA működése

Kérdéses, mi lesz az állam és a hat szakszervezeti konföderáció vagyonával együttesen alapított Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány sorsa azok után, hogy a kormány korlátozná a kurátorok jogait. A kormány által delegált kurátorok indoklás nélküli visszahívásának lehetősége után a helyükre új tagot lehet jelölni. Azonban az új tag a bírósági nyilvántartásba vételig nem vehet részt az alapítvány munkájában. A kormány módosító szándéka szerint a visszahívás és az új tag nyilvántartásba vétele közötti időben a régi tag nem vehetne részt olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalban, amely az alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladja. Emellett a kormány nonprofit gazdasági társasággá alakítaná át az alapítványt – írja a Népszava (4. oldal).

Több üdülési csekk van forgalomban

Az idei év első hat hónapjában 36 milliárd forint értékben került üdülési csekk a felhasználókhoz, ez az előző év azonos időszakához képest 5 százalékos növekedés. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint a magyar szolgáltatók az év eddig eltelt időszakában 11 százalékkal nagyobb arányban fogadtak el üdülési csekket, s a kétmillió csekktulajdonos csaknem 15 ezer belföldi szolgáltatónál használhatja már fel ezt a fizetőeszközt. (Világgazdaság, 3. oldal)

2010. július 6.

Túllépett az éves célon a hiány

A Nemzetgazdasági Minisztérium által most közzétett adatok szerint a költségvetés első féléves hiánya megközelíti az 1034 milliárd forintot, ez az éves deficitcél 118,8 százalékát teszi ki. Ennek legfőbb oka a 2009 júniusához képest mintegy 72 milliárd forinttal költségvetési bevétel: például a jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási járulékok jelentősen visszaestek – 11,9, illetve 8,4 százalékkal. (Világgazdaság, 2. oldal)

Büdzsé: növekvő mozgástér

Ma tárgyal a kormány az IMF és az unió delegációjával, amelyen a deficitcél megtartása mellett lazább költségvetési szabályok akceptálását várja tőlük. Az államháztartási törvény módosításával jelentősen megemelik a pótköltségvetés készítését feltételező limitet (az egyenleg jelenlegi 50-55 milliárdos romlása helyett ez csak mintegy 650-700 milliárd forintos változásnál válik kötelezővé), valamint kiemelik az állami büdzsé köréből az állami vállalatok eredményét, osztalékát, tőkeemelését és -csökkentését. Gazdasági elemzők és a Költségvetési Tanács azonban aggályosnak tartják a változtatásokat. A Világgazdaságnak (3. oldal) nyilatkozó Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke szerint az államháztartási törvény ilyen irányú módosítása komoly visszalépés a transzparens költségvetés és a szigorú állami gazdálkodás szempontjából.

Egyetlen kulcs elég

Egy nemzetközi adókonferencián elhangzottak szerint a jelenleg 30 ország – köztük több európai – által alkalmazott egykulcsos adóval elejét lehet venni az adóelkerülésnek és fokozni lehet a gazdaság termelékenységét. A Magyar Nemzet (11. oldal) cikke szerint a kedvező nemzetközi tapasztalatok alapján a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete támogatja, hogy Magyarországon is bevezessék azt, azonban ezzel párhuzamosan nem szabad elfeledkezni a szuperbruttósítás eltörléséről és a családok támogatásának rendszerbe való beépítéséről sem.

A PDSZ módosíttatná a különadót

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kéri a kormányt, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény hatálya alól vegye ki a felmentési időt, és módosítsák úgy, hogy a legalább 20 éve a közszférában dolgozókat ne érintse. Amennyiben ez nem lehetséges, a kétmillió forintos határt (amely felett érvényesül a különadó) emeljék fel 3,4 millióra. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

Államosításba kezd a kormány

Borsik János, az Autonómok elnöke szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kurátorai jogainak korlátozásával a kormány elkezdte államosítani a szakszervezetek vagyonát. Borsik a Népszavának (4. oldal) kifogásolta azt is, hogy a kormány a szociális partnerek többszöri kérése ellenére sem hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, miközben sorozatban tárgyalnak a munkavállalókat közvetlenül érintő törvényekről.

Az biztos, lenyúlják a közmédiumokat

Megint elhalasztotta a Fidesz a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló zárószavazást, az ellenzék szerint azért, mivel ha a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, július 19-én szavaznak a tervezetről, akkor Schmitt Pál házelnökként augusztus 4-én írja alá a dokumentumot, és mire az államfőnek megküldik a törvényt, már abban a székben is Schmitt Pál fog ülni. Ő pedig minden valószínűség szerint aláírja azt. A Népszava (4. oldal) értesülései szerint az aláírás napjára, augusztus 6-ra a kormány rendkívüli ülésnapot hív össze, és az új szervezetekbe kinevezik a kurátorokat, öt nap alatt pedig a közmédiumok élére is megnevezik a vezérigazgatókat. A lap úgy tudja: a jelenleg 350 embert foglalkoztató Magyar Távirati Irodát egy csupán tíz-húsz főt alkalmazó kormányzati hírügynökséggé alakítanák át, amely a minisztériumok és a kormányszervek sajtóhíreit közvetítené.

Bukhatnak a másodikosok

Megszavazta tegnap az Országgyűlés Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által benyújtott közoktatási törvénymódosítást, amely szerint szeptembertől ismét buktathatnak a pedagógusok az általános iskola második osztályának végétől. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén azonban már érdemjegy formájában is értékelhetik a gyermeket, de az iskola maga dönthet ennek alkalmazásáról. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Világgazdaság (2. oldal).

2010. július 5.

Azt hittük vicc, de annak rossz

Tovább dagad a hétvégi botrány: az ellenzék szerint a rossz emlékű diktatórikus rendszereket idézi, hogy ki kell tenni a közintézmények falára a nemzeti együttműködés nyilatkozatát. Az LMP azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerintük „a kormányzati szándék a XX. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi”. A Jobbik is tréfának vélte eleinte ez erről szóló kormányhatározatot, amely a párt politikusait arra az időre emlékezteti, amikor „Lenin, Sztálin, Rákosi és Kádár arcképei mellett hirdettek hasonló dokumentumokat”. Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnöki szóvivője szerint azonban: „A magyar emberek egy új rendszert alapítottak az országgyűlési választáson. Ez akkor is így van, ha az ellenzéki pártok ezt mind a mai napig képtelenek elfogadni. A Nemzeti együttműködés nyilatkozatának elfogadásával az Országgyűlés az emberek akaratát ismerte el. Mivel tehát az emberek akaratának elismeréséről van szó, a Nemzeti együttműködés nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben.” (Népszabadság, 1-2. oldal)

Törvények futószalagon

Legalább száz új törvényszakaszt tartalmaz a közbeszerzési törvény módosítása, amelynek tárgyalását kedden kezdi meg a T. Ház, s amelyről július 19-én lesz a zárószavazás. Emellett a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéhez tartozó, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott 69 oldalas, 144 paragrafust tartalmazó törvénycsomagról is két hét múlva, a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésnapon voksolnak. Az MSZP nehezményezi, hogy az erőltetett menet során kevés az idő a tervezetek megismerésére, pontos áttanulmányozására. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége pedig arra kéri a kormányt: halasszák el a médiatörvény módosításáról való szavazást, s tárgyaljanak érdemben a szövetség ezzel kapcsolatos javaslatairól. (Népszabadság, 3. oldal)

Társadalmi vitát kér az MSZP és a MÚOSZ

Az újságírók szerint az alkotmányossági aggályokat is felvető törvényelemeket a nyilvánosság bevonásával, a sajtó szabadságának elfogadott európai normái alapján kell újragondolni. A szervezet ugyanakkor biztatónak tartja, hogy módosító indítványokkal a tájékoztatási kötelezettséget meghatározó paragrafusokat korrigálták, amelyben figyelembe veszik, hogy a magántulajdonú média számára demokratikus jogállam nem szabhat feladatokat. S üdvözli a válaszadási jog felülvizsgálatának szándékát, a terjesztők felelősségének törlését, valamint azt, hogy szűkítenék a törvény hatálya alá tartozó internetes tartalmak körét. Amennyiben a mai zárószavazáson elfogadják a törvényt, összevonják a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és ORTT-t, ezzel megteremtve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezné ki 9 évre. A tervezet a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt; a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lenne. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány, a civil kontrollt tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. (Népszava, 3. oldal)

Sokaknak fájni fog az adótörvény

címmel a Népszava (5. oldal) összeszedte az adócsomag legvitatottabb pontjait a 98 százalékos különadón át, az ajándékozási és öröklési illetékek eltörléséig és a 10 százalékos társasági adóig.

Egészségügyi salátatörvény

Egyetlen salátatörvénnyel öt jogszabály módosítását kezdeményezte Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, aki egyebek mellett szeptembertől megszünteti az Egészségbiztosítási Felügyeletet, augusztustól fél évre moratóriumot hirdet a patikaalapításra, és gyorssegélyhez juttathat gyógyszertárakat – írja a Népszabadság (4. oldal).

Ráteszi a kezét a kormány az üdülési alapítványra is?

A Népszava (5. oldal) információi szerint a jövőben korlátoznék a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kurátorainak jogát, s ezzel kérdésessé válhat a Magyar Turizmus tévécsatorna elindítása is. A tervezet szerint az állami alapítású alapítvány kezelő szervezetébe delegált tagok megbízatását az állam indoklás nélkül is visszavonhatja és mást jelölhet a helyére, amíg viszont nincs bejegyezve a kurátorváltás, nem hozhat döntéseket a testület.

Munkaszüneti napot javasol az EDDSZ

A szakszervezet és a miskolci Semmelweis Kórház dolgozói azt kérik az illetékes minisztertől, hogy Semmelweis Ignác születésnapját nyilvánítsa az egészségügyi dolgozók napjává és egyúttal munkaszüneti nappá – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).

2010. július 2-3.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgák

A pénteki országos politikai napilapok rövidebb-hosszabb terjedelemben számoltak be több közszférás szakszervezet csütörtöki közös sajtótájékoztatójáról. A Navracsics Tiborral való találkozó után – amelyen a közigazgatási és igazságügyi miniszter bejelentette, hogy nem terveznek elbocsátásokat a közszolgálatban, de „átcsoportosítások” lesznek – Varga László SZEF-elnök több szakszervezeti vezetővel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban, mivel kifogásolják annak indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő passzusát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a törvény nem felel meg a közös európai alapelveknek (stabilitás, szakmaiság, stb.) és a hazai alkotmányosság próbáját sem állja ki. Emellett Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára bejelentette: tiltakoznak a 60 napon túli végkielégítéseket és a szabadságmegváltásokat sújtó 98 százalékos adóteher ellen is, amely 650 ezer köztisztviselőt és a közalkalmazottat érint. Ezzel kapcsolatban Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a tízmilliós végkielégítések felháborítóak, azonban a szabályozás a közszféra alacsony keresetű dolgozóit is negatívan érinti. (Népszava, 8. oldal, Új életpályamodellek, Magyar Nemzet, 3. oldal, Életpályamodell a közszférában, Magyar Hírlap, 3. oldal, Kifogásolt megszorítások a közszférában, Világgazdaság, 3. oldal)

A közszolgák megtámadása

címmel Mészáros Tamás publicista írta meg véleményét a szombati Népszavában (7. oldal), kifejtve, hogy a kormány által elfogadott jogszabályok alapjában sértik„ a munkavállalók egzisztenciális biztonságát” és „ a jogállam normáit”.

Gaskó összehívná az OÉT ülését

A Liga Szakszervezetek várhatóan kezdeményezi a miniszterelnöknél az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását. Gaskó István elnök az aktuálisan megvitatandó kérdések közül az egyik legfontosabbnak a költségvetési szektorban a 60 napon túli végkielégítésekre bejelentett 98 százalékos rendkívüli jövedelemadó kérdését nevezte. (Világgazdaság, 3. oldal)

Vezetőváltások a rendvédelemnél

Pintér Sándor belügyminiszter a teljes rendőri vezetést és a katasztrófavédelem vezérkarát lecserélte, valamint döntött a Terrorelhárítási Központ létrehozásáról. Hogy pontosan ki váltott kit, a pénteki Népszava (8. oldal) táblázatából kiderül.

Hagyjanak végre dolgozni

címmel a pénteki Népszabadság (2. oldal) beszámol Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárának egri kórházban tett látogatásáról. A politikus nem kezdeményezett tárgyalást a fenntartó megyei önkormányzattal, viszont találkozott az úgynevezett „kórházvédőkkel”, akik annak idején demonstrációkat szerveztek a HospInvest Zrt. egri működése ellen. Megköszönte nekik, hogy ellenálltak a kiszervezési kísérletnek. Ezután bejelentette: megvizsgálják annak a lehetőségét, miképpen lehetne kárpótolni azokat a volt dolgozókat, akik annak idején nem voltak hajlandóak a HospInvest égisze alatt dolgozni.

Kötelező Orbán politikai nyilatkozata

Egy Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szervei által feladatuk ellátása során használt középületeiben jól látható helyen ki kell helyezni a nemzeti együttműködés politikai nyilatkozatát. A Lehet Más a Politika szerint ez ebben a formában „nem az együttműködés, hanem a félelemkeltés rendszere”. (Szombati Népszabadság, 2. oldal)

2010. július 1.

Ma van a XIII. Köztisztviselők Napja. A SZEF tisztelettel köszönt minden magyar közigazgatásban dolgozót!

Indoklás nélkül

címmel a 168 Óra (6-9. oldal) ma megjelent száma interjút közöl Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral, aki szerint a közszolgálati alkalmazás feltételeinek kialakítása „tradicionálisan nemzeti belügy”, ezért nem tartja problémának, hogy a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátása sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkelyét. A 65 ezer érintett munkavállaló tömeges elbocsátását azonban kizárta, mivel amennyiben az érintett kör nagy részét felmentenék, akkor véleménye szerint „egyszerűen összeomlana az államigazgatás”, azonban „takarékossági okokból előfordulhat”, hogy több ezer embert elbocsátanak, főként a vezető pozíciókban lévőket. A szakszervezetekkel való egyeztetés hiányát felrovó riporteri kérdésre úgy válaszolt: „valójában a szakszervezetek saját fontosságukat szeretnék ezzel alátámasztani”, s a parlamenti bizottságokban szerinte az érdekvédők el tudták mondani a véleményüket. A lap által megkérdezett Fehér József MKKSZ-főtitkár szerint a jelenlegi győztesek arroganciája a látszatra sem ad, s a szakmai logikát felváltja a közszolgálatban a hatalmi logika. Az érdekvédő attól tart, hogy a jövőben az állami vezetők után az önkormányzatoknál is elbocsátások várthatók.

A közszolgálatban mindenkit érint a büntető adó

A kormány határozott arról, hogy a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a hatvan napon túli végkielégítésekre. Ez azonban nem csak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem a pedagógusokat, az orvosokat, az ápolónőket, de még a rendőröket is sújtja majd. Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint az intézkedés összességében 683 ezer embert hozhat a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe, s így ami látszólag jó a költségvetésnek, az emberek ezreinek egzisztenciáját fenyegeti. A 98 százalékos különadó ráadásul visszamenőleges hatállyal érvényes, tehát azokra is vonatkozik, akik az év első felében távoztak végkielégítéssel a közszolgálatból, s nem csak a végkielégítésekre, hanem a felmondási időre kifizetett összegekre és a szabadságmegváltásra is vonatkozik. Ezért a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul. (Népszabadság, 3. oldal)

Tömeges személycserék a közigazgatásban

A Népszabadság (2. oldal) a kormányváltás óta leváltott állami vezetőket gyűjtötte össze.

Leszállt az online médiáról a Fidesz?

Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke a Népszabadságnak (5. oldal) elmondta: miután több ponton módosították a készülő médiatörvényt, az online média területén már nem maradt drámai változás. Már nem valamennyi internetes tartalomra vonatoznának a rendelkezések, a kormány csak a nagy internetes hírszolgáltatókat szeretné szabályozni. A véleményekre vonatkozó válaszadás közlési kötelezettségét visszavontak az előterjesztők, de ez egyébként sem érintette érzékenyen az online tartalomszolgáltatókat, hiszen az interneten nincsenek terjedelmi korlátok. Általános tájékoztatási kötelezettséget is csak a média egészére akarnak előírni, így viszont nem lesz számon kérhető.

Törvényroham péntekig

A 29 pontos akciótervből tegnap 16 intézkedésről döntött a kormány. Hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által június 8-án bejelentett akciótervből már mi teljesült és még miről döntenek a héten, a Világgazdaság (2. oldal) táblázatban gyűjtötte össze.

Ésszerűtlen beszerzések az egészségügyben

Egy egészség-gazdaságtani konferencián részt vevő vállalatvezetők szerint a közfeladatot ellátó ágazatok közül az egészségügy a leginkább pazarló. Többek véleménye szerint a technológiai beszerzések ésszerűsítésével javítani lehetne az ágazat hatékonyságán. Egyeztetniük kellene szomszédos kórházak beszerzési vezetőinek, mivel egy homogén eszközpark csökkentené az üzemeltetési és a karbantartási költségeket, és flottakedvezményt is elérhetnének a beszállítónál. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

A belföldi turizmus motorja az üdülési csekk

Eddig rekordmennyiségű üdülési csekket vásároltak a hazai munkáltatók a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tájékoztatása szerint. Az év első öt hónapjában több mint 31 milliárd forintnyi csekk került csaknem 700 ezer munkavállalóhoz vagy szociálisan hátrányos helyzetben élőhöz. Ez 2009 azonos időszakához képest 8 százalékos növekedést jelent – írja a Magyar Hírlap (5. oldal).

Hullanak a fejek a brit munkaerőpiacon

Nagy-Britanniában a múlt héten beterjesztett költségvetés megszorításainak eredményeként mintegy 600 ezer közalkalmazott vehet búcsút állásától, mivel a kormányzati negyed ötéves büdzséje mintegy 25 százalékkal csökken. A következő öt évben a magánszférában is további 700 ezer munkahely szűnik meg. (Népszabadság, 10. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és