Február 15-28.

2010. február 27.

A magánéletet is tanítaná a Népesedési Kerekasztal

A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében tavaly létrejött Népesedési Kerekasztal – amelynek legfőbb célkitűzése a hazai gyermekszületések számának emelése – szakértői által készített anyagok között szerepel a munkaadóknak szóló, az anyák foglalkoztatását érintő javaslat, illetve a párkapcsolatok alakulásával, a szingliség terjedésével foglalkozó tervezet is. A kerekasztal mindenekelőtt az oktatás területén kezdené a gondolkodásmód megváltoztatását: olyan tárgyak bevezetését javasolják, melyek segítik a helyes önismeret kialakulását és felkészítenek az „elkötelezett, egyenrangú párkapcsolatokra” – írja a Népszabadság (3. oldal).

Pokorni is minősítené a tanárokat

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a jövedelem emelésében különbséget kellene tenni a jól és a kevésbé jól dolgozó pedagógusok között, mivel túl sokba kerülne mind a 160 ezer tanár bérét érdemben emelni. Úgy látja, hogy az állam az utóbbi években egyre inkább kivonult az oktatás finanszírozásából, pedig a Fidesz tervei szerint legalább a pedagógusok bérét a központi költségvetésből kellene biztosítani. (Népszava, 4. oldal)

Tíz év múlva az idősek országa leszünk

A Népességtudományi Kutató Intézet munkatársai által készített tanulmány szerint 2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz, a fiatalok száma pedig kétmillió alá zuhan, a hatvan év felettiek ezzel szemben már körülbelül 2,6 millióan lesznek. Az előrejelzés szerint 2050-re a legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz, ezért fel kell készülni ápolási-gondozási szükségleteik kielégítésére. (Népszabadság, 2. oldal)

2010. február 26.

Minden változik a Magyar Színházban

címmel a Népszava (6. oldal) Őze Áron igazgatóvá választása utáni változásokat veszi sorra a mostantól általa irányított Pesti Magyar Színházban. Több színészkollégától is megválik az új direktor, de a takarékossági lépések között szerepel az is, hogy megszüntetnék a nyugdíjas korúak közalkalmazotti viszonyát, s a jövőben vállalkozóként foglalkoztatnák tovább őket. A lap szerint a társulat majdnem fele nyugdíjas, aki eddig közalkalmazotti formában dolgozott, ennek megszüntetésével 270 millió forintot akar spórolni a teátrum.

Molnár: Jövőre 3-3,5 százalék lehet a növekedés

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint amennyiben hazánk marad a mostani makrogazdasági pályán, a gazdasági növekedés üteme jövőre már akár 3-3,5 százalék is lehet és már 2010-ben csökkenő pályára állhat az államadósság GDP-arányos szintje. A Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban 2010-től? előadás-sorozaton a miniszter arról is beszélt, hogy az államháztartási konszolidáció már 2006-ban elkezdődött, amely nélkül 2008 őszén az IMF segítsége is kevés lett volna a nagyobb bajok elkerülésére. (Világgazdaság, 3. oldal)

Oszkó: A fegyelmen múlik a hiány mértéke

A pénzügyminiszter a Világgazdaságnak (3. oldal) úgy nyilatkozott: a kiadási előirányzatok szigorú betartásával továbbra is elérhetőnek tartja a 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt, ám ettől függetlenül 2011-ben további intézkedések szükségesek. Emlékezetes: tegnap közzétett jelentésében a Magyar Nemzeti Bank 4-4,2 százalékos hiányt valószínűsített.

2010. február 25.

Tüntetnek az APEH-osok és a vámosok

Március 4-én közös tüntetést tart a Pénzügyminisztérium épülete előtt az adóhivatalnál és a vámhatóságnál működő szakszervezet, hogy követeljék a tavaly elmaradt jutalmak kifizetését. Ennek elmaradása és a 13. havi juttatás elvonása miatt 2009-hez képest 25-30 százalékkal csökkent a dolgozók keresete. Ezért a szakszervezetek most azt kérik a pénzügyminisztertől, hogy engedélyezze egyhavi bérnek megfelelő pluszpénz kifizetését, a minisztérium azonban csak kétheti összeget utalna át – írja a Magyar Nemzet (11. oldal).

MNB: magasabb infláció, tarthatatlan hiánycél

A Magyar Nemzeti Bank tegnap publikált inflációs jelentése szerint a korábbi, 2010-re szóló 3,9 százalékos inflációs előrejelzés helyett 4,4 százalékos, a jövő évinél pedig az 1,9 százalékos helyett 2,3 százalékos lesz az új pénzromlási adat, így a jegybank úgy látja: újabb takarékossági intézkedések bevezetése nélkül nem tartható sem az idei, sem a jövő évi költségvetési hiány. Ha a kormány nem nyúl a költségvetési tartalékhoz, akkor 2010-et 4,0, ha elköltik, akkor 4,2 százalékos hiánnyal zárja hazánk. (Népszabadság, 16. oldal)

Borsik: Át kell alakítani a foglalkoztatást

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a válság után nemcsak a gazdasági, de a foglalkoztatási szerkezetnek is át kell alakulnia, a képzéseket pedig az igényekhez kell igazodni, mivel a gazdaság munkaerő-piaci igénye jelenleg elég messze esik a képzési rendszertől – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal).

Félmilliárddal több jut munkahelyekre

A kormány a helyi önkormányzatok fejezetéből 500 millió forintot csoportosít át a Munkaerő-piaci Alapba a rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesülők foglalkoztatására. A támogatást az a munkáltató kaphatja, amely létszámbővítés keretében vállalja a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy teljes munkaidőben és munkaviszony keretében történő foglalkoztatását. Ezzel a munkáltatók egy fő minimálbéren történő foglalkoztatása esetén egy év alatt 580 140 forintot takaríthatnak meg. (Világgazdaság, 2. oldal)

2010. február 24.

Az adóhivatali dolgozóknál betelt a pohár

Mind a Népszabadság (15. oldal), mind a Magyar Nemzet (Döntöttek: sztrájk, 1. oldal) ír arról, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezete és a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete a közeljövőben megtartandó, nagy létszámú sztrájkról döntött. Erről levélben értesítették a miniszterelnököt, amelyben azt is leírták, döntésük oka, hogy a munkavállalóknak átlagosan 25-35 százalékkal csökkent a keresete és emellett jelentősen megnövekedett a feladatok száma. Ez pedig együttesen olyan mértékű elégedetlenséget váltott ki a dolgozókból, hogy készek akár a munkabeszüntetésre is.

Visszavonta rendeletét a szaktárca

Mégsem szűkülnek az OKJ-s végzettségű ápolók jogosítványai, mivel az Egészségügyi Minisztérium a szakmai szervezetek nyomására visszavonta azt a rendeletét, amely licencvizsga letételéhez kötötte volna az orvosi tevékenység körébe tartozó feladatok ellátását. Így az ápolók – orvosi engedéllyel – továbbra is adhatnak intravénás injekciót és köthetnek be infúziót. Egy, Magyar Nemzetnek nyilatkozó főnővér szerint a gyakorlott nővérek eddig is végeztek ilyen tevékenységet, mivel az orvosoknak leterheltségük miatt nem marad ideje rá (A gyakorlat eddig is eltért az előírásoktól, 4. oldal).

Nullás jegyből nincs retúr

Március 1-jétől bevezetik be az ingyenes regisztrációs jegy váltásának kötelezettségét a MÁV-Start és a Volán-társaságok járatain a díjmentesen utazók (hat év alattiak, a 65 felettiek, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a menekültek) számára. A közlekedési tárcánál az intézkedéstől azt várják, hogy az új jegyfajta meghatározhatóvá teszi, pontosan hányan használják a járatokat. Habár a társaságok azt ígérik, hogy pluszpénztárak kinyitásával készülnek a hétfői premierre, azonban várhatóan a szokottnál nagyobb zsúfoltságra lehet számítani a jegypénztáraknál – írja a Népszabadság (17. oldal).

Viharos volt a parlamenti ciklus

címmel a Népszava (8-9. oldal) duplaoldalon foglalja össze az elmúlt parlamenti ciklus legfontosabb eseményeit megszólaltatva olyan rendszerváltó képviselőket (Kuncze Gábor, Mécs Imre, Magyar Bálint, Pető Iván, Béki Gabriella, Filló Pál, Mádi László, Katona Béla), akiknek húsz év után a hétfői volt az utolsó ülésnapjuk az Országgyűlésben.

Sztrájksorozat Európában

A válság miatt kilátásba helyezett megszorítások elleni tiltakozásul egymást érik a különböző sztrájkok, illetve az ezekről szóló bejelentések Európa országaiban. Görögországban például a legnagyobb közalkalmazotti szakszervezeti szövetségek szerveztek 24 órás munkabeszüntetést, míg Spanyolországban az érdekvédők utcai tiltakozó megmozdulásokat szerveztek a nagyvárosokba a nyugdíjkorhatárról szóló kormányzati tervek miatt – írja a Világgazdaság (5. oldal).

2010. február 23.

Cafetériáért tüntettek a pécsi közalkalmazottak

Tegnap Pécsett demonstrációt szervezett a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, mivel azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat idén is tartsa legalább a tavalyi szinten az oktatási és szociális intézményekben dolgozók cafetéria juttatásait. A demonstráción felszólalók munkaügyi pert és akár sztrájkot is kilátásba helyeztek, amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak – írja a Népszava (4. oldal).

Hidegre, melegre egyféle étkezési utalványt javasolnak

A Népszava (11. oldal) az étkezési utalványok körüli polémiáról ír, s a cikkben megszólaltatja Balogh Béla Vasas-elnököt, aki szerint az általuk képviselt dolgozóknak csak kis része tud meleg étkezésről gondoskodni, viszont rengeteg üzem környékén, elsősorban a kistelepüléseken, nincs is olyan vendéglátó vagy ebédkiszállító, akinél beváltható lenne az utalvány. Az ebédidő fél órája pedig rövid ahhoz, hogy a dolgozók eljussanak meleg ételt kínáló helyre, egyenek, s ismét felvegyék a munkát. Ezért a szakszervezet célja az egységes étkezési utalvány bevezetésének elérése. Így a munkavállalók szabadon dönthessenek arról, az utalványt hideg vagy meleg ételre fordítják. De az egységes utalvány bevezetését szorgalmazza az Országos Kereskedelmi Szövetség is, mivel úgy véli, ha a kormány úgy dönt, hogy étkezési támogatást nyújt a munkavállalóknak, akkor a valós igény figyelembevételével tegye.

„Már csak egyenes mondatokra maradt idő”

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó ülésén Bajnai Gordon kormányfő A válságkezelés tíz hónapja és a válság utáni Magyarország feladatai és esélyei címmel elmondott beszédében összegezte miniszterelnöksége eredményeit és a hazánk előtt álló feladatokat. Mint mondta: sikerült kezelnünk a válságot és úgy látja, egy évvel ezelőtti programjában megfogalmazott négy alappillér (az azonnali válságkezelés, az egyensúlyteremtés, a bizalom visszaállítása és a növekedés beindítása) mindegyike teljesült. Amennyiben a következő kormány is ragaszkodik a szigorú költségvetési politikához, akkor a gazdaság 2011 után négy százalék körüli mértékben bővülhet, ami négy év alatt kétezer milliárd forint többletforrást eredményezhet. Ezzel lehetőség nyílhat az euró 2014-es bevezetésére, versenyképességünk javítására és a növekedés fenntartására. (Népszabadság, 1-2. oldal)
Az utolsó ülésnapon a képviselők elfogadták a holokauszt tagadását büntető törvényt, azonban nem került napirendre sem az ORTT új elnökének személyéről való döntés, sem az éghajlat védelméről szóló előterjesztés.

Oszkó: nem lehet egészen másként csinálni

A Népszava (10. oldal) egészoldalas interjút közöl a pénzügyminiszterrel, aki szerint a következő kormánynak is ugyanolyan szigorral kellene folytatnia a munkát, mint a mostani teszi, mivel nem lehet homlokegyenest eltérően csinálni. Ha a választások után felálló kormány nem változtatna a költségvetési szigoron, akkor akár már 5 éven belül 60 százalék alá kerülhetne a GDP-arányos államadósság, amely 2009 év végén 78 százalékos volt. Oszkó Péter szerint „a hatékonyságot és szolgáltatási minőséget javító munkát el kell végezni az állami szektorban is”, ez azonban már ne pénzmegtakarítási célú átalakítás legyen. A központi közigazgatásban nem lát már lehetőséget a létszámcsökkentésre, az önkormányzatiban viszont el tudna képzelni karcsúsítást.

Székely: A képzettségüknek megfelelő feladatokat végezzenek a nővérek!

Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint a nővéreknek, az egészségügyi szakdolgozóknak azokat a feladatokat kell ellátniuk, amelyeket a szakképzettségük alapján elvégezhetnek, az orvosi tevékenység körébe tartozó feladatokat pedig – ha az orvos úgy ítéli meg – csak felügyelet mellett vagy résztvevőként gyakorolhatják. Azonban dolgoznak olyan szabályozáson, amely lehetőséget teremtene a szakdolgozók számára, hogy licencvizsgát tehessenek azokra a tevékenységekre, amelyek az orvosi kategóriába tartoznak (például a vénás injekció, az infúzió beadása) – írja a Népszabadság (5. oldal).

Vészkijárat szerencséseknek

Habár a feltételek valamennyire szigorodtak, idén van még utoljára lehetőség van öt évvel korábbi korengedményes nyugdíjba menetelre. Míg tavaly semmilyen megkötés nem volt mindazok számára, akiknek legfeljebb öt évük volt az irányadó – 62 éves – nyugdíjkorhatárig és korengedményes nyugdíjba mehettek, csupán arra volt szükség, hogy bejelentési kötelezettség nélkül szerződést kössenek a munkaadóval. Idén már szükség van a munkaügyi központ igazolására is arról, hogy a megállapodás megkötését 30 nappal megelőzően náluk is bejelentette a cég a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó szándékot. A szabályok azonban annyiból nem változtak, hogy most is legalább 37 év szolgálati idő kell a korengedményes nyugdíjba vonuláshoz, a „teljes” nyugdíj feltétele pedig 40 év szolgálati idő. (Népszabadság, 19. oldal)

Okkal hívták vissza Pécsi Ágnest

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának (4. oldal) elmondta: véleménye szerint nem vádolható kormánypártisággal az általa vezetett szakszervezet, s Pécsi Ágnes alelnököt azért hívták vissza, mivel a meghozott határozatokat és a szervezet szabályait nem tartotta be. Az elnök szerint szakszervezet mind 2006-ban, mind 2008-ban eredményesen tiltakozott a kormány döntései ellen, azonban úgy látja, hogy az utcára vonulás a jelenlegi gazdasági környezetben nem lenne valódi hatással a pedagógusok helyzetére.

2010. február 22.

Valamennyi országos napilap beszámol az MSZP szombati kampánynyitójáról, amelyen Mesterházy Attila kormányfő-jelölt összefoglalta pártja ígéreteit. A Világgazdaság (3. oldal) területenként gyűjtötte össze a vállalásokat, amelyek között egyebek mellett szerepel a melegétkezési jegy és az üdülési csekk adómentességének visszaállítása, a munkavállalók járulékterhének 4 százalékos csökkenése, szakiskolai tanulmányi ösztöndíj a hiányszakmákban tanulóknak vagy ötéves bérfelzárkóztatási program az egészségügyben.
(Beteljesíteni a rendszerváltás álmát, Népszabadság, 1-4. oldal, Beváltani a rendszerváltás álmát, Népszava, 3. oldal, Három válság ellen küzd az MSZP, Magyar Nemzet, 3. oldal)

Utolsó ülését tartja az Országgyűlés

A Parlament mai, utolsó ülésén Bajnai Gordon kormányfő napirend előtt értékeli a válságkezelés egy évét. A Népszava (4. oldal) úgy tudja: több olyan kérdés is lesz ma, amelyben végleges döntés születik. Ezek közé tartozik az esélyegyenlőségi törvény ügye is, amelynél a kormány az önkormányzati pályázatokra is kiterjeszti az esélyegyenlőségi tervek benyújtásának kötelezettségét, de elfogadhatják a holokauszttagadást szankcionáló törvényt is.

Példátlanul alacsony volt a béremelkedés

A közszféra tizenharmadik havi illetményének elvétele miatt 2009-ben példátlanul alacsony béremelkedés volt. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresetek tavaly 0,5 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél, míg nettó értelemben 1,7 százalékos volt a növekedés. Az egyes szférákra lebontva azonban már máshogyan néznek ki a számok: a magánszektorban az inflációt (4,2 százalék) éppen meghaladó mértékben emelkedtek a bruttó fizetések, míg a költségvetési szférában 8,3 százalékos reálkereset-csökkenés következett be. Így összességében a nemzetgazdasági reálkereset2,4 százalékkal csökkent – írja a Világgazdaság (3. oldal).

A PSZ-nek nem kell igazi érdekvédő

A Magyar Nemzet (2. oldal) a Pedagógusok Szakszervezetének szombati kongresszusáról közöl rövid összefoglalót.

2010. február 20.

Felügyelőbiztos jöhet az MTV élére?

Jelenleg vezető tisztségviselő nélkül működik a Magyar Televízió, mivel Medveczky Balázs ügyvezető alelnök nem választott elnöke a közszolgálati televíziónak, csupán felruházták őt elnöki jogkörökkel a választott elnök nélküli időszakra. Ez az interregnum azonban már 2008 márciusa óta tart, a bíróság szerint pedig ez az állapot ellentétes a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, ezért felszólítja az intézményt, harminc napon belül állítsa helyre a törvényes állapotot. A tulajdonost képviselő kuratórium elnöksége ezért valószínűleg kérni fogja a cégbíróságtól felügyelőbiztos kinevezését, akinek kilencven napja lenne arra, hogy a médiacég törvényes működését helyreállítsa. Az MTV-ben működő sztrájkbizottság szerint a bíróság döntése azt is jelenti, hogy az MTV-nek nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a munkáltatói jogokat gyakorolhatná – írja a Népszabadság (4. oldal).

Visszatérne a klebelsbergi rendszerhez a Fidesz-KDNP

A Népszava (9. oldal) a Fidesz-KDNP eddig nyilvánosságra került oktatási-nevelési elképzeléseit vizsgálja. A pártok kormányra kerülésük esetén külső minősítési rendszert vezetnének be, amelyben a pedagógusokat a kormány által kijelölt tanfelügyelet, a szintén általuk meghatározott szempontok szerint értékelné, s nagyobb hangsúlyt fektetnének az erkölcsi, nevelési kérdésekre is, az intézmények normatív finanszírozását pedig elsősorban feladat alapján számítanák ki.

2010. február 19.

Működik a csendes többség

címmel közöl interjút a Népszava (8. oldal) Kiss Péter társadalompolitikai miniszterrel, aki szerint a Fidesz a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban elismerte, hogy abba az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként rövid távon nem kell beavatkozni. A kormány számításai szerint a 2006-2009-es változtatásoknak köszönhetően stabil nyugdíjrendszer jött létre, amely 2034-re GDP-arányosan nullára hozza a hiányt. Kiss meglátása szerint a Bajnai Gordon vezette kabinet igyekezett baloldali módon kezelni a válságot, például a krízisalappal vagy a kilakoltatási moratóriummal.

Többféle támogatásra számíthatnak a nyugdíjasok

A Népszava (8. oldal) összegyűjtötte, hogy a rászoruló nyugdíjasok milyen címeken egészíthetik ki havi bevételüket a nyugdíjprémiumtól kezdve az egyszeri segélyen, az ápolási díjon és a korrekción át egészen a krízisalapból igényelhető összegekig.

Talpra állítják a magyar gazdaságot?

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy amennyiben a választások után a jelenlegi ellenzéki párt alakít kormányt, közösen dolgozzák ki a következő időszakra szóló gazdaságpolitikát. A Népszava (5. oldal) tájékoztatása szerint az együttműködés legfőbb pontjai a magyar gazdaság talpra állítása, a vállalkozói szektor helyzetének javítása, munkaerőpiaci intézkedések, a foglalkoztatottság szintjének javítása, valamint Magyarország versenyképességének helyreállítása. Parragh László a lapnak elmondta: az Iparkamara fő célja, hogy az általa begyűjtött és összegzett javaslatok beépüljenek a következő kormány gazdaságpolitikájába.

2010. február 18.

Újabb részletek az MSZP választási programjából

A Népszabadság (3. oldal) úgy tudja: az MSZP szombati kampánynyitóján több mint hatvanoldalas programcsomagot mutat be Mesterházy Attila, a párt kormányfő-jelöltje. Ebben ígéretet tesz arra, hogy az elkövetkező négy év alatt tizenkét százalék körüli reálbéremelkedésre lesz lehetőség, 2011-től ismét adómentességet kapnak a melegétkeztetési jegyek, sőt a válság elmúltával szélesítik a cafeteria rendszerét, adómentessé teszik a közösségi közlekedéssel munkába járást biztosító juttatásokat, megépítik az M8-as és M9-es autópályát, valamint uniós forrásból felújítanak több mint ötszáz kilométer utat. A szocialisták követhetővé tennék az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét, és a különböző szintekre való beutalás rendjét egyértelműbbé tennék. A társadalombiztosítás területén pedig meg akarják teremteni az egyénijárulék-folyószámla nyilvántartást. A párt választási programjának számításai szerint 2014. január 1-jére teljesülhetnek az eurózónához történő csatlakozás gazdaságpolitikai feltételei is.
A 168Óra című hetilap interjút készített Mesterházy Attilával, aki a lapnak elmondta: a kormányprogram szombattól már olvasható lesz az interneten, és benne lesz minden, területekre lebontva, amit a szocialisták meg szeretnének csinálni a következő ciklusban (Lesz meglepetés, 6-8. oldal).
A Fidesz választásai ígéreteit górcső alá vevő cikkben a 168Óra megpróbálta tételesen összegyűjteni az ellenzéki párt eddig kiszivárgott programpontjait (Jön a Kánaán?, 10-12. oldal), amelyek között szerepel a nyugdíjkorhatár jelenlegi szinten tartása, a Belügyminisztérium, a közigazgatási hivatalok és a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása.

A józan ész politikája

címmel írt véleményt Bajnai Gordon miniszterelnök a Népszabadságba (12-13. oldal), amelyben az elmúlt évek folyamatait és a jövő lehetőségeit elemzi. Mint írja: Magyarország az elmúlt években, évtizedekben „vagy késlekedve választotta a felelős cselekvést és az őszinte beszédet a nyugatias vágyak teljesítéséhez szükséges erőfeszítésekről, vagy eleve a keleties ösztönök kielégítésének hamis illúziójára építette politikáját”. Az elmúlt év nehéz döntéseire azért volt szükség, mivel a politika 2001-től letért a józan ész útjáról. Amennyiben azonban a most megkezdett gazdaságpolitikát folytatja tovább az ország, akkor Bajnai szerint 2011–2014 között elérhető a 4 százalékos átlagos éves növekedés, ami négy év alatt kb. 2000 milliárd forintos többletet fog jelenteni a költségvetés számára. Az átgondolt gazdaságpolitika pedig lehetővé teheti, hogy akár már 2014. január 1-jétől bevezessük az eurót.

Kereszttűzben a kedvezményes étkeztetés

A béren kívüli juttatások megadóztatása és felhasználásuk szigorítása miatt a Munkástanácsok most a hidegétkezési utalványok adókulcsának csökkentésére szólította fel a kormányt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség pedig nemrég azt vetette fel: ne tegyenek különbséget a hideg és a meleg utalványok között, hanem egységes étkezési utalványokat kaphassanak a dolgozók. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Hírlapnak (15. oldal) úgy nyilatkozott: a kormány döntése – miszerint a hidegétkezési-utalványt 95, míg a melegétkezési-utalványt 25 százalékos adóval sújtotta – hozzáférhetetlenné tette a hidegétkezési jegyeket a munkavállalók számára, s már alig van cég, amely ezt adná az alkalmazottjainak. Ugyanakkor a meleg étkezés lehetőségét a munkahelyek nagy többsége nem biztosítja számukra.

OECD-ajánlások Magyarországnak

A Gazdasági és Fejlesztési Szervezet országtanulmányaiban ajánlásokat fogalmaz az egyes államok – így hazánk – számára a gazdaságuk válság utáni talpraállításához. Ezeket nézi végig a Heti Világgazdaság (60-62. oldal) ma megjelent számában a költségvetési szigor fenntartásától az állam túlzott eladósodottságának csökkentésén át a versenyképesség helyreállításáig. AZ OECD túlméretezettnek és nem igazán hatékonynak tartja a magyar közigazgatást is, amelyet regionális reformokkal csökkentene.

Visszatértek az ötvenes évek a PSZ vezetésébe

címmel a Magyar Hírlap (2. oldal) a Pedagógusok Szakszervezetének szombati kongresszusáról ír, amelyen vissza akarják hívni Pécsi Ágnes alelnököt.

Dömping a munkaerőpiacon

A Világgazdaság (3. oldal) is ír Állami Foglalkoztatási Szolgálat azon jelentéséről, amely szerint idén januárban 30 ezer új álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi kirendeltségekhez, kétszer annyit, mint előtte egy hónappal. A növekedésben kiemelt szerepet játszik a támogatott közmunkaprogramok beindítása, s a felmérés szerint a legtöbb nem támogatott munkalehetőséget Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon kínálták a munkáltatók, míg a támogatott álláshelyek közül a legtöbbet azokban a régiókban regisztrálták, ahol a legnagyobb volt a regisztrált álláskeresők száma (az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön).

2010. február 17.

Nagykoalíciót szorgalmaz Bajnai

Bajnai Gordon miniszterelnök a Mozgó Világnak adott interjújában elmondta: az ország érdekei szempontjából ma leginkább egy nagykoalíciót vagy egy ezzel egyenértékű társadalmi szerződést tartana a legmegfelelőbbnek, mivel csak ez tudná biztosítani az alapvető átalakítási feladatok végrehajtásához szükséges kétharmados többséget – valamely politikai erő hegemóniája nélkül. A kormányfő szerint hosszú távra kellene megállapodni, kormányokon sokszorosan átívelő módon a nagy rendszerek átalakításával kapcsolatban. Példaként az adó- és az önkormányzati rendszer, az állam, a politika világának átalakítását, a kampány- és pártfinanszírozás kérdéseit, a korrupció visszaszorítását, a kisebb parlament ügyét, az oktatás területét és a szociális rendszerben az érdekeltségi viszonyok alapvető átalakítását hozta fel – idézi a Népszabadság (4. oldal).

MSZP: ingyentankönyv, nyelvtanulási program

Az MTI információira hivatkozva a Népszabadság (3. oldal) írja, hogy Mesterházy Attila kormányfő-jelölt a szocialisták szombati kampánynyitóján ismerteti programját, amelyben szerepelni fog egyebek mellett a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium további három évvel történő meghosszabbítása, a szakiskolai ösztöndíj bevezetése, a nyugdíjasokat érintő, már ismert intézkedések, vagy, hogy 2014-re minden magyar állampolgárnak lakhelytől függetlenül, megfizethető áron elérhetővé kell tenni a gyors internetelérést. De az MSZP ötvenszázalékos szja-kulcsot vezetne be a havi másfél millió forint feletti jövedelemmel rendelkezőknél, ingyenessé tennék – interneten keresztül – a tankönyveket a közoktatás mind a 12 évfolyamán, valamint bevezetnék a nemzeti nyelvtanulási programot, amelynek keretében ingyen biztosítanák a 35 év felettieknek egy idegen nyelv megtanulását. A tervek között az is szerepel, hogy megkönnyítenék az elzárt kistelepüléseken élők munkába járását, az 1200 fősnél kisebb települések forrást kapnának ahhoz, hogy e célra járművet vegyenek.

Sztálinista diktatúra a szakszervezetben?

címmel a Magyar Nemzet (4. oldal) a Pedagógusok Szakszervezetének szombati kongresszusáról ír, amelyen a lap szerint meg akarják fosztani alelnöki tisztségétől Pécsi Ágnest, amiért többször is az országos vezetéssel szembeni véleményt fogalmazott meg.

Könnyebb munkavállalót toborozni

A gazdasági válság és a jelentős elbocsátások hatására 2009-ben könnyebben megy a munkavállalók toborzása a cégeknél. Míg 2008-ban a vállalatok 14 százaléka, addig 2009-ben már csak az 5 százalékuk értékelte problémásnak bizonyos pozíciók betöltését. A megfelelő alkalmazott kiválasztásakor legtöbb esetben a kínált és igényelt bérek közötti különbség, a nem megfelelő idegennyelv- vagy szaktudás, illetve a jelöltek alacsony mobilitási hajlandósága okozza a legtöbb problémát – írja a Világgazdaság (3. oldal).

2010. február 16.

Drága ingyenebéd

címmel a Magyar Narancs (12-14. oldal) Mészáros Bálint tollából összegző írást közöl a cafetériáról, amely bevezetésekor alapvetően a dolgozói ösztönzés egyik módjának számított, s motiváló szerepe volt. Mára azonban hazánkban a munkáltatók ezt egyfajta adómentes bérelemnek tekintik, s a munkavállalók sem érzik azt különösebben ösztönzőnek. Az egyes elemek adómentességével a cikk szerint az állam bizonyos, általa fontosnak tartott társadalmi célokat tud ezzel támogatni (a munkavállalók mindennapi munkába jutása, üdültetésének, kulturálódásának elősegítése, de akár a hazai turizmus, vendéglátás átvitt támogatása is). Az elmúlt években Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a béren kívüli juttatás valamilyen formájában részesülők köre (2009-ben a munkavállalók több mint 70 százaléka tartozott ebbe a körbe), s a beváltóhelyek száma. Ezek a célok azonban sokszor nem megfelelően teljesültek és a dolgozók által kapott cafetéria részét lassan már csak az adómentes elemek képezték, miközben a jegyrendszer üzemeltetése nem olcsó. Ezért döntött az állam a megadóztatás mellett, amellyel viszont a legtöbb munkavállaló (főleg az alacsony keresetűek) jártak rosszul, hiszen sokan januártól már egyáltalán nem kapnak, vagy jobb esetben az eredeti összeg „bruttóját” kapják csak meg.

Fogynak a büdzsé tartalékai

A jelenlegi kormányzati ciklusban tartott utolsó IMF-felülvizsgálat kapcsán az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is optimista az idei magyar költségvetést illetően – írja a Világgazdaság (3. oldal). A múlt héten kezdődött felülvizsgálatot záró tegnapi sajtótájékoztatón Oszkó Péter pénzügyminiszter elmondta: a kormány továbbra sem kívánja lehívni az IMF–EU finanszírozási csomag aktuális részletét az államháztartás finanszírozásához, mivel az idei 3,8 százalékos hiánycélt enélkül is elérhetőnek tartja. (Emlékezetes: eddig 14 milliárd eurót hívott le Magyarország a rendelkezésre álló hitelkeretből.) A jelenlegi kormány stabilizációs politikájával elégedett James Morsink, az IMF-delegáció vezetője is, aki szintén tarthatónak tartja a 2010-es hiánycélt, s a jövőben a növekedés beindulására és a munkaerőpiac stabilizálódására számít.

Új álláshoz új készség kell

Az Európai Felnőttképzési Központ (Cedefop) felmérése szerint az Európai Unióban a munkahelyek száma 2020-ban fogja csak elérni a 2008-as, 235 milliós szintet. A jövő állásai azonban egyre magasabb képzettséget igényelnek majd, s az álláskínálat elmozdul a tudásalapú gazdaság térnyerésével együtt a magas képzettséget igénylő munkahelyek felé. Ezzel párhuzamosan az alacsony képzettséggel elfoglalható állások aránya csökkenni fog – írja a Népszabadság (19. oldal).

Mérsékelte a válság hatását a kormány

Pirisi Károly, az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója szerint a kormány programja mérsékelte a foglalkoztatásban a válság miatt kialakult negatív trend hatását egyebek között azzal, hogy: munkahelymegőrzésre 17 milliárd forint támogatást biztosított és ezzel 52 ezer ember foglalkoztatásán segített. (Világgazdaság, 3. oldal)

Francia nyugdíjvita

Nicolas Sarkozy francia államfő a tervezett nyugdíjreformról egyeztet a szakszervezetekkel – írja a Magyar Nemzet (9. olda). Habár az érdekvédők a jelenlegi rendszer fenntartása mellett törnek lándzsát, az államfő szerint tarthatatlan az állami központi nyugdíjpénztár tavalyi 8, majd idei várhatóan 10 milliárd eurós hiánya. A kormány emelni akarja Európa egyik legalacsonyabb (60 éves) nyugdíjkorhatárát is 65 évre. Eközben a spanyol kormány nyugdíjreformja ellen február 23-ára tömegtüntetést szerveznek a szakszervezetek, mivel a kabinet 65-ről 67-re emelné a nyugdíjba vonulás határát.

2010. február 15.

Még pár ülés, és lezárul a parlamenti ciklus

címmel a Népszabadság (2. oldal) a 2006-2010-es parlamenti ciklus utolsó ülésszakának kezdőnapján az elmúlt négy év eredményeit, legfontosabb témáit veszi sorra.

Élénkül a cégek munkaerőtoborzási kedve

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerőpiaci adatai szerint januárban több mint duplájára (30 ezerre) nőtt a munkaügyi kirendeltségeken bejelentett új állások száma 2009 decemberéhez képest, amelyek kétharmada valamilyen támogatott foglalkoztatási formára szólt. (Népszabadság, 17. oldal)

Munkahelyek helyett foglalkoztatási fórum

A munkaügyi miniszter irányításával megalakult a Foglalkoztatási és Szociális Fórum nevű konzultatív szervezet, amelynek az Út a munkához program céljának társadalmasítása, a megvalósításba pedig partnerek bevonása, majd az elért eredmények értékelése lesz a feladata – írja a Magyar Hírlap (6. oldal).

2010. febru

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós