2010. február 13.
Európai viták az anyasági járandóságokról
A Népszabadság (4. oldal) cikke szerint még a két évre lecsökkentett gyes is jóval meghaladja az Európai Unió más országaiban az édesanyáknak gyermekük születése után járó szabadság mértékét. Példaként említi a lap, hogy az Európai Parlament munkaügyi bizottsága nem is olyan régen fogadta el azt a javaslatot, amely direktívává – vagyis az uniós országokban kötelezővé – emelné az anyák 18 hetes szülési szabadságát, ami alatt megkapnák teljes fizetésüket. Hazánkban jelenleg 24 hét a szülési szabadság, azonban ezalatt a kismamák csak a fizetésük hetven százalékát kapják. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának a tagállamokról szóló jelentése szerint a gyermekvállalás után az uniós országok közül a magyar és a cseh nőknek a legkilátástalanabb a munkaerő-piaci helyzetük, mivel a statisztikák szerint rendkívül alacsony a kisgyerekes anyák és a nyugdíj közelében lévő nők foglalkoztatottsága.
Nem értik a dolgozók a szuperbruttót
A Népszabadságnak (14. oldal) nyilatkozó Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers igazgatója szerint a dolgozók nagyon nehezen értik meg a szuperbruttó lényegét, s ezért csalódottak a munkavállalók, mert a többségük csak a januári bér kézhezkapásakor szembesült azzal, hogy a nettó bére nem emelkedett jelentős mértékben. Az új rendszerrel ugyanis csak azok járnak látványosan jól, akik átlag felett keresnek, vagyis a bruttó bérük meghaladja a 170 ezer forintot.
2010. február 12.
Melegétkezés: nem szigorítanak
A Pénzügyminisztérium tegnapi közlése szerint visszavonta az APEH a melegétkezési utalványok felhasználásának korlátozását, így a tavalyihoz hasonló feltételekkel lehet felhasználni a munkáltatóktól kapott jegyeket. A jövőben azonban ahhoz, hogy egy szolgáltatóhelyen elfogadják a melegétkezési jegyeket, kell egy megállapodás az üzlet és az utalványforgalmazó között – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal).
Rendőrök tüntettek
A Tettrekész rendőrszakszervezet tegnap demonstrációt tartott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium épülete előtt és a rendőrök béren kívüli juttatása összegének a minisztériumi dolgozók által kapott szintre (450 ezer forint) emelését követelte. Szima Judit, a szakszervezet főtitkára a Magyar Nemzetnek (2. oldal) nyilatkozva nem érezte eltúlzottnak követelésüket, s további demonstrációkat helyezett kilátásba, amennyiben azok nem teljesülnek. Emlékezetes: négy nagy rendőrszakszervezet a múlt héten megállapodott a tárcával arról, hogy a korábban ígért összeg dupláját, 250 ezer forintos cafetériát kapnak a rendőrök.
Lazítást nem enged az OECD
Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Magyarországról szóló országjelentésében arra hívja fel a következő kormány figyelmét, hogy habár eddig jó eredményeket értünk el a válság kezelésében következetesen folytatni kell a megkezdett szigorú költségvetési politikát. Ennek érdekében az államháztartás rendbetételét és a nyugdíjrendszer átalakítását, valamint további munkahelyteremtő lépéseket szorgalmazott a szervezet, s azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy tovább csökkenjen a gyes és gyed időtartama. – írja a Népszabadság (1-17. oldal).
A zöldbanktól a családi adózásig
A Népszabadság (2. oldal) a Fidesz terveit és programelemeit próbálta összegyűjteni a gazdaságtól elkezdve az adó- és nyugdíjrendszer átalakításán át Orbán Viktor nyilatkozatai alapján.
Döntőbíráknak írt ki pályázatot az OÉT
A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) tagjainak mandátuma 2010. május 29-én lejár, így az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. június 1-jei hatállyal új listát fogad el, a listára kerüléshez pedig pályázatot írt ki. Emlékezetes: a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályaként működő MKDSZ-t az Országos Érdekegyeztető Tanács 1996. július 1-jei hatállyal hozta létre a munkaügyi viták hatékonyabb és gyorsabb elrendezése céljából. (Világgazdaság, 3. oldal)
Jövőre észt, majd magyar euró jöhet
A Bank of America-Merrill Lynch bakcsoport elemzése szerint jövőre Észtország megteheti az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges első lépést, majd a balti állam után hazánkat látják a maastrichti feltételek teljesítésére a legalkalmasabbnak. (Népszava, 5. oldal)
2010. február 11.
Sztrájk, éhségmenet Pécsett
A Baranya megyei városban az Önkormányzati Egyeztető Fórum tegnapi ülése után a szakszervezeteknek és az önkormányzat képviselőinek nem sikerült megállapodniuk a közalkalmazottak cafeteria juttatását illetően – írja a Népszava (5. oldal). A szakszervezetek követelése és a pécsi városvezetés ajánlata között 5800 ember havi mintegy 2000 forintos járandósága a különbség, ami idén 93 millió forintot jelentene a város költségvetéséből. Az ülésen a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének pécsi titkára, Csikósné Divják Mária elmondta: az intézményekben tisztogatás indult meg, racionalizálás címszóval. Embereket kellett elküldeni, végkielégítéseket kifizetni, ebből fakadnak a városházi sajtóközleményben említett bérköltség-túllépések. Az érdekvédők azt követelik, hogy a cafeteria juttatások nettó mértéke ne csökkenjen.
Oktatási reformot szorgalmaz a Liga
A konföderáció azt javasolja, hogy a munkavállalói, ezen belül is a munkajogi, szakszervezeti ismeretek kerüljenek be a kötelező tananyagba, mivel a fiatal alkalmazottak ismeretei igencsak hiányosak ezen a téren, többségük úgy kerül ki az iskolapadból, hogy még nem látott munkaszerződést. Ezért azt tartaná a legjobbnak, ha a pedagógusképzésben és a továbbképzésekben a lehető leghamarabb megjelenne a munkajogi ismeretek oktatásának ellátására történő felkészítés. (Világgazdaság, 3. oldal)
Zöld zászló a kórházakon a betegek világnapján
Ma, a betegek világnapján zöld zászlót tűznek ki a kórházakra és a munkatársakat is arra kéri a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, hogy viseljenek zöld szalagot így hívva fel a figyelmet a gyógyításra szánt pénzek csökkenésére, a finanszírozási anomáliákra. Csiba Gábor, az egyesület elnöke a Népszavának (4. oldal) azt mondta: sok helyen a dolgozók bérkiegészítését is a gyógyításra szánt pénzekből lehet csak kifizetni.
A Magyar Nemzet Vélemény rovatában (6. oldal) Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter a kormányzat által elért eredményekre próbálja felhívni a figyelmet Árnyaltabb kép az egészségügyről című írásában.
Üdülési lehetőség a hátrányos helyzetűeknek
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2010-ben 3,2 milliárd forint értékű üdülési csekkel segíti a szociálisan hátrányos helyzetűeket. Karácsony Mihály, az MNÜA elnöke a Népszavának (10. oldal) elmondta: a csekkekhez pályázat útján lehet hozzájutni, a kérelmeket az előírt formanyomtatványon, vagy annak másolatán lehet benyújtani.
Nem mondtak le a 3,8 százalékos deficitről
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége a napokban tárgyal Budapesten és végzi a 2008. őszi hitelmegállapodás részeként az államháztartás ellenőrzésére irányuló ötödik felülvizsgálatát, amely, s a Népszabadság (15. oldal) értesülése szerint tarthatónak látják a 3,8 százalékos államháztartási hiányt annak ellenére, hogy látnak bizonyos kockázatokat a 2010-es költségvetésben (mint például az áfából előirányzott bevétel). A felülvizsgálat hétfőn zárul le, akkor sajtótájékon ismertetik az eredményeket.
A görögök felfelé mutogatnak
Közalkalmazottak és nyugdíjasok ezrei vonultak utcára tegnap Görögországban, hogy tiltakozzanak a kormány megszorító intézkedései ellen. A hellén kormány a megugrott költségvetési hiány miatt megemelné a nyugdíjkorhatárt 61-ről 63 évre, befagyasztaná a közalkalmazottak bérét, létszámstopot rendelne el bizonyos állami intézményeknél és átalakítaná az adórendszert. A közszolgálatban működő szakszervezetek ezért tegnapra sztrájkot is hirdettek. (Magyar Nemzet, 8. oldal)
2010. február 10.
Korlátozott autonómiát terveznek
A Népszava (3. oldal) információi szerint a Fidesz-KDNP oktatáspolitikai elképzelései között szerepel a pedagógusok munkájával kapcsolatban egy külső, objektív szakmai ellenőrzési-értékelési rendszer kiépítése is, amelyről a lapnak már korábban is nyilatkozott Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője. Korábban már Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is beszélt a tanárok külső értékeléséről a pedagógus-életpályamodellel összefüggésben, amely javítaná a tanárképzés színvonalát és díjazná a minőségi tanári munkát.
A Népszabadságban (3. oldal) N. Kósa Judit Erőmérő címmel írt véleményt az oktatási kérdésekről kialakult pártvitákról. A publicista szerint „a pedagógusszakma, akárcsak a közoktatás általában, már átbillent azon a minőségi határon, amikor még pusztán a belső erőket mozgósítva javítani lehetett volna a munka minőségét és hatékonyságát”. S ezért szükségesnek tartja a megszüntetett szakfelügyelői rendszerhez hasonló ellenőrzési mechanizmusok bevezetését az oktatásban a pedagógus-életpályamodell részeként.
Ránctalan rendőrség
címmel a Népszabadság (4. oldal) a rendőrség személyi állományának motiválatlanságát és a régi nagy öregek nyugdíjazása utáni helyzetet vizsgálja meg.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy tegnap esti tévéinterjúban azt mondta: szerinte minden településen szükség lenne körzeti megbízottra és feltétlenül pótolni kellene a jelenleg az állományból hiányzó háromezer rendőrt. Továbbá azt is kijelentette: az orvosok és a nővérek számának és fizetésének emelése is szükséges az elkövetkező időszakban. (Orbán Viktor: Több rendőr, orvos, ápoló kell, Magyar Hírlap, 3. oldal)
Az elektronikus önkormányzatoké a jövő
Az e-önkormányzati szolgáltatások széles körű bevezetése elsősorban a közigazgatás és a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgálja, s erre régiónként másfél milliárd forint uniós támogatás áll majd rendelkezésre térségi szolgáltató központok létrehozására, amelyhez csatlakozhatnak majd az önkormányzatok. A Népszabadság (16. oldal) írása szerint az elektronikus támogatásnak köszönhetően például gyorsul az ügyintézés, akárcsak az elbírálás, pergőbben megy a lakosság értesítése.
2010. február 9.
Megállapodás a juttatásokról
Megegyezett a rendőrségen működő szakszervezetek demonstrációs bizottsága a kormányzat illetékeseivel a rendőrségi dolgozók béren kívüli juttatásainak összegéről. Bárdos Judit, a demonstrációs bizottság szóvivője, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Népszavának (4. oldal) elmondta: a megegyezéssel – amelyet a BRDSZ, a Független Rendőr Szakszervezet és a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete vezetői írták alá – sikerül jelentősen javítani a rendőrségi dolgozók anyagi helyzetén. Eszerint a rendőrség valamennyi munkavállalója bruttó 251.225 forint cafeteria juttatásban részesül. (Az összeg 115.950 forintról emelkedett több mint duplájára.) Ráadásul ez nem tartalmazza az egyéb béren kívüli juttatásokat, például a ruhapénzt. A kormány ezen túl vállalta, hogy soron kívül kezdeményezi a szolgálati törvény módosítását a szakszervezetek által sérelmezett pontokon.
Átfogó belső ellenőrzés indul Pécsett
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere belső ellenőrzést rendelt el a város szociális és oktatási intézményeinek túlköltekezése miatt, mivel szerinte azok több millió forinttal túllépték a tavalyi bérkeretet. Egy, a polgármesteri kabinetiroda által kiadott közlemény több iskolát, óvodát és gyerekotthont is megnevez, amelyek többet költöttek bérekre a megengedettnél – írja a Magyar Hírlap (4. oldal).
Két és fél évesen óvodába
2010 szeptemberétől még nem lesz kötelező minden hároméves gyereket felvenni az óvodába, egy év haladékot kaptak az önkormányzatok. Azonban 2011-től már kötelező lesz minden óvodai ellátást igénylő, hároméves körzetes gyereket fogadniuk az intézményeknek. Mivel kevés a bölcsődei férőhely és áprilistól már csak a gyerek kétéves koráig jár a gyes az édesanyának, így a jogalkotók egy módosítással próbáltak enyhíteni a problémán. Eszerint idén szeptembertől már a 2,5 éveseket is be lehet íratni óvodába, ha maradt még hely. Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának elnöke szerint azonban ez nem feltétlenül szolgálja a gyerekek érdekeit. Paszkoszné Kulcsár Andrea, az oktatási tárca vezető főtanácsosa ugyanakkor a Népszabadságnak (4. oldal) elmondta: ez a megoldás az olyan kistelepüléseken jelenthet könnyítést, ahol nincs bölcsőde, kis létszámú óvodát viszont költségesebb fenntartania az önkormányzatnak.
Nyugdíjügyben besorolt Orbán az MSZP mögé
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában: a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban elmondta: az jelenlegi formájában még legalább 30 évig fenntartható, így sincs szükség drasztikus beavatkozásra, s pártja nem gondolkodik új modellben. A foglalkoztatás növelésével kapcsolatban tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozását ígérte, amelyet a szakképzési rendszer átalakításával érne el, emellett a kis- és középvállalkozásokat is bővítené és erősítené. A kétharmados törvények elfogadásakor sem az MSZP-vel, sem a Jobbikkal nem akar majd együttműködni. (Népszava, 9. oldal)
2010. február 8.
Borsik János a foglalkoztatásról
Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint bár sztrájkok sorozata, a keresetek csökkenése és a munkalehetőségek miatti bizonytalanság feszült helyzetet teremtett a munka világában tavaly is, azonban az eredménynek tekinthető, hogy a társadalmi válságot sikerült elkerülni, s a munkanélküliség 2010 második félévében várhatóan már nem nő tovább – írja a Világgazdaság (2. oldal).
Mégsem csak képviselői magánvélemény volt a pedagógusok minősítése?
Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője után már Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő is az oktatási rendszer átalakításáról, s benne a pedagógusok munkájának értékeléséről beszélt – írja a Népszava (4. oldal). Emlékezetes: a múlt héten Sió László a lapnak arról beszélt, hogy a tanárok objektív értékelése után elbocsátanák a nem megfelelő teljesítményt nyújtó oktatókat, s ezzel párhuzamosan emelnék a tanárképzés színvonalát. Később a politikus úgy nyilatkozott: ez csupán a magánvéleménye volt, s nem pártja oktatási terveinek része.
Valóra válik a tavalyi hiánycél
A Világgazdaság (3. oldal) szerint biztos, hogy Magyarország teljesítette a tavalyi évre kitűzött, 3,9 százalékos költségvetési hiány célkitűzését, sőt a végső szám még ennél is alacsonyabb, akár 3,6 százalékos is lehet.
Drámaira nőtt az álláskeresők száma
Czomba Sándor fideszes képviselő a KSH adatai támaszkodva hétvégi sajtótájékoztatóján elmondta: hazákban 144 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma egy éve alatt, így mostanra már eléri a 653 ezres számot. Az adatok szerint legutóbb 1994-ben volt ilyen rossz a helyzet. A politikus ígérete szerint pártja kormányra kerülése esetén mindent megtesznek a foglalkoztatás növeléséért. (Magyar Hírlap, 6. oldal)
2010. február 6.
Nincs hol beváltani az utalványt
A Vasas Szakszervezeti Szövetség arra kéri Oszkó Péter pénzügyminisztert, hogy az APEH vonja vissza a munkavállalókat büntető rendelkezést, amely a melegétkezési utalványok beváltását szabályozza. Eddig egyes boltokban is beváltották az utalványt, de az adóhatóság mostantól ezt már tiltja, s ez problémát jelenthet az olyan kisebb településeken, ahol nincs meleg ételt forgalmazó vendéglő, így a munkavállalók nem tudják hol beváltani az utalványokat – írja a Népszava (4. oldal).
Politikai szempontok a tanárválasztásban?
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint nem lehet kívülről objektíven minősíteni a pedagógusok munkáját. Ezt Sió László, fideszes kollégája kijelentésére válaszul nyilatkozta a Népszavának (9. oldal), aki szerint egy külső minősítési rendszer bevezetése lehetőséget teremtene a tanárok osztályozására és az alkalmatlannak bizonyultak elbocsátására. Tatai-Tóth azonban attól tart, hogy így pártpolitikai szelekcióvá válhat a tanárválasztás, s a kieső oktatók problémát jelentenének az eleve tanárhiánnyal küzdő településeken. A Fidesz közleménye azonban elhatárolódik Sió kijelentésétől és csupán a politikus magánvéleményének nevezi azt.
2010. február 5.
Átválthatatlanná tett melegétel-utalványok
A Népszabadság (4. oldal) szerint rosszul taktikáztak a munkaadók és a munkavállalók, amikor a melegétel-utalványt favorizálták a bértárgyalásokon, mivel az APEH állásfoglalása szerint jelentősen szűkült az úgynevezett melegétel-utalványok elfogadó helye: kizárólag éttermi, munkahelyi vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatásra válthatók be a jegyek. Eddig a gyakorlat szerint egyes élelmiszerboltokban cukorra, sóra is be lehetett váltani az utalványokat, azonban az APEH ezentúl szigorúan bünteti és mulasztási bírsággal sújtja a rendelkezést megszegőket.
Tüntetnek a kórházi dolgozók
Az EDDSZ ma délutánra tüntetést szervez a nyíregyházi Kossuth térre, hogy tiltakozzanak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egészségügyi holdinghoz tartozó kórházakban dolgozó kollégáik megkülönböztetése ellen. Ugyanis a holdinghoz tartozó kórházak dolgozói nem kapják meg a közalkalmazottaknak járó kétszer 49 ezer forintos kereset-kiegészítést – írja a Magyar Nemzet (2. oldal).
Duplázódott az új állások száma, de sok az álláskereső
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2010 januárjában több mint duplájára nőtt a bejelentett új állások száma decemberhez képest, mégis 48 500-zal – az előző hónaphoz képest nyolc százalékkal – nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkáltatók januárban 30 100 új állást jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ami 108 százalékos növekedést jelent éves összesítésben, a támogatott álláshelyek száma pedig az előző hónappal összevetve több mint háromszorosára nőtt. (Népszabadság, 15. oldal)
2010. február 4.
Elbocsátaná az alkalmatlan tanárokat a Fidesz
Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője a Népszavának (4. oldal) elmondta: a párt minősítési rendszert vezetne be a pedagógusoknak, s elbocsátaná, aki alkalmatlannak bizonyul. Úgy véli: mindenképpen emelni kellene a tanárképzés színvonalát, az iskolák normatív támogatását pedig nem a gyerekszám, hanem a feladatvégzés után számolnák ki.
Ne lehessen kampány közintézményben
A főpolgármesteri kabinet támogatta azt a javaslatot, hogy a közgyűlés egyértelműen mondja ki: a hozzá tartozó intézmények nem használhatók kampánycélokra. A közgyűlés októberi döntése szerint a 2010-es kampányidőszakokban az önkormányzat felügyelete alá tartozó és a főváros tulajdonában álló intézményekben csak a közgyűlés hozzájárulásával lehet olyan rendezvényeket tartani, amelyek során „politikai érzékenységi” kérdések merülnek fel – írja röviden a Népszabadság (4. oldal).
Árt a bölcsőde?
Brit kutatók azt vizsgálták, vajon hajlamosabbá válik-e légúti megbetegedésekre, aki bölcsődébe jár. A felmérésben 4200 olyan gyerek sorsát követték nyomon, akiket egyéves koruk előtt bölcsődébe adtak. Ők valóban gyakrabban, átlagosan 25 százalékkal többször betegedtek meg, mint otthon maradt társaik, ám három év múlva megfordult a helyzet, és ekkor már a bölcsődések 27 százalékkal kaptak el ritkábban légúti fertőzéseket, hatéves korukra pedig az esélyek teljesen kiegyenlítődtek. (Népszabadság, 10. oldal)
Szili törvénymódosítást sürget
Szili Katalin MSZP-s képviselő szeretné elérni, hogy egy családban ne csak egy ember kaphasson rászorultsági támogatást. Ezért még ebben a parlamenti ciklusban kezdeményezi a vonatkozó törvény módosítását. (Népszava, 4. oldal)
Itt van az IMF, itt van újra
Ismét hazánkba érkezett a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációja, hogy megvizsgálják: teljesítettük-e a két szervezettel kötött hitelszerződésben vállaltakat. A felülvizsgálat nagyjából másfél-két hétig fog tartani, így az erről szóló tájékoztatóra február 15-e körül kerülhet sor. Kérdéses, hogy mit fognak szólni a küldöttek a vagyonadó ingatlanokat érintő részének eltörléséről szóló alkotmánybírósági határozat miatt kieső 50 milliárd forintos bevételhez, amely befolyásolhatja az év végi költségvetési hiányt. A Világgazdaság (3. oldal) azt valószínűsíti, hogy az IMF nem fog nagy ügyet csinálni ebből, hiszen tavaly tavasszal még a korábban 2,6 százalékos hiánycél 3,9 százalékra javítását is elfogadta.
2010. február 3.
Borsodban óriási a munkanélküliség
Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint Borsodban 24,4 százalékos a munkanélküliség. Ez több mint 70 ezer állástalant jelent, s a megyei közgyűlés alelnöke szerint a valós szám még ennél is magasabb lehet. Ugyanis – mint azt a Magyar Nemzetnek (11. oldal) elmondta – a hivatalos statisztikában nem szerepelnek a segélyezettek és a regisztrálatlan, de munkaképes emberek. Így akár 50 százalék feletti is lehet az állás nélküliek aránya a térségben. Több önkormányzat is nehéz helyzetbe jutott, mivel nehezen tudják kifizetni a más területekhez képest kiemelkedően magas arányban adott segélyeket és egyéb szociális juttatásokat.
Üdülési csekk 55 ezer rászorulónak
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány eddig már 55 000 szociálisan hátrányos helyzetben élő személy 1,3 milliárd forint összegű üdülési támogatásáról döntött. Az üdülési csekkek ilyen módon való kiosztására 2010-ben összesen 3,2 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre. (Világgazdaság, 3. oldal)
Nyomtalan büdzsétrükkök
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága tegnap azt vizsgálta: vajon meghamisított vagy titokban tartott-e az akkori pénzügyi kormányzat adatokat a 2006-os államháztartás alakulásáról a tavaszi országgyűlési választások idején. Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke szerint több száz- vagy akár ezer milliárd forintos különbség is volt a 2006-os választások előtt a kormány által közölt költségvetési adatok és a valóság között. A Világgazdaság (3. oldal) emlékeztet a Fővárosi Ítélőtábla 2009 decemberében hozott ítéletére, amely szerint a KSH által az Eurostat számára készített jelentésnek a még nem véglegesített első vázlata is közérdekű adatnak minősül, ezért a jövőben már ezeket is a nyilvánosság elé kell tárni. A Pénzügyminisztérium képviseletében az ülésen résztvevő Katona Tamás államtitkár azonban úgy látja: 2006-ban a főszámok tekintetében a két dokumentum között nem volt eltérés, ezért nem titkoltak el semmit az állampolgárok elől.
Románia sikersztorit írt a válságkezelésben
Tegnap Romániában 45 ezer közigazgatási alkalmazott tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot a bérek csökkentése és a bejelentett tömeges elbocsátások ellen tiltakozva, amelyeket az ország a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelért cserébe hajtott végre – írja röviden a Népszabadság (15. oldal). Az IMF romániai küldöttségvezetője szerint azonban Románia számára valóságos sikersztori, ahogyan kijutott a válságból, s fontosnak nevezte, hogy a jövőben folytassák a gazdasági reformokat. Ehhez elengedhetetlennek tartja a teljes bérreformot, a nyugdíjreformot és a költségvetési kiadások visszafogását.
2010. február 2.
Az MSZOSZ mégis segíti az MSZP-t?
Bár az MSZOSZ bejelentette, hogy nem köt választási együttműködési megállapodást a szocialista párttal, a konföderáció nyugdíjas tagozatának elnöke, Czerván Mártonné felszólalt Mesterházy Attila szocialista kormányfő-jelölt hétvégi Nyugdíjas szolidaritás című rendezvényén – írja a Magyar Nemzet (1, 3. oldal).
Bölcsődékkel a foglalkoztatásért
A KSH által most kiadott tanulmány szerint a nők foglalkoztatásának más európai országokkal összehasonlítva alacsony magyar aránya főként a gyermekvállalást követően nehézkes a munkaerőpiacra történő visszatérésükhöz vezethető vissza. Míg az EU tagországaiban átlagosan a 0–2 éves gyermekek 28 százaléka részesül valamilyen óraszámban intézményi ellátásban, addig Magyarországon ez az arány csupán 7 százalék. Pedig a felmérések szerint a gyermekgondozási intézményi hálózatok kedvezően befolyásolják a nők munkavállalása és gyermekvállalása közötti kapcsolatot. Míg a rendszerváltás előtt hazánkban a gyermekgondozást segítő intézményrendszer viszonylag jól kiépített volt, addig az 1990-es évek elejétől – különösen a bölcsődék esetében – a gazdasági visszaeséssel és a foglalkoztatás csökkenésével is összefüggésben mind az intézmények, mind a férőhelyek száma jelentősen visszaesett. (Világgazdaság, 3. oldal)
Felemás lett a mostani szuperbruttósítás
A február elején megkapott fizetéseknél látják először a munkavállalók az adóváltozások hatását, amely a legtöbb dolgozónál pozitív az adókulcsok mértékének csökkenése és az alsó adósáv értékhatárának felemelése miatt. A szuperbruttósítás – amely az adóalap kiszámítását módosította, mivel a bruttó keresethez hozzászámítják a munkáltató által megfizetett társadalombiztosítási járulékot is – ellenére is több marad az átlagkeresetűek zsebében, ám adózással foglalkozó szakemberek szerint mégsem volt szerencsés a bevezetése. Amellett, hogy bonyolultabbá teszi az adó kiszámítását, csökkenti az szja-bevételek is, s ezzel a központi költségvetés és az önkormányzatok járnak rosszabbul. (Népszava, 5. oldal)
Vita a közszolgákról
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója sérelmezi, hogy véleményük szerint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány 479, hat évre kinevezett államigazgatási vezetőt „hagy örökül” a következő kabinetre, s ezzel már előre szűkítik annak mozgásterét – írja a röviden a Népszava (3. oldal).
Megszorítások Európa-szerte
A válság kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében az Európai Unió több tagállama jelent be szigorú takarékossági intézkedéseket. Ha minden jól alakul, akkor valamennyi tagállam teljesíteni tudja az Európai Bizottság azon elvárását, amely szerint 2012–2013-ra 3 százalékra vagy az alá kell szorítani a GDP-arányos deficitet. Az egyes országok intézkedési tervei között a Világgazdaság (5. oldal) szemezgetett.
Általános bércsökkentés lesz a görög közszférában?
A Financial Times gazdasági hetilap értesülése szerint a közalkalmazottak bérének csökkentését és az adóbeszedés hatékonyságának javítását fogja kérni szerdán az EU brüsszeli bizottsága a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögországtól (a költségvetési hiány 2010-ben elérheti akár a GDP 12,7 százalékát is). A helyhatóságok, az állami hivatalok és egyéb közintézmények alkalmazottai is számíthatnak bércsökkentésre – számol be röviden a Népszabadság (17. oldal).
2010. február 1.
Elmaradhatnak az idei önkormányzati választások
A Népszava (10. oldal) értesülései szerint ha a Fidesz nyeri a tavaszi országgyűlési választásokat, akkor első lépésként elhalasztják az őszi önkormányzati választásokat 2011 vagy 2012 őszére. Már korábban is sok kritika érte a választási rendszert, hiszen egyazon évben kerül sor a parlamenti és helyhatósági választásokra is., ami permanensé tette a kampányt az utóbbi években, s ez gátolta a választási év lehetséges kormányzati teljesítményét.
Mától minden drágább, ami közlekedés
Február elsejétől átlagosan tíz százalékkal emelkedik a MÁV-START, a GYSEV és a Volán-társaságok által kiadott bérletek ára, a jegyárak pedig 15 százalékkal nőnek. Budapesten is drágul a tömegközlekedés: a havi bérlet 9800 forintba kerül, egy vonaljegyért pedig az eddigi 300 helyett 320 forintot kell majd fizetni, ráadásul BKV- jegyárakhoz kötött parkolási tarifák is emelkednek a fővárosban. (Népszabadság, 18. oldal)
GKI: a bérek nyomottak maradnak
A GKI előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, a lakossági fogyasztás szintje pedig kissé tovább csökken. A prognózis szerint idén a bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében – az szja-csökkentésre is tekintettel – mindössze egy százalékkal nőnek. A kutatóintézet munkatársai úgy látják, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya a következő kormány gazdaságpolitikájától függően 4–5 százalék között lesz – írja a Világgazdaság (2. oldal).
Harc a nyugdíjasvoksokért
Hétvégén az MSZP Nyugdíjas Szolidaritás című rendezvényén Mesterházy Attila kormányfő-jelölt azt ígérte, hogy amennyiben a választók ismét bizalmat szavaznak a pártnak, az MSZP továbbviszi a nyugdíjkorrekciós programot, bevezeti a kegyeleti járandóságot, évről évre duplájára emeli a méltányossági nyugdíjkasszát, megteremti a büntető törvénykönyv módosításának lehetőségét és megtartja a 65 év felettiek utazási kedvezményét. Emellett a Népszabadság (1, 3. oldal) szerint több üdülési csekket adnának a nyugdíjasoknak, és az önkormányzatokon és a civil szervezeteken keresztül lehetővé tennék a kedvezményes képzéseket.
Gondok a foglalkoztatással
A Központi Statisztikai Hivatal múlt évi munkanélküliséget elemző felmérése szerint csúcson zárta a múlt évet az állástalanság mértéke: az utolsó negyedévben 10,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ez 2,5 százalékponttal magasabb a 2008. azonos időszakinál. Közel 98 ezerrel csökkent a foglalkoztatás az egy évvel korábbihoz képest, míg a munkanélküliek száma 105 ezerrel emelkedett. Keresztély Tibor, az Ecostat tudományos munkatársa azonban a Világgazdaságnak (3. oldal) azt mondta: még mindig nem értük el a munkanélküliség terén a csúcsot, hiszen akár 11 százalékot is elérheti a ráta.
