Elbocsátások idején 50 ezerrel többen lettek???

Hangulatkeltés, valótlan demagógiával a tisztviselői kar ellen

A 168 óra címû folyóirat internetes honlapján, július 30-án valótlan és megalapozatlan állításokkal hergelték a közvéleményt a magyar államigazgatás kar ellen. A kormányfõ létszámstopot elrendelõ megnyilatkozása után “túlburjánzó közigazgatásról” írtak, azt sugallva, hogy most 50 ezerrel többen dolgoznak a hivatalokban, mint az év az elején. Lássuk a 168 Óra állításait és annak MKKSZ-es cáfolatát:

Létszámstop, új vizsgarend és túlfoglalkoztatás a közigazgatásban

Nem tesznek azonnal eleget a kormányfõnek a közigazgatási szereplõk. A kormányszóvivõ létszámstopra vonatkozó bejelentését követõ napon több állami hivatalhoz köthetõ álláshirdetés is megjelent az interneten. Az is meglepõ, hogy a létszámstoppal egy idõben ismertették egy új bürokratikus eljárásrend bevezetését

A létszámstop nem annak a következménye, hogy a közigazgatást szeretnék racionalizálni. A karcsúsítás oka a gazdasági válság, a spórolás. Most azonban úgy tûnik, hogy nem bújhatnak majd ki az állami hivatalok a központi akarat alól különbözõ kiszervezésekkel, külön munkaszerzõdésekkel. A szóvivõ kiemelte, a minisztériumoknak minden hónap 15-ig jelenteniük kell létszám adataikat a pénzügyi tárcának.

Túlburjánzó közigazgatás: 50 ezerrel többen, mint év elején

A létszámstopot azt követõen rendelték el, hogy az utóbbi hónapokban túlburjánzott az állami alkalmazottak tömege. A számok legalábbis erre utalnak. KSH adatai szerint év elején 700 ezer környékén volt az állami szektor alkalmazottainak száma. Néhány hónappal késõbb viszont már a 760 ezret közelítette a mutató.

A létszámstop váratlanul, hideg zuhanyként érte Fehér Józsefet, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a fõtitkárát. Rendkívüli módon sérelmezi a lépést. Hétfõn tartott ülést az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács, ahol a kormány képviselõi egyetlen szóval sem utaltak arra, hogy másnap ilyen horderejû bejelentést tesznek – panaszkodott a szakszervezeti vezetõ az egyik gazdasági napilapnak.

A politikusok közül a szabaddemokrata Kóka János adott hangot a közigazgatási létszámstoppal kapcsolatos véleményének. Amíg Magyarországon száz, az üzleti szférában dolgozó ember 41 közalkalmazottat tart el, addig az ország nem veheti fel a versenyt Szlovákiával, ahol csak 29, vagy Romániával, ahol 23 közalkalmazott jut ugyanennyi munkavállalóra – véli a korábbi gazdasági miniszter.

Új hirdetések, új bürokrácia

A bejelentett létszámstop egyelõre nem zavarja a hivatalokat abban, hogy újabb jelölteket toborozzanak. A bejelentést követõ nap több álláshirdetés is megjelent a közigazgatási állásportálon. Az Apeh, Hírközlési Hatóság, egyaránt új alkalmazottakat venne fel.

De még ennél is furcsább mégis az, hogy Szakács Gábor, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ képzési fõigazgató-helyettese éppen a létszámstop bejelentése napján tette közzé az újonnan belépõ köztisztviselõk vizsgáztatásának új metódusát. A részleteket olvasva sokan, sokáig dolgozhattak az új bürokrácia megvalósításán.

Az elképzelés szerint július 1-tõl a vezetõ közigazgatási tisztségekre pályázóknak, december 1-tõl minden köztisztviselõi pozíció elnyeréséhez kötelezõ elõzetesen közigazgatási versenyvizsgát tenni A vizsga elsõ része egy teszt, amellyel a vizsgázó tárgyi tudását mérik. Ezt követõen esszét kell írni, végül a vizsga szóbeli részén a kommunikációs készségeket, az érvelési technikát, a lényeglátást és a problémakezelési képességet értékelik – mondta a fõigazgató-helyettes.

A vizsgát nemcsak Budapesten, hanem a regionális államigazgatási hivatalokban is le lehet majd tenni, mintegy 500 vizsgáztatót választottak ki pályázat útján, az õ felkészítésük szeptemberben esedékes – tette hozzá. Versenyvizsgát közép- és felsõ szinten is lehet tenni.

A siker érdekében vizsgára felkészítõ tanfolyam is indul, hagyományos tantermi és online formában egyaránt. A versenyvizsga díja 2009-ben 19.325 forint. De azok akiket késõbb felvesznek valamelyik közigazgatási szervhez, visszakapja a vizsga díját – olvasható a vizsgáról szóló honlapon.

Az oldal arról nem ír, mi a teendõ létszámstop idején.

Az MKKSZ válaszközleménye

A létszámnövekedés a közfoglalkoztatás következménye

Valótlan és megalapozatlan a 168 óra címû folyóirat internetes honlapján közzé tett állítás, amely szerint: „az elbocsátások idején 50 ezerrel többen lettek” a közigazgatásban, mint év elején. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által közzétett hivatalos létszámadatok szerint 2009. januárban a közigazgatásban dolgozók összlétszáma 109.126 fõ volt, 2009. májusban ugyanez az adat 110.433 fõ. (A növekmény 1307 fõ, azaz 1,2 százalék. A létszámfelvétel – elsõsorban a munkaerõ-piac feszültségeit kezelõ – állami foglalkozatási szolgálat területi szerveinél történt.)

A KSH adatai szerint valóban érzékelhetõ mintegy 50 ezer fõs létszámnövekedés a költségvetési szektorban. Ez azonban nem a fõfoglalkozású közszolgálati munkavállalók – nem a köztisztviselõk – létszámának bõvülésébõl ered. A kormány 2009. elsõ negyedévében indította az „Út a munkához” címû központi munkaerõ-piaci programot. A létszámnövekedés szinte teljes egészében a közfoglalkoztatás következménye.

Megjegyzendõ: a létszámstoppal érintett központi közigazgatásban 2008. december és 2009. május között 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A magyar közigazgatásban (az állami és önkormányzati hivatalokban) a munkavállalók száma az elmúlt közel 20 évben átlagosan 100-110 ezer fõ volt. Elképzelhetõ lenne, hogy „a túlburjánzó közigazgatás” létszáma a válság idején 50 százalékkal bõvült?

Budapest, 2009. július 30.

Fehér József

MKKSZ-főtitkár

Mellékletek:

A 168 Óra újabb cikke

Politikai PR a kormányfői létszámstop
Megvezetik az embereket?

Fehér József, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a fõtitkára indokolatlannak, végrehajthatatlannak és károsnak tartja a kormányfõ döntését a közszféra létszámstopjára vonatkozóan. A döntésnek semmi köze a közalkalmazotti létszám 50 ezerrel való növekedéséhez – állítja.

Szollár Domokos kormányszóvivõ a napokban jelentette be, hogy a kormányfõ a közigazgatásban létszámstopot rendelt el. Az intézkedés oka, hogy év elejétõl 50 ezerrel nõtt a közszféra alkalmazotti létszáma. A KSH adatai szerint év elején 700 ezer környékén volt az állami szektor alkalmazottainak száma. Néhány hónappal késõbb viszont már a 760 ezret közelítette a mutató. A hirtelen létszám-növekedést szeretnék megállítani, sõt visszafordítani, azzal hogy a megüresedõ álláshelyeket sem szabad betölteni.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a fõtitkára nem ért egyet a bejelentés indoklásával.

A létszámstop elrendelése a közigazgatásban egy politikai PR fogás, semmi egyéb – mondja hevesen Fehér József.

Tény, hogy év elejétõl 50 ezerrel nõtt a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma, ám ennek oka nyilvánvaló – kezdi az érvelést. – Az emelkedés az Út a munkához elnevezésû programhoz köthetõ, amelyet az év elején törvényben szabályoztak. A kezdeményezés a monoki polgármester tevékenységéhez köthetõ. Õ vezette be a közbeszédbe, ahogy csak azok kapjanak szociális segélyt, akik dolgoznak is érte. 2009 januárjában elfogadta az országgyûlés a törvényt, és márciustól megkezdõdött a képzési, foglalkoztatási program.

Rendelkezésre állási támogatás

Korábban szociális támogatást azok kaphattak, akik már nem voltak jogosultak sem a munkanélküli segélyre, sem az álláskeresési támogatásra. Az új rend szerint rendelkezésre állási támogatást kapnak, mert a rájuk bízott közmunka jellegû feladatokat el kell végezniük, illetve ha hívják õket, akkor meg kell jelenniük az önkormányzatnál. Nem csak munkát kapnak, hanem tanulhatnak, különbözõ képzéseken is részt vehetnek. A programban való részvétel ideje jogszerzõ idõnek számít, járulékot fizetnek utánuk, sõt ha a rendszerbõl kikerülnek, munkanélküli segélyt is kaphatnak.

Hogy meddig tart a program, a Rendelkezésre állási támogatásból élõk foglalkoztatása? – Fehér József nem tudja megmondani. Megvan, hogy honnan kerül ki az 50 ezres létszám Az érintettek száma ismert: összesen mintegy 180 ezer emberre vonatkozik a szigorító rendelkezés, ám közülük nagyjából 50 ezren különbözõ okok miatt felmentést kapnak. Az életkor, a betegség, a családi állapot lehet felmentõ indok.

A márciustól megkezdõdött programba azonban már tömegével kapcsolódtak be a rászorulók. Az 50 ezerrel megnõtt alkalmazotti létszám nekik köszönhetõ. Teljességgel világos, hogy a közfoglalkoztatotti létszámnak semmi köze a közigazgatási létszámhoz. Következésképpen a közigazgatási létszámstop sem indokolható ezzel az érveléssel – elemzi a helyzetet a szakszervezeti vezetõ.

A kormányfõnek nincs joga errõl dönteni

Mindehhez még hozzáteszi, hogy nem indokolt, nem végrehajtható, és károkat okoz az új intézkedés.

Mondjuk nyugdíjba megy egy fõosztályvezetõ az APEH-nél. Helyette nem fognak senkit alkalmazni? Akkor az a munkakör felesleges? Inkább meg kell szüntetni, mint létszámstopot elrendelni, mert az ugyanolyan káros, mint az elbocsátások – magyarázza az intézkedés ésszerûtlenségét Fehér József.

Mindehhez hozzáteszi, hogy a kormányfõ egyedül nem is hozhat ilyen döntést. Errõl csak a kormány határozhat, ám ide vágó kormányhatározattal még nem találkozott. A létszámstopra vonatkozó intézkedést azért szeretné hivatalos formában is látni, hogy kiderüljön: – Meddig lesz hatályos a korlátozás és pontosan kikre vonatkozik? A kormányszóvivõ csak a bevezetést jelentette be, de a felfüggesztés idejét nem közölte. Még az illetékes szakszervezeti vezetõ, Fehér József sem tudja.

A cikk megtekinthetõ a 168 Óra hetilap internetes oldalán:
http://www.168ora.hu/itthon/kozszfera-letszamstop-karos-bajnai-dontese-41126.html

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk