Elbocsátások idején 50 ezerrel többen lettek???

Hangulatkeltés, valótlan demagógiával a tisztviselői kar ellen

A 168 óra címû folyóirat internetes honlapján, július 30-án valótlan és megalapozatlan állításokkal hergelték a közvéleményt a magyar államigazgatás kar ellen. A kormányfõ létszámstopot elrendelõ megnyilatkozása után “túlburjánzó közigazgatásról” írtak, azt sugallva, hogy most 50 ezerrel többen dolgoznak a hivatalokban, mint az év az elején. Lássuk a 168 Óra állításait és annak MKKSZ-es cáfolatát:

Létszámstop, új vizsgarend és túlfoglalkoztatás a közigazgatásban

Nem tesznek azonnal eleget a kormányfõnek a közigazgatási szereplõk. A kormányszóvivõ létszámstopra vonatkozó bejelentését követõ napon több állami hivatalhoz köthetõ álláshirdetés is megjelent az interneten. Az is meglepõ, hogy a létszámstoppal egy idõben ismertették egy új bürokratikus eljárásrend bevezetését

A létszámstop nem annak a következménye, hogy a közigazgatást szeretnék racionalizálni. A karcsúsítás oka a gazdasági válság, a spórolás. Most azonban úgy tûnik, hogy nem bújhatnak majd ki az állami hivatalok a központi akarat alól különbözõ kiszervezésekkel, külön munkaszerzõdésekkel. A szóvivõ kiemelte, a minisztériumoknak minden hónap 15-ig jelenteniük kell létszám adataikat a pénzügyi tárcának.

Túlburjánzó közigazgatás: 50 ezerrel többen, mint év elején

A létszámstopot azt követõen rendelték el, hogy az utóbbi hónapokban túlburjánzott az állami alkalmazottak tömege. A számok legalábbis erre utalnak. KSH adatai szerint év elején 700 ezer környékén volt az állami szektor alkalmazottainak száma. Néhány hónappal késõbb viszont már a 760 ezret közelítette a mutató.

A létszámstop váratlanul, hideg zuhanyként érte Fehér Józsefet, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a fõtitkárát. Rendkívüli módon sérelmezi a lépést. Hétfõn tartott ülést az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács, ahol a kormány képviselõi egyetlen szóval sem utaltak arra, hogy másnap ilyen horderejû bejelentést tesznek – panaszkodott a szakszervezeti vezetõ az egyik gazdasági napilapnak.

A politikusok közül a szabaddemokrata Kóka János adott hangot a közigazgatási létszámstoppal kapcsolatos véleményének. Amíg Magyarországon száz, az üzleti szférában dolgozó ember 41 közalkalmazottat tart el, addig az ország nem veheti fel a versenyt Szlovákiával, ahol csak 29, vagy Romániával, ahol 23 közalkalmazott jut ugyanennyi munkavállalóra – véli a korábbi gazdasági miniszter.

Új hirdetések, új bürokrácia

A bejelentett létszámstop egyelõre nem zavarja a hivatalokat abban, hogy újabb jelölteket toborozzanak. A bejelentést követõ nap több álláshirdetés is megjelent a közigazgatási állásportálon. Az Apeh, Hírközlési Hatóság, egyaránt új alkalmazottakat venne fel.

De még ennél is furcsább mégis az, hogy Szakács Gábor, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ képzési fõigazgató-helyettese éppen a létszámstop bejelentése napján tette közzé az újonnan belépõ köztisztviselõk vizsgáztatásának új metódusát. A részleteket olvasva sokan, sokáig dolgozhattak az új bürokrácia megvalósításán.

Az elképzelés szerint július 1-tõl a vezetõ közigazgatási tisztségekre pályázóknak, december 1-tõl minden köztisztviselõi pozíció elnyeréséhez kötelezõ elõzetesen közigazgatási versenyvizsgát tenni A vizsga elsõ része egy teszt, amellyel a vizsgázó tárgyi tudását mérik. Ezt követõen esszét kell írni, végül a vizsga szóbeli részén a kommunikációs készségeket, az érvelési technikát, a lényeglátást és a problémakezelési képességet értékelik – mondta a fõigazgató-helyettes.

A vizsgát nemcsak Budapesten, hanem a regionális államigazgatási hivatalokban is le lehet majd tenni, mintegy 500 vizsgáztatót választottak ki pályázat útján, az õ felkészítésük szeptemberben esedékes – tette hozzá. Versenyvizsgát közép- és felsõ szinten is lehet tenni.

A siker érdekében vizsgára felkészítõ tanfolyam is indul, hagyományos tantermi és online formában egyaránt. A versenyvizsga díja 2009-ben 19.325 forint. De azok akiket késõbb felvesznek valamelyik közigazgatási szervhez, visszakapja a vizsga díját – olvasható a vizsgáról szóló honlapon.

Az oldal arról nem ír, mi a teendõ létszámstop idején.

Az MKKSZ válaszközleménye

A létszámnövekedés a közfoglalkoztatás következménye

Valótlan és megalapozatlan a 168 óra címû folyóirat internetes honlapján közzé tett állítás, amely szerint: „az elbocsátások idején 50 ezerrel többen lettek” a közigazgatásban, mint év elején. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által közzétett hivatalos létszámadatok szerint 2009. januárban a közigazgatásban dolgozók összlétszáma 109.126 fõ volt, 2009. májusban ugyanez az adat 110.433 fõ. (A növekmény 1307 fõ, azaz 1,2 százalék. A létszámfelvétel – elsõsorban a munkaerõ-piac feszültségeit kezelõ – állami foglalkozatási szolgálat területi szerveinél történt.)

A KSH adatai szerint valóban érzékelhetõ mintegy 50 ezer fõs létszámnövekedés a költségvetési szektorban. Ez azonban nem a fõfoglalkozású közszolgálati munkavállalók – nem a köztisztviselõk – létszámának bõvülésébõl ered. A kormány 2009. elsõ negyedévében indította az „Út a munkához” címû központi munkaerõ-piaci programot. A létszámnövekedés szinte teljes egészében a közfoglalkoztatás következménye.

Megjegyzendõ: a létszámstoppal érintett központi közigazgatásban 2008. december és 2009. május között 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A magyar közigazgatásban (az állami és önkormányzati hivatalokban) a munkavállalók száma az elmúlt közel 20 évben átlagosan 100-110 ezer fõ volt. Elképzelhetõ lenne, hogy „a túlburjánzó közigazgatás” létszáma a válság idején 50 százalékkal bõvült?

Budapest, 2009. július 30.

Fehér József

MKKSZ-főtitkár

Mellékletek:

A 168 Óra újabb cikke

Politikai PR a kormányfői létszámstop
Megvezetik az embereket?

Fehér József, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a fõtitkára indokolatlannak, végrehajthatatlannak és károsnak tartja a kormányfõ döntését a közszféra létszámstopjára vonatkozóan. A döntésnek semmi köze a közalkalmazotti létszám 50 ezerrel való növekedéséhez – állítja.

Szollár Domokos kormányszóvivõ a napokban jelentette be, hogy a kormányfõ a közigazgatásban létszámstopot rendelt el. Az intézkedés oka, hogy év elejétõl 50 ezerrel nõtt a közszféra alkalmazotti létszáma. A KSH adatai szerint év elején 700 ezer környékén volt az állami szektor alkalmazottainak száma. Néhány hónappal késõbb viszont már a 760 ezret közelítette a mutató. A hirtelen létszám-növekedést szeretnék megállítani, sõt visszafordítani, azzal hogy a megüresedõ álláshelyeket sem szabad betölteni.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a fõtitkára nem ért egyet a bejelentés indoklásával.

A létszámstop elrendelése a közigazgatásban egy politikai PR fogás, semmi egyéb – mondja hevesen Fehér József.

Tény, hogy év elejétõl 50 ezerrel nõtt a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma, ám ennek oka nyilvánvaló – kezdi az érvelést. – Az emelkedés az Út a munkához elnevezésû programhoz köthetõ, amelyet az év elején törvényben szabályoztak. A kezdeményezés a monoki polgármester tevékenységéhez köthetõ. Õ vezette be a közbeszédbe, ahogy csak azok kapjanak szociális segélyt, akik dolgoznak is érte. 2009 januárjában elfogadta az országgyûlés a törvényt, és márciustól megkezdõdött a képzési, foglalkoztatási program.

Rendelkezésre állási támogatás

Korábban szociális támogatást azok kaphattak, akik már nem voltak jogosultak sem a munkanélküli segélyre, sem az álláskeresési támogatásra. Az új rend szerint rendelkezésre állási támogatást kapnak, mert a rájuk bízott közmunka jellegû feladatokat el kell végezniük, illetve ha hívják õket, akkor meg kell jelenniük az önkormányzatnál. Nem csak munkát kapnak, hanem tanulhatnak, különbözõ képzéseken is részt vehetnek. A programban való részvétel ideje jogszerzõ idõnek számít, járulékot fizetnek utánuk, sõt ha a rendszerbõl kikerülnek, munkanélküli segélyt is kaphatnak.

Hogy meddig tart a program, a Rendelkezésre állási támogatásból élõk foglalkoztatása? – Fehér József nem tudja megmondani. Megvan, hogy honnan kerül ki az 50 ezres létszám Az érintettek száma ismert: összesen mintegy 180 ezer emberre vonatkozik a szigorító rendelkezés, ám közülük nagyjából 50 ezren különbözõ okok miatt felmentést kapnak. Az életkor, a betegség, a családi állapot lehet felmentõ indok.

A márciustól megkezdõdött programba azonban már tömegével kapcsolódtak be a rászorulók. Az 50 ezerrel megnõtt alkalmazotti létszám nekik köszönhetõ. Teljességgel világos, hogy a közfoglalkoztatotti létszámnak semmi köze a közigazgatási létszámhoz. Következésképpen a közigazgatási létszámstop sem indokolható ezzel az érveléssel – elemzi a helyzetet a szakszervezeti vezetõ.

A kormányfõnek nincs joga errõl dönteni

Mindehhez még hozzáteszi, hogy nem indokolt, nem végrehajtható, és károkat okoz az új intézkedés.

Mondjuk nyugdíjba megy egy fõosztályvezetõ az APEH-nél. Helyette nem fognak senkit alkalmazni? Akkor az a munkakör felesleges? Inkább meg kell szüntetni, mint létszámstopot elrendelni, mert az ugyanolyan káros, mint az elbocsátások – magyarázza az intézkedés ésszerûtlenségét Fehér József.

Mindehhez hozzáteszi, hogy a kormányfõ egyedül nem is hozhat ilyen döntést. Errõl csak a kormány határozhat, ám ide vágó kormányhatározattal még nem találkozott. A létszámstopra vonatkozó intézkedést azért szeretné hivatalos formában is látni, hogy kiderüljön: – Meddig lesz hatályos a korlátozás és pontosan kikre vonatkozik? A kormányszóvivõ csak a bevezetést jelentette be, de a felfüggesztés idejét nem közölte. Még az illetékes szakszervezeti vezetõ, Fehér József sem tudja.

A cikk megtekinthetõ a 168 Óra hetilap internetes oldalán:
http://www.168ora.hu/itthon/kozszfera-letszamstop-karos-bajnai-dontese-41126.html

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és