December 16-31.

2010. december 23. – 2011. január 3.

Nagy leépítés előtt a közszféra

A Népszava (2. oldal) december 27-i száma szerint a közszféra számára a 2010-esnél is keservesebb év lesz 2011, mivel egyes becslések szerint legalább 40-50 ezren “repülhetnek”, különösen, hogy már indoklás nélkül el lehet bocsátani nemcsak a kormánytisztviselőket, hanem a köztisztviselőket is. Az érdekképviseletek politikai bosszút, illetve a Fidesz klientúraépítésének intézményesítését emlegetik az intézkedéssel kapcsolatban, és bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Január elején nyílnak a kormányablakok

címmel a Magyar Nemzet (4. oldal) december 23-i száma rövid interjút készített Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkárral. A cél, hogy a területi közigazgatás jelenlegi „átláthatatlan, széttagolt, túlságosan bürokratikus” rendszerét átalakítva hatékonyabb működés legyen a jövőben, és 2013 végére létrehozzák az egyablakos ügyfélszolgálatokat. Ennek részeként 2011. január 1-jétől a közigazgatási hivatalok jogutódjaként fővárosi, megyei kormányhivatalok jönnek létre. Az egyes minisztériumok irányítása alatt működő 33 területi szerv közül tizennégynek az integrációja történik meg, így ezek feladat- és hatáskörét január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve azok szakigazgatási szervei látják el. A jogszabály szerint a kormánymegbízottat a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezheti ki a kormányfő. A kormánymegbízott feladata kettős: a kormány döntéseinek területi végrehajtása s az integrált szervezetek politikai irányítása. Szakmai segítője a főigazgató, aki a posztját vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel tölti be. Az államtitkár elmondása szerint ebbe a tisztségbe kerülhetnek be a közigazgatási hivatalok jelenlegi vezetői, ha elnyerik a bizalmat. Január 3-án ugyanakkor a kormányhivatalokban megnyílnak az ügyfélszolgálati irodák: a kormányablakok. A megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és Budapest négy pontján, tehát összesen 29 helyszínen 300 munkatárs fogadja majd az érdeklődőket. Itt egyelőre csak olyan hatósági ügyeket lehet elintézni vagy indítani, amelyekhez sikerült megteremtenünk a szakmai és az informatikai hátteret. A többi témában teljes körű tájékoztatást adnak az ügyfélszolgálati tanácsadók. Emellett a kormány távlati célja között szerepel az is, hogy 2013. január 1-jétől visszaállítják a járásokat mint területi közigazgatási egységeket, amelyekben a megyei kormányhivatal kirendeltségeket működtet majd.

Orbán Viktor emberei a megyék élén

A miniszterelnök még karácsony előtt ki is nevezte a kormánymegbízottakat, akiknek névsorát a december 24-i Népszabadságban (2. oldal) lehet elolvasni.

Költségvetés karácsony előtt

Karácsony előtt elfogadta a parlament a 2011-es büdzsét, amelybe egyebek mellett belekerült a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszavétele, az egykulcsos szja bevezetése és egyes területeken különadók bevezetése, gyes visszaállítása három évre, önkormányzati köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása vagy a sztrájktörvény korlátozása (megállapodás szükséges az elégséges szolgáltatásról). (Népszabadság, 11. oldal, Jogszabály lett a sokat bírált javaslatokból, Népszava, 3. oldal)
A költségvetés főbb számait a december 27-i Világgazdaság szedte össze (Irány a maastrichti hiánycél, 2. oldal).

Brüsszellel zsarolnak a multik

13 jelentős európai nagyvállalat (például a Deutsche Telekom, az Allianz, az E.ON, a Penny Market, stb.) közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz a magyar különadókkal kapcsolatban, amelyben arra kérik az uniót, hogy vonassa vissza hazánkkal a szerintük jogtalan terheket – írja a január 3-i Magyar Nemzet (1., 13. oldal).

Így adózunk a jövő évben

A Világgazdaság (2. oldal) december 28-i számában a jövő évi adóváltozásokat és azok hatásait gyűjtötte össze.

Meg nem értett gazdasági zsenik szomorú éve volt az idei

A kormány 2010-es gazdasági intézkedéseit gyűjtötte össze a Népszava december 30-i száma (5. oldal).

A megújulás éve jön

címmel a Magyar Nemzet (1., 5. oldal) december 24-i számában Orbán Viktor miniszterelnök adott ünnepi interjút, amelyben egyebek mellett elmondta: az Országgyűlés 2011. március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé, majd április 25-én (azon a napon, amikor 2010-ben a parlamenti választások második fordulója volt) elfogadják Magyarország új alkotmányát, ami 2012. január 1-jén lép hatályba. Április 25-e után az Országgyűlés megalkotja azokat az új törvényeket is, amelyeket az új alkotmány értelmében meg kell alkotni, 2012. január 1-jén ezek is hatályba lépnek, és ezzel zárul majd le Magyarország alkotmányos átszervezése.

Össztűz a magyar médiatörvényre

Több neves európai lap is nemtetszését fejezte ki a médiatörvénnyel kapcsolatban, a kormány szerint azonban annak minden eleme megtalálható más európai médiaszabályozásokban. Schmitt Pál köztársasági elnök december végén mindenesetre aláírta a törvényt. Ez elleni tiltakozásul a 2011. január 3-i Népszabadság és Népszava üres címlappal jelent meg, utóbbi lap közli a közmédiumok átalakítási folyamatának tervezett menetét is, amely során 2012 januárjától új egységes, nemzeti közmédia jön majd létre.

Közalapítványokat szüntettek meg

Nonprofit gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek veszik át annak a harmincöt, a kormány által létrehozott alapítványnak és közalapítványnak a feladatait, amelynek megszüntetését kormányhatározat mondja ki. Így megszűnik a többi között az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, a Gandhi Közalapítvány, az Iparfejlesztési Közalapítvány, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a Nemzetközi Pető András Közalapítvány. (december 29-i Világgazdaság, 2. oldal)

Brüsszel írta a magyar naptárt

2011. január 1-jétől hazánk tölti be fél évig az Európai Unió soros elnöki tisztét, amely során a mai Világgazdaság (1., 4. oldal) szerint főként az euróövezet problémái, a közös uniós energiapolitika és az uniós költségvetés kerülnek majd terítékre.

2010. december 22.

Éles vita a sztrájktörvényről

A Magyar Nemzet (3. oldal) a sztrájktörvény módosításának vitájáról szóló cikke felidézi a kedden hajnalban elfogadott változásokat, amelyek szerint a jövőben a feleknek meg kell egyeznie a munkabeszüntetés előtt az elégséges szolgáltatások mértékéről. Amennyiben ez nem sikerül, a bíróság hivatott kimondani azt. A szakszervezetek és az ellenzéki pártok tiltakoztak a módosítás ellen és arra kérték a kormányt, hogy egyeztessen az érintett felekkel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a lapnak elmondta: véleménye szerint ez nem csorbítja a munkavállalók sztrájkhoz való jogát, hanem pusztán a játékszabályok rögzítését jelenti.

Össztűzben a médiaszabályozás

Összefogtak a közmédia televíziós, rádiós és hírügynökségi szakszervezetei és egy közös szövetség létrehozásáról állapodtak meg, egyben levélben arra kérik a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezetését, hogy mint a 2011. január 1-jétől 3000 dolgozó új munkáltatója mihamarabb kezdjen tárgyalást velük az átszervezésekről. (Magyar Nemzet, 3. oldal)

Szalai rendeletalkotási joga: mi a valódi tét?

A Népszabadság (2. oldal) arra keresi a választ, miért fontos annyira a médiahatóság elnökének rendeletalkotási joga, hogy Orbán Viktor még a saját minisztereivel is hajlandó volt konfrontálódni miatta.

Készen állnak az Orbán-megbízottak

A Népszava (3. oldal) úgy tudja, már majdnem teljes egészében összeállt a megyei kormányhivatalok politikai vezetőinek névsora, amely több ismert fideszes és KDNP-s politikus (Pesti Imre, Demeter Ervin, Hargitai János, Vinnai Győző) is helyet kap. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nevezi meg jelöltjeit.

Szabálysértő pénztárak

Szász Károly, a PSZÁF elnöke szerint szakmailag indokolt és szükséges lépés a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetése, mivel a magán-nyugdíjpénztárakba befizetők várható járandósága jóval az elvárható, illetve az állami rendszertől remélhető nyugdíjszint alatt lenne. (Magyar Hírlap, 10. oldal)

2010. december 21.

Eltörölték a sajtószabadságot

Az országos politikai napilapok címlapon foglalkoznak a médiatörvény tegnapi elfogadásával. A január elsején életbe lépő, hazai és nemzetközi szakmai felháborodással fogadott jogszabály valamennyi ismert médiatípusra érvényes lesz, beleértve az internetes hírportálokat, szerkesztett blogokat, a nyomtatott sajtót, a kereskedelmi és a közszolgálati médiát. Elfogadták továbbá a médiaalkotmányt, benne a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével, majd ezt követte az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda összevonása, vagyonának és munkatársai többségének átirányítása a médiahatóság alá. A sajtóbírságok tekintetében végül az a verzió maradt, amely szerint az érintett médiumok a médiahatóság által kiszabott bírság ellen a bírósághoz nyújthatnak be fellebbezést, és ennek halasztó hatálya van. (Népszabadság, 1-2. oldal, A rendeletalkotási jog már megvan, Népszava, 3. oldal, Új médiatörvényről döntött a Ház, Magyar Nemzet, 3. oldal, Médiatusa, Magyar Hírlap, 2. oldal)

„A nyilvánosság ma már nem szorítható ennyire vissza”

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a döntés után a Népszabadságnak (2. oldal) úgy nyilatkozott: a törvény elfogadása az egész demokrácia sérelme. Ráadásul véleménye szerint a szabályok egy része meg sem valósítható, mivel a nyilvánosság ma már nem szorítható ennyire vissza. Nemcsak a technikai fejlettség, hanem a demokráciában elért szint miatt sem.

Befogott szájakkal

Egy civil egyetemi csoport internetes kezdeményezésére közel kétezer ember tüntetett tegnap a budapesti Szabadság téren a médiatörvény ellen. szervezők fehér transzparenseket emeltek a magasba, utalva az újságok üres címlapjaira, s közösen olvasták fel beszédüket, meg-megszakítva azzal, hogy befogták egymás száját beszéd közben. A felszólalók egyike a Kádár-korszakból ismert gyakorlathoz hasonlította a mostani médiatörvényt, hozzátéve: ha ezt az uniós belépésünk előtt hozták volna meg, bizonyosan nem nyerünk felvételt az európai közösségbe. (Népszabadság, 2. oldal)

Az átszervezés leállítását kérik

A közmédiában szerveződő üzemi tanácsok levélben kérték Szalai Annamáriát, a Médiatanács elnökét, Fazekas Csabát, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezetőjét és az intézmények vezérigazgatóit, hogy állítsák le és legalább fél évvel halasszák el a közmédiumok háromezer dolgozójának áthelyezését, mivel a vezérigazgatóktól kapott írásos és szóbeli tájékoztatás alapján nagyon sok felvetésre nem kaptak érdemi választ. Az érdekvédők úgy látják, hogy az intézkedéseket végrehajtó vezérigazgatók részben maguk sem ismerik a január 1-jét követő működési rend meghatározó elemeit. A tíz szakszervezet közös levele szerint az átalakítással kapcsolatban jelenleg alapkérdések tisztázatlanok, köztük olyan jelentőségűek, hogy ki lesz a munkáltatói jogokat gyakorló személy az alaphoz kerülő dolgozók esetében, milyen szervezeti és működési szabályzat alapján foglalkoztatják majd a dolgozókat. (Népszabadság, 3. oldal)

Kétszázezres cafeterialimit

A jövő évi költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványok között található az is, amely szerint jövőre a közszférában foglalkoztatottak esetében maximum bruttó kétszázezer forint lehet az éves cafeteriakeret. (Világgazdaság, 3. oldal)

Módosul a sztrájktörvény

A jövőben annál a munkáltatónál, amely a „lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez”, a sztrájkban érintett feleknek, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak meg kell egyezniük az elégséges szolgáltatás mértékében. Ha ez nem sikerül, munkaügyi bíróság határozhatja meg ennek a szintjét, erre a sztrájktörvény módosító javaslat szerint öt napja van a hatóságnak. A határozat ellen persze a felek még fellebbezhetnek újabb öt napon belül, a másodfokú bíróságnak pedig ismét öt napja van a döntéshozatalra. A bírósági út tehát legfeljebb tizenöt napig húzódhat. A módosításban az is szerepel, hogy az elégséges szolgáltatás mértékét akár külön törvényben is szabályozhatják. Előfordulhat tehát az is, hogy a jövőben jogszabály mondja ki például azt, hogy egy vasutassztrájk esetén hány vonatnak kell mindenképpen elindulni. Tegnap a Liga Szakszervezetek közleményben követelte, hogy a benyújtó képviselők vonják vissza a módosítást, és a témáról kezdjenek egyeztetést az OÉT-ben. (Világgazdaság, 2. oldal)

Politikai nyilatkozat védi a pénztártagokat

Az Országgyűlés elfogadta azt az Orbán Viktor miniszterelnök által is jegyzett politikai nyilatkozatot, amely az állami rendszerbe való átlépés esetén védené a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek értékállóságát. (Magyar Nemzet, 3. oldal)

40 év után jár a nőknek a teljes öregségi nyugdíj

Tegnap elfogadta azt a törvényjavaslatot a parlament, amelynek értelmében jövőre az életkortól függetlenül a teljes öregségi nyugdíjra lesz jogosult minden nő, akinek a jogosultsági ideje eléri a negyven évet – írja a Népszabadság (12. oldal). Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Reform helyett salátát kapnak

Elfogadták tegnap az egészségügyi salátatörvényt is, amellyel 13 jogszabályt módosítanak. Ezzel a jövőben megszűnik a súlyponti kórház fogalma, változik a kapacitáselosztás, amelyet évente fognak felülvizsgálni, megszüntetik a kórházak elszámolási nyilatkozatadási kötelezettségét, valamint az egészségügyi dolgozók számára munkaszüneti nappá nyilvánítják a Semmelweis-napot – írja a Népszava (2. oldal).

Közalkalmazottak maradnak

Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár szerint a pedagógusokat meg kell tartani a közalkalmazotti jogállásban, s jelezte, hogy ezt az életpálya-modell törvénytervezete is tartalmazni fogja – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).

Orbán: Ne mi kapjuk a legtöbbet?

A Népszava (13. oldal) szerint kormányon a Fidesz saját emberei zsebét tömi, miközben az olcsó és igazságos állam jelszavával sorra olyan intézkedéseket hoz, melyek alól a kormánypártok klientúrája rendre kivételt kap. A párt álláshalmozó képviselőinek ugyanis sokat hoznak a konyhára a jövő évi adóváltozások. Az MSZP a hétvégén hozta nyilvánosságra összesítését, miszerint jövőre minden fideszes és KDNP-s parlamenti képviselő átlagosan havi 101 ezer 800 forinttal többet visz haza, mint idén. Vagyis a 263 kormánypárti politikussal számolva az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó révén havonta 26,7 millió, évente 320 millió, míg a ciklus végéig összesen csaknem egymilliárd forint pluszjövedelem „képződik” a kormánypárti politikusoknál.

Hatvan százalék lehet a foglalkoztatás

A Költségvetési Tanács legfrissebb tanulmánya szerint ha 400 ezer fővel bővülne a foglalkoztatotti létszám Magyarországon, akkor a foglalkoztatottsági ráta meghaladná a 60 százalékot, és 2014-re Magyarország megközelítené az Európai Unió élvonalában lévő Svédország hasonló mutatóját. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közölt statisztikája szerint az idén augusztus–októberben a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56 százalék volt, amely a legalacsonyabb az unióban – írja a Világgazdaság (2. oldal).

2010. december 17.

Csütörtökön szavaznak a büdzséről

A jövő hét első három napján ülésezik utoljára az Országgyűlés, ám sok fontos törvényt fogadhatnak még el az utolsó napokban. Hétfőn lesz például a médiaszolgáltatásokról vagy a nyugdíjbiztosításról szóló törvényjavaslatok zárószavazása, a 2011. évi költségvetés zárószavazását pedig csütörtökön tartják. A Fidesz-frakció emellett kezdeményezni fogja, hogy vegyék napirendre a Rogán Antal által jegyzett, a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát az alkotmányba beemelő módosító javaslatát, ami a kormány sem támogat. (Orbán Viktor miniszterelnök viszont jelezte: a frakcióval fog szavazni.) A Magyar Nemzet (3. oldal) közli a Jobbik közleményét is, amelyben a párt azt ígéri, az Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a Parlament elfogadja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot, mivel az szerintük a közszolgálati életpálya maradék biztonsági elemeinek megszüntetésére irányul, s legnagyobb hibája, hogy lehetővé teszi a jövőben az indoklás nélküli elbocsátást.

Nem mindenkinek érdemes visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe

A Népszava (5. oldal) szerint a kormányzati kinyilatkoztatásokkal ellentétben nem mindenkinek éri meg visszatérnie az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe. Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója számításai szerint legfeljebb egy szűk körnek érné meg a maradni a pénztáraknál. Elsősorban azoknak az idősebb, magas jövedelmű tagoknak, akik 1998 óta jelentős hozamokkal számolhatnak. A szakember megemlítette, a bizonytalanság legnagyobb morális kára, hogy ami látható pénz, arra az állam bármikor rá tudja tenni a kezét. Ez pedig a “láthatatlan” vagyonfelhalmozás irányába tereli az állampolgárokat.

Sajtóról, nyilvánosságról zárt ajtók mögött

A médiatörvényt és hatásait vizsgáló nemzetközi szakmai szervezetek tényfeltáró delegációjának egyik tagja a Népszabadság (1-2. oldal) elmondta: két nap alatt 25 magyar szakemberrel találkoztak, köztük a kereskedelmi és közszolgálati média képviselőivel, médiajogászokkal és állami tisztviselőkkel. Úgy találták, aggályaik nem voltak teljesen megalapozatlanok, ám határozott álláspontot egyelőre nem fogalmaznak meg. A Szalai Annamáriával, a médiahatóság elnökével való tárgyalásukról annyit mondtak, fontos volt számukra „mindkét oldal” véleményét megismerni. A közmédiumok összevonásáról és a munkavállalók érdekeinek egységes képviseletéről tárgyalt csütörtök reggel a Duna TV épületében a négy közszolgálati intézmény 13 szakszervezetének delegációja. Lázár András, a PHDSzSz elnöke és a SZEF alelnöke, az MTV sztrájkbizottságának korábbi vezetője a tanácskozás után azt mondta: egyetértettek a közmédiumok üzemi tanácsaival, amelyek közös levélben fordulnak az intézményeik vezérigazgatóihoz, a Médiatanács elnökéhez és a Közszolgálati Közalapítvány elnökéhez, amelyben azt kérik, ne kapkodják el az átszervezéseket, ne döntsenek hirtelen elbocsátásokról, mert 2011 szeptemberére alakulnak ki az új műsorstruktúrák. Levelet írnak a legfőbb közjogi méltóságoknak is, amelyben azt kérik: hassanak oda, hogy a közintézmények átalakítása során a maximális emberi hozzáállás érvényesüljön. A szakszervezetek Szalai Annamáriától, a Médiatanács elnökétől, valamint az intézmények vezérigazgatóitól személyes konzultációt kérnek a dolgozók jövő évi bérezéséről, a szerződések átalakításáról, a kollektív szerződések sorsáról, a munkavállalók új munkafolyamatairól.

A jegybank gyurcsányista bábszínház

Járai Zsigmond volt jegybankelnök, jelenleg az MNB felügyelőbizottságának elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján fejtette ki a véleményét a Költségvetési Tanácsról, amely szerinte egy értelmetlen szervezet és már az indulásakor lehetett látni, hogy nincs szükség az apparátusára, a Magyar Nemzeti Bank pedig egy gyurcsányista bábszínházra hasonlít. (Magyar Nemzet, 12. oldal)

Mendrey: Nem a közoktatás éve lesz 2011

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a kezdő tanárok fizetése csupán 122 ezer forint legyen, és hogy jövőre se módosuljon a közalkalmazotti bértábla. A Magyar Hírlapnak (4. oldal) elmondta: a kormány nem tartotta be a fizetésemelésről és a bértábla-bővítésről szóló ígéretét.

2010. december 16.

Így lehet tagnak maradni a nyugdíjpénztárban

A kormány elfogadta a nyugdíjpénztári rendszer átalakításához kapcsolódó eljárási szabályokat, amely szerint lényegében semmi dolga sem lesz, aki vissza akar térni az állami nyugdíjrendszerbe. A visszatérésről nem, csak a reálhozam felhasználásáról kell nyilatkozniuk a pénztárban, azonban azt még nem tudni, hogy milyen határidővel. Jelezni kell, hogy a reálhozamot egy összegben, készpénzben kívánja-e felvenni a volt tag, vagy az állami nyugdíjszámláján akarja jóváíratni, esetleg az önkéntes pénztárába szeretné átutaltatni. Aki elfelejt nyilatkozni a reálhozamról, ők a pénztáruktól kapnak egy figyelmeztető levelet “március során”. Ha erre sincs reakció, akkor a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül a pénztár kiutalja a pénzt. Ha a küldeményt nem veszik át, akkor a pénz végül a nyugdíjbiztosítási alapba kerül. Aki viszont maradni akar a pénztárában, annak 2011. január 31-ig nyilatkozniuk kell erről, mégpedig a nyugdíbiztosítási igazgatási szerveknél. A nyilatkozatot bármely igazgatóságon meg lehet tenni területi kötöttség nélkül, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon is. (Népszabadság, 10. oldal)

Állásával játszik a renitens dolgozó

A Népszava (2. oldal) szerint a közszférában könnyen kirúghatják azt, aki maradni akar a magánpénztáraknál, hiszen az erről szóló nyilatkozat másolatát ők is kötelesek öt napon belül megküldeni a munkáltatójuknak. Amikor azonban indoklás nélkül elbocsáthatják a dolgozókat, ezt a lap szerint vélhetően kevesen merik majd meglépni.

Nyugdíjügy: alakuló feltételek

A Költségvetési Tanács elemzése szerint a teljes második pillér „bekebelezésével” a GDP 7 százaléka körül alakulhat a 2011-es költségvetési többlet. A több mint 3000 milliárd forintos egyszeri bevétel kiesése után azonban a büdzsé egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körüli hiány alakulhat ki. Habár Orbán Viktor kormányfő szerint e lépéssel hazánk „le tudja rúgni magáról az államadósságot”, a Világgazdaság (3. oldal) számítása szerint a jelenlegi 80 százalék körüli GDP-arányos államadósság jó esetben is csak 72-73 százalék közelébe csökkenhet, az ebből fakadó kamatmegtakarítás pedig éves szinten 150-160 milliárd forint – vagyis a GDP 0,5-0,6 százaléka – körül alakulhat.

Őrkutyák, szemben a kopóval

Megérkezett Budapestre a Nemzetközi Sajtó Intézet és a Dél- és Kelet Európai Média Szervezet tényfeltáró delegációja. Eközben az Index hírportál értesülésére hivatkozva a Népszabadság (1-2. oldal) arról ír, hogy Koltay Gergely lett az MR2 Petőfi rádió frissen kinevezett főszerkesztője, aki a Gój Motoros Egyesület „nemzeti érzelmű motorosklub” alapító tagja. Koltay az Index hírét megerősítette, viszont azt nyilatkozta, hogy már kilépett. A Népszabadság szerint azonban a gój motorosok honlapján továbbra is az aktív tagok között szerepel Koltay neve.

Új alkotmány Őszöd-klauzula nélkül?

Az előzetes hírekkel ellentétben mégsem lesz joga az államfőnek súlyos bizalomvesztés okán előállott alkotmányossági-politikai válsághelyzetre hivatkozva feloszlathatni az Országgyűlést. Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnökének véleménye szerint „az Őszöd-klauzula” indokolatlan és szerencsétlen lenne, a bizottságot vezető KDNP-s Salamon László azonban úgy véli, hogy egy szigorúan alkotmányos érzéken alapuló államfői szerepfelfogás esetén lehet ilyen többletjogot adni a köztársasági elnöknek. (Népszabadság, 2. oldal)

Lehetetlen küldetés – A magyar EU-elnökség kockázatai

című Heti Világgazdaságban (8-11. oldal) megjelent cikk érdeklődésre tarthat számot szakszervezeti körben is, mivel a szerző egyebek mellett azt is írja: „az elnökséget hátukon vivő, kiszolgáltatott magyar köztisztviselők teljesítményének kibontakozását különösen akadályozza az a kül- és belpolitikai légkör, amelyet a mindenféle egyeztetést és megállapodást helyből elutasító Orbán-kormány maga körül kialakított”.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és