2010. december 15.
Még napirenden a sztrájkjog-szűkítés
A szakszervezetek attól félnek, hogy bár a kormány most levette a napirendről a sztrájkjog szűkítését, de ez nem biztosíték arra, hogy tavasszal nem térnek rá vissza újra. Az érdekképviseletek számára gyanús az is, hogy a hírek szerint a tervezet már végigment a közigazgatási egyeztetésen. Azonban ha a kormány a jövőben bármikor az érdekképviseletek nélkül kívánja csorbítani ezt az alapjogot, az ellen minden eszközzel fel fognak lépni – írja a Népszava (12. oldal).
Teljes a tanácstalanság a nyugdíjigazgatási szerveknél
A parlament által hétfőn elfogadott, a nyugdíjpénztári rendszert átalakító törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztárban maradni akaró tagoknak 2011. január 31-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy vissza akarnak-e lépni az állami nyugdíjrendszerbe. A Népszabadság (10. oldal) szerint azonban az államigazgatás ilyen rövid határidőn belül nem tud rendesen felkészülni a visszalépések adminisztrációjára, de a nyugdíjigazgatási irodák még nem is kaptak semmilyen tájékoztatást a teendőkről. Így még az ügyintézők sem tudják, hogy lesz-e formanyomtatvány, és ha igen, mi lesz annak a tartalma. A lap úgy tudja, hogy az ország hét régiójában összesen 33 irodában lehet nyugdíjbiztosítási ügyeket intézni, rajtuk kívül pedig még a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon, és a jogszabály alapján mindegyik helyszínnek rendelkezésre kellene állnia a nyilatkozattételre.
Brüsszel az elbocsátásokról érdeklődik
Az Európai Bizottság a kormánynál arról érdeklődik, hogy miként is érinti a magyarországi regionális fejlesztési operatív programokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozó tapasztalt tisztviselők elbocsátása – írja a Népszava (5. oldal). A bizottság fontosnak tartotta, hogy a „megfelelő vezetői és szakmai tapasztalattal” rendelkező alkalmazottakat megtartsák, „amíg csak lehetséges”.
Részletek a tavaszi reformcsomagból
A hvg.hu internetes hírportálnak adott interjújában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a februárra ígért reformprogram kapcsán elmondta: a Munkaerő-piaci Alapnál 100-120 milliárdot, a gyógyszerkasszánál 100 milliárd forintot kell megtakarítani a jövőben. Emellett az OECD-országok átlagára, 6 százalékra kellene csökkenteni a magyarországi rokkantnyugdíjasok arányát a jelenlegi 12 százalékról, a MÁV-on pedig a miniszter szerint további 50 milliárdot lehet spórolni – írja a Világgazdaság (3. oldal).
Matolcsy György: „Jó a humorérzékem”
Az interjúban a tárcavezető elmondta azt is, hogy „2011. február végén dönteni fogunk egy mélyreható, és a magyar gazdaság valamennyi területét átfogó strukturális reformprogramról, amelyet még abban az évben beindítunk, és 2012 végéig végrehajtunk. Ennek eredményeképp 600-800 milliárd forint megtakarítást érhetünk el a költségvetés kiadási oldalán.” „A 360 milliárdos Munkaerő-piaci Alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során.” Emellett Matolcsy tarthatatlanul magasnak nevezte a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatását, és mintegy 50 milliárdot meg lehetne spórolni a közösségi közlekedés területén is – írja a hvg.hu (http://hvg.hu/velemeny/20101214_matolcsy_reform_program).
Ügyek sorát dobhatja ki az Alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése után a taláros testület jó néhány korábbi beadványt nem vizsgálhat a jövőben, azonban kérdéses, hogy számon lehet-e kérni a beadókon azt, ha valaki egy korábbi indítványát nem a később elfogadott feltételek szerint állította össze. Az AB egyelőre még vizsgálja a róla szóló módosítás következményeit, Szikinger István alkotmányjogász azonban úgy véli, hogy a kizárt ügyek mindegyikét visszadobhatják. Szerinte a testületnek fel kell szólítania a beadványtevőt, hogy nyilatkozzék: fenntartja-e az indítványát. Ha igen, azt nyilván elutasítják, ám Szikinger szerint annak nincs akadálya, hogy a panaszos az új feltételeknek megfelelően módosítsa a korábbi beadványt. Kolláth György alkotmányjogász véleménye szerint az alkotmánymódosítás hatálybalépése előtt beadott indítványok esetében nem lehet megkövetelni, hogy azok egy későbbi jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek feleljenek meg, ezért az ilyen beadványokat érdemben vizsgálni kellene. (Népszabadság, 3. oldal)
Nemzetközi megfigyelők érkeznek a médiatörvény miatt
Orbán Viktor miniszterelnök európainak tartja az új médiaszabályozást, mivel „alaposan tanulmányozta a szabályozást, és annak nincs egy főbb paragrafusa sem, amely ne szerepelne más európai szabályozásokban”. Ennek ellenére tekintélyes nemzetközi szakmai szervezetek jelezték, hogy tényfeltáró küldöttséget küldenek Magyarországra, mert úgy vélik: a médiatörvény tervezete „a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra”. (Népszabadság, 2. oldal)
Tüntetnének a felsőoktatásban tanulók
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke a Magyar Nemzetnek (4. oldal) nyilatkozva elmondta: ha nem hallgatják meg őket, végső esetben még tüntetnének is a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ellen.
Kötelező pihenőnap lenne a vasárnap
A KDNP törvényjavaslatot nyújtott be a boltok vasárnapi nyitvatartásának korlátozásáról. A tervezet szerint 2012-től fő szabályként tilos lenne minden vasárnapi munka, kivételt csupán a kiskereskedelem, a sport, a művészet, a vendéglátás jelentene, valamint az élet- és vagyonvédelem. Mentesülnének a tilalom alól a vendéglátóhelyek, a benzinkutak, az édesség- és virágboltok, a 280 négyzetméteres alapterület alatti bármelyik bolt, valamint minden olyan üzlet, amely vasúti vagy buszpályaudvaron, illetve repülőtéren van. Az összes többi cég csupán 12 vasárnap nyithatna ki egy évben. (Világgazdaság, 2. oldal)
2010. december 14.
Egyelőre nem változik a sztrájktörvény
Nagy Anna kormányszóvivő úgy reagált a sztrájktörvény és a munka törvénykönyve szakszervezeti jogokról szóló passzusait szűkítő módosítás elleni szakszervezeti tiltakozásra, hogy a Liga Szakszervezetek által megszerzett bizottsági módosító indítvány még nem került benyújtásra a parlamentnek. A Magyar Nemzet (1-2. oldal) azt is tudni véli, hogy a kiszivárgott bizottsági ajánlás nem egyezik a kormány szándékaival, és a szakszervezetekkel folytatott háttértárgyalások hatására eláll a szakszervezeti tisztségviselőket érintő jogszabályi részek változtatásától.
Kiterjesztik a minimálbért a közszférára
A közalkalmazottakra, a közszolgálati jogviszonyban dolgozókra és a kormánytisztviselőkre is kiterjesztené a kormány azt a minimálbért és garantált bérminimumot, amelyről két héttel korábban az OÉT ülésén a magánszféra képviselőivel már megszületett a megállapodás. Vagyis januártól a közszférában is 78 ezer forint lesz a minimálbér, kivéve azokat a munkaköröket, amelyhez középfokú végzettség kell, ezekben ugyanis 94 ezer forint lesz a bérminimum – írja a Világgazdaság (3. oldal).
Fekete hétfő a közmédiában
A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV, valamint a Magyar Távirati Iroda új vezérigazgatói tegnap egyszerre jelentették be a négy közszolgálati médium dolgozóinak a közmédia átalakításának menetrendjét. Január elsejétől a legtöbb (csaknem 3000 munkatárs) munkavállaló a Szalai Annamária vezette médiatanács kezelésében lévő Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerül, míg a cégeknél – az MTI kivételével, ahol 70 – 49-49 dolgozó maradhat. Az alaphoz átkerülő dolgozóknak jogfolytonos lesz a munkaviszonyuk, és életben maradnak a kollektív szerződések is. Virág Péter, a Duna Televíziósok szakszervezeti vezetője jó hírnek nevezte, hogy minden szerződés életben marad, habár azzal tisztában kell lenni, hogy a vagyonkezelő alap „nem fogja az örökkévalóságig megtartani a szerződéseket”. Az érdekvédő a Népszabadságnak (2. oldal) elmondta: a tiltakozás „most nem időszerű”, ha erre szükség lesz, azt csak úgy tudja elképzelni, hogy a négy intézmény együtt lépjen fel. A négy közmédium szakszervezeti fórumát szervező Lázár András, a PHDSzSz elnöke és egyben a SZEF alelnöke (aki korábban az MTV-s sztrájkbizottságát is vezette) a lapnak annyit mondott, hogy a szakszervezetek kedden közösen áttekintik az egyes intézményekben tervezett változtatásokat és megpróbálnak közös álláspontot kialakítani. Lázár szerint újra kellene gondolni a közszolgálati médiumoknál a szakszervezeti struktúrát, és „az eddigieknél egységesebb és keményebb fellépés” szükséges a jövőben.
Navracsics Rogán ellen ment
Úgy tűnik, hogy Szalai Annamáriának, a médiahatóság elnökének rendeletalkotási joga mégsem lesz az alkotmányban rögzítve, mivel Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Fidesz-frakció ülésén ellenezte Rogán Antal ezzel kapcsolatos módosító indítványát. Az alkotmányügyi bizottság ülésén szintén Rogán alkotmánymódosító indítványa ellen érvelt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki szerint szakmailag nem megalapozott a javaslat. (Népszabadság, 2. oldal)
Az emberi méltóság viszonya az adóhoz
A kormány egyes intézkedései ellen az Alkotmánybírósághoz indítványokat benyújtóknak az eddigieknél sokkal kreatívabbnak kell lenniük, hiszen a jövőben csak az emberi méltóság sérelme esetén semmisíthetne meg a taláros testület egy sor törvényt, például a magán-nyugdíjpénztárak ellen szólót. A Népszabadság (4. oldal) szerint az egyik ilyen kiskapu lehet, hogy ha az állam megfelelő indok nélkül avatkozik be a magánszféra viszonyaiba, sérti az önrendelkezés jogát, ami az emberi méltóság egyik elidegeníthetetlen eleme.
Elfogadták a nyugdíjtörvényt
Tegnap az Országgyűlés elfogadta a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására vonatkozó törvényt, amelynek értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, ha maradni akarnak a pénztárukban, legkésőbb 2011. január 31-ig nyilatkozniuk kell erről. Aki ezt választja, 2011 novemberét követően elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a nyugdíjalap részét. Aki viszont visszamegy az állami rendszerbe, az az utolsó pillanatban elfogadott módosítóknak köszönhetően adómentesen felveheti a magánpénztárból visszahozott megtakarítás reálhozamát. (Népszabadság, 9. oldal)
Nyugdíj: vége a második pillérnek
A Világgazdaság (2. oldal) szerint nonszensz adatokat kap, aki megpróbálja kiszámolni, a gyakorlatban hogyan birkózhat meg a magánnyugdíjpénztárnál maradók nyilatkozattételeivel a bürokrácia. Nem tisztázott jelenleg, hogy csak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hét regionális és az országos igazgatóságában lehetne nyilatkozni, vagy a 33 ügyfélszolgálaton, ám a végső szám mindenképp alacsony. A lap számításai szerint ha csak százezren maradnának a magán-nyugdíjpénztáraknál, és 33 helyen is be lehetne ezt jelenteni napi 12 órában, akkor sem jutna sokkal több idő egy ügyfélre hét és fél percnél.
Költségvetési Tanács: szélnek eresztve
A parlament a múlt héten fogadta el azt a javaslatot, amely kimondta, hogy ez év december 31-én megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága. A szakértői stábot alkotó több mint 40 fős titkárság tagjainak elbocsátása azonban csoportos létszámleépítésnek minősül, amit 30 nappal korábban be kellene jelenteni a munkaügyi központnál. Ezért a költségvetést megalapozó salátatörvényhez képviselői módosító indítványt adtak be, hogy 3 napra vihessék le a csoportos elbocsátás bejelentési idejét. A Népszavának (4. oldal) nyilatkozó Falusi Andrea munkajogász elmondta: a Munka Törvénykönyvét szerinte nem érintő módosítás egyértelműen a Költségvetési Tanácsot érinti, s nem általános jellegű. Azonban amiatt rendkívül veszélyesnek tartja a kormány ilyen megoldását, mert kiszámíthatatlanná teszi a viszonyokat.
Még mindig rosszabb a nőknek
A Hay Group Magyarország legfrissebb felmérése szerint még mindig nagyok a különbségek a két nem fizetései között, főként a felsőbb beosztásúaknál. Még a szerződésekben rögzített alapbérek tekintetében is látható, hogy a nők fizetése kisebb mértékben, de elmarad a férfiaké mögött. Az elemzés szerint a hölgy munkavállalók átlagosan a férfiak alapfizetésének 93 százalékát vihették haza. A különbség felső vezetői szinten a legkiugróbb: a nők bére alig 88 százaléka a férfiakénak. A nők foglalkoztatottsági aránya is elmarad a férfiakétól, a felmérés eredményei alapján az összlétszám mindössze 37 százalékát teszik ki. Ez különösen erősen jelenik meg a vállalati ranglétrán felfelé haladva: a felső vezetői pozíciókban mindössze 19 százalék a nők aránya. (Világgazdaság, 3. oldal)
2010. december 13.
Jogaikért és bérükért aggódnak az érdekképviseletek
Az OKÉT Munkavállalói Oldalát képviselő szervezetek vasárnapi sajtótájékoztatójukon a tanács azonnali összehívását kérték, hogy mielőbb napirendre kerüljenek a jövő évi közszolgálati bérfejlesztési kérdések, valamint a törvénykezési gyakorlat megváltoztatásának ügye. Az érdekvédők sérelmezték, hogy nem tudnak semmit a kormány által vállalt 21,7 milliárd forintos kompenzációs keret elosztásáról (amelyet azért különítettek el, hogy kárpótolják azokat a közszolgákat, akiket hátrányosan érintenek a jövő évi adóváltozások), illetve arról, hogy kiket érint, milyen módon történik annak kifizetése. Emellett kifogásolják azt a törvényhozási gyakorlatot is, amely szerint kormány-előterjesztések helyett egyéni és bizottsági módosító indítványokat terjesztenek be, megkerülve így az intézményes érdekegyeztető fórumokat. Emlékeztettek arra is, hogy az elmúlt időszakban két olyan, a közszférát érintő egyéni képviselői törvénymódosítási indítvány is érkezett, amiben nem történt egyeztetés: az egyik a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt érinti, a másik pedig a sztrájktörvényt. (Népszabadság, 4. oldal)
Korlátoznák a sztrájkjogot is?
Egy nyilvánosságra került, a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz készült bizottsági módosító indítvány súlyos mértékben korlátozná a sztrájkjogot. A tervezetről még hiányzik az Országgyűlés Hivatalának pecsétje, és egyelőre a parlamenti honlapon sem található, tehát azt még hivatalosan nem nyújtották be, ám annyit jelez, hogy a kormány foglakozik a szakszervezeti jogosítványok megnyirbálásának kérdésével. A tervezet megtiltaná a sztrájkot a közszolgáltatások terén, ha nem születik megállapodás a munkáltatóval a még elégséges szolgáltatások mértékéről. A munka törvénykönyvének módosításával kimondaná ugyanis, hogy a szakszervezeti tisztségviselők számára kizárólag a jogszabályban meghatározott kedvezményeket lehetne nyújtani, és annál többet a kollektív szerződés sem biztosíthatna. Vagyis: három szakszervezeti tagonként továbbra is járna a havi két óra, illetve tíztagonként a havi egy nap munkaidő-kedvezmény, ám függetlenített – tehát főállású, a munkáltató által fizetett – szakszervezeti tisztségviselők bizonyosan nem lehetnének. Ezen túl a szakszervezeti tagdíjakat a jövőben akkor sem vonhatnák le a fizetésből, ha ahhoz a dolgozók hozzájárulnak. A pénzt tehát mindenkinek egyenként kellene befizetnie. Négy konföderáció (SZEF, MSZOSZ, ASZSZ, ÉSZT) közös közleményben, a Liga és a Munkástanácsok pedig külön-külön tiltakozott a javaslat ellen, amely ellehetetlenítené a szakszervezeteket, és kérik az Országos Érdekegyeztető Tanács azonnali összehívását. A négyek közleménye elolvasható a SZEF honlapján is. (Népszabadság, 4. oldal, Csorbítanák a sztrájkjogot is, Népszava, 2. oldal)
„Bízzanak a kormányban, a parlamentben!”
üzente Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook közösségi portálra A Miniszterelnök válaszol-sorozat keretében feltett videóban, valamint megismételte, hogy nem lesz semmiféle nyugdíjadó, illetve folyó kiadásokat nyugdíjbefizetésekből a jövőben sem finanszíroz a kormány. Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésről kapcsán megerősítette: aki visszalép a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerből és eddig vesztesége volt, ezt a veszteséget az állam kompenzálja. Akiknek hozamuk van – sajnos ők vannak kevesebben –, ha január 31-ig visszalépnek, akkor ezt a hozamot adómentesen kivehetik. És, aki visszalép az állami rendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. A nyugdíjrendszer átalakításának egyetlen, világos és érthető okaként az államadósságot nevezte – írja a Népszabadság (3. oldal). A parlament ma szavaz a magán-nyugdíjpénztárakat érintő törvénymódosításról, amely ellen vasárnap délután a Hősök terén tüntettek civil szervezetek.
Fekete hétfő a közmédiumoknál
A közszolgálati médiumok átalakításának tervei miatt sztrájkközeli hangulat alakult ki a dolgozók között. A munkatársak a kiszervezés miatt tervezik a tiltakozást, mivel a kiszivárgott hírek szerint a jövőben csak 49 munkatársat tartana meg a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió, míg a Magyar Távirati Iroda 100-150 emberrel dolgozna tovább. A többiek egy részét (csaknem 3500 munkatársból 3000-et) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz irányítanak, de úgy tudni, legalább ezer embertől januárban megválna az alap is. A közmédiumok vezérigazgatói ma a saját intézményükben 10 órakor tájékoztatják a szakszervezeteket, dolgozók pedig délben tudják meg, mi vár rájuk. Közben a Népszava (2. oldal) szerint a dolgozók elkezdtek szervezkedni, az MTV-s alkalmazottak kezdeményezésére egy új, független közszolgálati szakszervezet alakult, de szeretnék, ha többi közmédiumtól is csatlakoznának hozzájuk.
A kormány jobban ösztönzi az óvodáztatást
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járatását ösztönözné a kormány azzal, hogy megkönnyítené az óvodáztatási támogatás igénybevételének feltételeit – írja a Magyar Nemzet (5. oldal).
Elbocsátott munkaügyis vezetők
Azonnali hatállyal, indoklás nélkül menesztették a napokban az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ hat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kirendeltségének vezetőjét. Az elbocsátott vezetők méltánytalannak érzik, hogy indoklás nélkül rúgtak ki olyan szakembereket, akik 15–20 éve dolgoztak a szervezetnél. Elbocsátásuk hátterében a Népszabadság (5. oldal) értesülése szerint politikai okok állnak, mivel informálisan közölték az érintettekkel: „akik a szocialisták szekerét tolták, nem maradhatnak a hivatalban”.
Két ország és egy probléma
A Központi Statisztikai Hivatal harmadik negyedéves munkaerő-piaci jelentése szerint Magyarország az év első fél évében a legutolsó helyre került az unióban az alacsony foglalkoztatottsági rátájával. A 15–64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától. A férfiak 9,9, a nők foglalkoztatottsága pedig 7,8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, miközben a 11,2 százalékos munkanélküliségi ráta is a 9,6 százalékos uniós átlag fölé emelkedett. Főként az alacsony végzettségűek foglalkoztatási mutatói rosszak. (Népszabadság, 1-2. oldal)
Újra sztrájkkáosz készül Görögországban
Komoly fennakadások lehetnek a jövő héten Görögország légi forgalmában és a tömegközlekedésben, miután több szakszervezet is sztrájkot hirdetett tiltakozásul a kormány megszorító intézkedései miatt. A demonstrációt ezúttal azzal indokolták az érdekképviseletek, hogy a kormány csökkenteni akarja a közalkalmazottak javadalmazását, havi bruttó négyezer euróban maximalizálta az állami vállalati szektorban dolgozók fizetését, sőt 10 százalékkal csökkenti azokét, akik havi 1800 eurónál többet keresnek. (Népszabadság, 9. oldal)
2010. december 11.
Kétmillió feletti jövedelmek
Hiába maximálták kétmillió forintban a béreket a közszférában és ezután egymillió hatszázezer forintban a fővárosi közműcégek vezetőinek fizetését, a korábban kötött munkaszerződések miatt egyes menedzserek a prémiumokkal havi hárommillió forintnál is többet kereshetnek. A Népszabadság (1., 4. oldal) azokat a BKV-s, MÁV-os, Magyar Fejlesztési Bankos, Magyar Nemzeti Vagyonkezelős vezetőket szedte csokorba, akikre máshogyan vonatkoznak a törvényi előírások.
Üzent a jegybanknak Orbán Viktor
A kormányfő lettországi látogatásakor nyilatkozta, hogy a magyar gazdaságnak olcsó hitelre, friss pénzre van szüksége, ezért a jegybanknak nem emelnie, hanem csökkentenie kellene az alapkamatot. (Népszabadság, 9. oldal)
2010. december 10.
Élve filézett közmédia
A Népszabadság (1-2. oldal) értesülése szerint négy közszolgálati médiumban várhatóan hétfőn jelentik be az átalakításokat, amelyek alapján a Magyar Televízióban, a Duna TV-ben és a Magyar Rádióban egyenként 49 dolgozó maradna a vezérigazgatóval együtt; a többi, közel 3000 dolgozó pedig átkerül a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz. Egyedül az MTI-nél maradhatnak többen – a tervek szerint 100-150-en –, mivel a hírügynökséghez tartozik jövő évtől az összes közszolgálati médium hírgyártása. A „csonka” MTV-ben, az MR-ben és a Duna TV-ben a vezérigazgatók és kabinetjeik mellett maradhatnak a különböző műsorokat megrendelő programigazgatóságok, a promóciós részlegek és jogi osztályok. Ezek a 49 fős „csontvázintézmények” a jövőben már nem fognak műsort gyártani, csak megrendelni a műsorszolgáltató alaptól. A lap szerint az egyes intézményeknél azért éppen 49-en maradhatnának, mert a várhatóan nagy ellenállást kiváltó átalakítás során így próbálják megkerülni a munkavállalói érdekképviseleteket, az üzemi tanácsokat és a reprezentatív szakszervezeteket, a törvény szerint ugyanis csak 50 munkavállaló fölött kell üzemi tanácsot létrehozni. Az átszervezéseket valójában a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnál fogják végrehajtani. Itt tekintik át a beérkező csaknem háromezer televíziós, rádiós és hírügynökségi dolgozó munkaszerződéseit, és itt döntik el, kire van szükség és kit fognak elbocsátani.
Megtörhet az MSZOSZ hegemóniája
A Magyar Nemzet (3. oldal) szerint azzal, hogy jövőre a felére csökken az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ülő szervezetek támogatására fordítható keret, az MSZOSZ-t érinti a leginkább érzékenyen. A lapnak nyilatkozó Pataky Péter elnök elmondta: nem lesz elbocsátás az apparátusban, hiszen eddig sem fordíthatták bérekre a támogatást, azonban mindenképpen át kell majd gondolniuk feladataik ellátását, különböző tevékenységeik szervezését.
Központosítják, és állami lesz a betegszállítás
A tervek szerint jövőre a kormány összevonja és 2008 után ismét egyetlen központból irányíttatja az összes beteg utaztatásával kapcsolatos feladatokat, így a jövőben minden sürgős helyzetben elegendő lenne a 104-es segélyhívót tárcsázni, és a vonal végén a diszpécser döntene arról, hová milyen segítséget – rohammentőt, háziorvosi ügyeletet vagy csak mentőt – küld. Emellett az egészségügyi államtitkár online-követő rendszerrel szerelné fel a kocsikat, hogy a diszpécserközpontból pontosan lehessen látni, melyik betegszállító autó hol jár, hány beteget szállít, mikor vethető be a lehető legrövidebb időn belül egy újabb feladatra. Ezzel várhatóan megszűnnek a párhuzamosságok és az indokolatlan feladatátadások, és megoldódik az egységes nyilvántartás, adatszolgáltatás is – írja a Népszabadság (4. oldal).
Újjáalakul az Idősügyi Tanács
December 9-től eddigi formájában megszűnt az Idősügyi Tanács, de egy kormányrendelet szerint harminc napon belül, új szabályok alapján újjá kell alakítani. Az új szabályok szerint is a miniszterelnök kéri fel a tagokat, számuk azonban az eddigi tizenhatról tizenkettőre csökken, valamint új elem, hogy a tanácsnak lesz egy alelnöke a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára személyében. A tanács feladata lesz véleményezni az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő kormányzati döntések és – az önkormányzati rendeletek tervezetének kivételével – jogszabályok tervezetét, figyelemmel kísérni a végrehajtásukat, véleményezni az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő kormányzati döntéseket és figyelemmel kísérni a végrehajtásukat. (Népszabadság, 3. oldal)
Ispánokat hoz a karácsony
A Népszava (3. oldal) úgy tudja: még ebben a hónapban kinevezik a megyei kormányhivatalok politikai vezetőit. Ezek a kormánymegbízottak – a korábbi ispánokhoz hasonlóan – „a kormány kinyújtott kezeként” helyi szinten ellenőrzik a dolgok alakulását. Január elsejétől indul a megyei jogú városokban az egyablakos ügyintézés is 300 munkatárssal. Az összevont megyei kormányhivatalok működtetésére összesen 87,5 milliárd forintot szán a kormány a jövő évi költségvetésben.
2010. december 9.
Hadjárat indult a közszféra ellen
A Népszava (1., 3. oldal) összeszedte a kormány közszolgálat-ellenes intézkedéseit, amelyekkel a lap szerint egész pályás támadást indítottak a közszféra ellen. Értesülésük szerint a jövő évi költségvetésből csaknem 1,1 milliárd forintot ítélt oda a Belügyminisztérium önkormányzatok létszám-leépítési költségeire, a felmentési időre járó bérre és végkielégítésre, összesen 111 településnek. A pályázat keretében a közoktatási intézményekben főfoglalkozású, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére lehetett fedezethez jutni.
Alul semmi – A szakszervezetek és a bérek
címmel a Heti Világgazdaság (66-68. oldal) a december 4-i demonstrációról és az előtte két nappal megkötött országos bérmegállapodásról ír, erőtlennek nevezve mindkettőt. A minimálbér kismértékű emelését aprócska részsikerként jellemezte a cikk írója, aki szerint a szakszervezetek csak azért mentek bele a megállapodás aláírásába, mert nem akarták, hogy egyezség hiányában a kormány önkényesen szabja meg az emelés mértékét.
Elég volt!
A 168Óra (20-22. oldal) a Jobbik, a diákok és a közszolgák különböző célokkal meghirdetett demonstrációjáról egy cikkben ír.
Érdekegyeztetés: félpénz jut a tanácsnak
2011-ben felére, 906 millió forintra csökken az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ülő szervezetek (köztük a SZEF) támogatására fordítható keret. A Magyar Nemzet (3. oldal) szerint változna az elosztás módja is, egyenlő részben, tehát a nagyságtól függetlenül osztozhatnának a szervezetek a pénzen. A lap szerint ez főként a szakszervezeteknél okoz majd feszültséget, mivel a munkaadói szervezetek eddig is egyenlő arányban osztották fel a rájuk eső összeget, a munkavállalói oldalon azonban figyelembe vették a taglétszámot is.
Valamelyest enyhülhet a szigor
A zárószavazás előtt nem egészen két héttel úgy tűnik, néhány ponton módosulhat az új médiatörvény tervezete, amelyek révén valamelyest enyhülne a szigor. Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a médiaalkotmányban meghatározott kötelezettségek – egyebek mellett ilyen a hiteles tájékoztatás és az emberi méltóság tisztelete – megsértése esetén kilátásba helyezett bírság ellen benyújtott fellebbezés halasztó hatályú lenne, nem változik viszont a büntetés összege. A médiahatóságot a tervezet felhatalmazná arra, hogy a saját eljárása során a médiaszolgáltatók valamennyi dokumentumába – akár az üzleti titkokat tartalmazó iratokba is – betekintsen, s azokról másolatot készítsen. Ez a rendelkezés is finomodna: egy módosító indítvány szerint a hatóság kizárólag az „elengedhetetlenül szükséges” mértékig kutakodhatna, míg titkos anyagokat csak kivételesen kérhetne. Emellett valószínűleg változnak az európai és a magyar – azon belül a független műsorkészítőkkel gyártatott – művek kötelező arányára vonatkozó előírások is. (Népszabadság, 2. oldal)
Egy világnézeti klub – Körvonalazódó új médiarendszer
A Heti Világgazdaság (8-11. oldal) ma megjelenő száma is kiemelten foglalkozik a változó médiaszabályozással. A 168 Óra pedig – az előző heti Magyar Narancshoz, Élet és Irodalomhoz és Népszavához hasonlóan – üres címlappal tiltakozik a jogszabály-tervezet ellen.
Februárra kész a reformprogram
Nagy Anna kormányszóvivő bejelentése szerint 2011. február végére elkészül a Magyar növekedési és stabilitási program, amely tartalmazza a kormányzás valamennyi területét érintő reformokat. (Magyar Nemzet, 3. oldal)
2010. december 8.
Adómentes nyugdíjhozam
Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről címmel politikai nyilatkozatban garantálná, hogy adómentes lesz az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők számára a reálhozam felvétele készpénzben is, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették. Emellett „a közel hárommillió kötelező magán-nyugdíjpénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében” a nyilatkozat szerint azt is garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát; garantálni kell a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását; valamint ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetésével való gazdálkodás körülményeit. Az MSZP szerint a mai helyzetben már nem nyilatkozatokra, hanem világos törvényi garanciákra van szükség. (Népszabadság, 9. oldal)
Aláírásgyűjtés a kedvezményért
Székely Tamás, a vegyipari érdekvédő szervezet elnöke bejelentette: több szakszervezettel együtt aláírások gyűjtésébe kezdenek a korengedményes nyugdíj megtartásáért és egy kedvezőbb rendszer kidolgozásáért. Ugyanis 2011-től a férfiak részére megszűnik a csökkentés nélküli előre hozott nyugdíj lehetősége, így ők még az e hónap végéig hatályos korengedményes jogszabály szerint is csak kisebb összegű ellátásra lennének jogosultak. Az 1952-es és 1953-as születésű nők viszont 2012. december 31-ig vehetik igénybe az előre hozott, teljes járadékot biztosító visszavonulást. (Világgazdaság, 2. oldal)
Tiltakozásokhoz vezethet a totális ellenőrzés terve
Az Országgyűlés által elfogadott salátatörvény szerint a jövőben a belső bűnmegelőzési és felderítési feladatokat ellátó szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrejöttével a jövőben akár négyhavonta is titkos ellenőrzést rendelhetnek el bármely, a rendvédelemben dolgozó munkatárs ellen – írja a Népszava (2. oldal). Ez a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a pénzügyőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, a polgári titkosszolgálatok hivatásosait, az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság, az adóhatóság kormánytisztviselőit, köztisztviselőit és közalkalmazottait érinti, azonban a kormány tervei szerint ezt a vizsgálatot további törvénymódosítások révén a közszféra és az önkormányzati szektor munkavállalóira is ki kívánják terjeszteni. A törvény szerint az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az érintett „eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”. Ennek érdekében a belső elhárítás „a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre”.
Brüsszeli igen a nyugdíjpuccsra
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterekkel való tárgyalások után bejelentette: az Európai Unió áldását adja a kötelező magánpénztárak magyarországi felszámolására. Az EU ugyan arra készül, hogy jogszabályban tiltja meg a magyarhoz hasonló eljárást, azaz a jövőben tiltaná a második pillér felszámolását, de a szabályozás várhatóan csak 2011 augusztusában vagy szeptemberében lép hatályba. Matolcsy a Népszavának (4. oldal) elmondta: azzal győzte meg kollégáit, hogy mivel 18 uniós tagországban működik az állami nyugdíjrendszer, az erre való visszatérés nem lehet büntethető. A magyar eljárást a tárcavezető maga sem tartja szépségdíjas megoldásnak, de elfogadtatását a magyar gazdaságdiplomácia sikereként könyvelte el, és szerinte az sem kizárt, hogy így jövőre akár 5 százalékos többletet érhet el a magyar költségvetés.
Borsik: Siker a bérmegállapodás
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke sikernek tekinti az Országos Érdekegyeztető Tanácsban december 2-án született, a bérek 4-6 százalékos ajánlott emeléséről szóló megállapodást. Mindennek nyomán ugyanis nem csökken jelentős mértékben az átlagkeresetek nettó mértéke. Azonban konföderációja a kormány álláspontjával ellentétben továbbra is igazságtalannak és aránytalannak tartja a 16 százalékos egykulcsos, a minimálbérre is kiterjedő személyi jövedelemadót, mivel a rendszer a munkavállalók 88 százaléka számára jelent hátrányt. (Világgazdaság, 2. oldal)
2010. december 7.
Kényszermaszk
című publicisztikájában Szöllősi Ferenc, a Népszava (7. oldal) újságírója a szombati demonstráció utáni élményéről számol be. Mint írja: egy ismerőse szabadkozott, hogy azért nem volt kinn a tüntetésen, mert megfenyegették: kirúgják, ha megtudják, hogy kinn volt. Szöllősi szerint „azért ott volt ő is a tüntetésen, félelembe űzött sorstársaival együtt: a tömeget alkotók feje fölé emelt maszkos figurák jelképezték őket. Lélekkeserítő látvány volt.” Ezek a bábuk a szerző szerint „a közt évtizedek óta politikamentesen szolgáló, s ezért elismerés helyett mégis létbizonytalansággal sújtott társadalmi réteg” jelképeként tűntek fel a demonstráló tömegben.
Nyugdíj: finomított javaslatok
Tegnap az Országgyűlés több, a nyugdíjpénztári rendszer átalakítását célzó törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatot fogadott el. Eszerint a munkaadók által fizetendő 24 százalékos járulék január elseje helyett csak jövő december elsején alakul át adóvá, s a jövőben nem számít be a nyugdíjalapba annál, aki marad a magánnyugdíjpénztárban. Emellett az állami pénztárba átlépő tagnak nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a magánpénztárban felhalmozott befizetés hozama után, ha azt készpénzben felveszi. A 16 százalékos szja-t azonban így is meg kell fizetni – írja a Népszabadság (11. oldal).
Egy szintre a bóvlitól
A három nagy hitelminősítő egyike, a Moody’s tegnap két osztályzattal rontotta le Magyarország adósminősítését. Ezzel a befektetésre javasolt kategória alsó szintjére kerültünk, ennél alacsonyabb osztályozás esetén már befektetésre nem ajánlott, „bóvli” kategóriába tennék. A Moody’s azzal indokolta a döntését,hogy Magyarország külsőpénzügyi sérülékenysége nagyobb, mint a vele azonos besorolási kategóriában lévő országoké. Még ha a nyugdíjbefizetések révén teljesíthetővé válnak is a rövid távú költségvetési célok, a magán-megtakarítási rendszer gyengítésének hosszú távú kihatásai negatívak lesznek a közfinanszírozásra nézve, mert a jövőbeni nyugdíjkötelezettségek felelősségét így a kormány veszi magára. Az elemzőház szerint az Orbán-kormány stratégiája jórészt átmeneti intézkedésekre épül, pedig ehelyett sokkal egészségesebb lenne, ha olyan fenntartható költségvetési politikát követne, amely strukturális reformokra épül. A másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings szerint – amely várhatóan év végéig dönt Magyarország besorolásáról – a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terve negatív hatással lehet a költségvetés fenntarthatóságára. A harmadik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s szakértői szerint úgy vélik, hogy a kabinet egyes intézkedései – amelyek között kiemelt helyen kezelik a pénzintézetekre kirótt különadót – kedvezőtlenek lehetnek a magyar gazdaság középtávú kilátásaira. (Népszabadság, 9-10. oldal)
Leminősítették az éllovast
Ezzel szemben a Magyar Nemzetnek (1., 12. oldal) nyilatkozó szakemberek szerint a válság bebizonyította, hogy a nagy minősítőházak állásfoglalásai nem függetlenek, s „egy felemelkedő ország szárnyait fűrészelte tegnap a Moody’s”. A lap által megkérdezett Lóránt Károly gazdasági szakember szerint bármelyik államot fizetésképtelen helyzetbe lehet hozni a negatív értékelésekkel, amely így arra kényszerül, hogy hitelt vegyen fel.
Botrányok kísérik a ‘szájkosártörvény’ elfogadását
Tegnap a szakbizottságokban tovább folytatódott a médiatörvény körüli vita a Parlamentben, amely elsősorban amiatt váltott ki tiltakozást, mert komoly szankciókkal fenyegeti nemcsak az állami frekvenciákat használó kereskedelmi médiumokat, de valamennyi nyomtatott és internetes sajtóterméket is. A javaslatot a parlament gyorsított ütemben tárgyalja, hogy még karácsony előtt elfogadhassák. Tiltakozásuk kifejezéseképpen a múlt héten több újság (Magyar Narancs, Élet és Irodalom, Népszava) üres címlappal jelent meg, s ehéten várhatóan a 168 Óra tervezi így a megjelenést – írja a Népszabadság (3. oldal).
2010. december 6.
A különböző irányultságú lapok eltérően számolnak be a szakszervezetek szombati tüntetéséről. A Népszabadság (Narancsszínű lufik a tér fölött, 2. oldal) tárgyilagosan leírja, hogy kik szólaltak fel, idézi, hogy mit mondtak, s a végén leközli Szijjártó Péter kormányszóvivő reakcióját is, aki hiteltelennek nevezte az akciót. A Népszava azt emeli ki, hogy vacogva, de jó hangulatban demonstráltak a résztvevők, s ízt írja: „Szijjártó Péter az ismert kormányzati frázisokkal igyekezett hitelteleníteni az akciót.” A cikket jegyző Szöllősi Ferenc szerint József Attila Levegőt! című költeményének annál a részénél, hogy “Nem oly becses az irhám, / hogy érett fővel szótlanul kibírnám, / ha nem vagyok szabad!”, sokaknak az a szakszervezeti elnök jutott eszébe, aki előző nap bejelentette: bár a célokkal egyetért, a távolmaradás mellett döntött. „Aki viszont ott volt, keményen bírálta a kormányt” – a szerző meglátása szerint. A lap ismerteti a felolvasott és átadott petícióban megfogalmazott követeléseket is (Igazságos közteherviselésért tüntettek, 1-2. oldal). A Magyar Nemzet erőtlennek nevezi a demonstrációt, amelyen „mindössze négy-öt, közismerten MSZP-közeli ágazati szervezet jelképét lehetett látni” (Erőtlen szakszervezeti tüntetés, 1., 3. oldal). Hasonló hangnemben ír a tüntetésről a Magyar Hírlap is (Saját zsebüket védték a szónokok, 1-2. oldal), amely az érdekvédők magánnyugdíj-pénztári tagságát feszegeti.
Kormányhivatalokhoz megy a pénz
Számos, a kormány által támogatott módosító indítványt tartalmaz a 2011. évi költségvetés, amelyek közül a Világgazdaság (2. oldal) szerint az egyik legfontosabb alapján a céltartalékból a kormány átcsoportosíthat pénzt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottaknak járó többlet személyi juttatásokra. Ennek forrása 33,9 milliárd forint. Emellett a fővárosi és megyei kormányhivatalok működtetésére eredetileg 7,5 milliárdot tartalmazott a költségvetés, ezt a módosítás megemeli 80 milliárd forinttal.
Mindent tudni akar a kormány a rendőrről
Egy készülő kormányrendelet szerint a jövőben még a szabadidős tevékenységükről is részletesen be kell majd számolniuk azoknak, akik a rendvédelmi szervek hivatásos állományába kívánnak kerülni. A szolgálaton kívüli magatartást, a családi és lakókörnyezeti kapcsolatokat, az anyagi viszonyokat, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatokat nem csak „bemondásra” vizsgálnák, hanem a közeli hozzátartozókról is kérhetnének adatokat a bűnügyi nyilvántartásokból, a hivatásos állomány tagjáról pedig környezettanulmányt készíthetnek. Aki ebben az eljárásban nem működik együtt, az „kifogásolható életvitelt” folytat, és ki kell majd rúgni – írja a Népszabadság (2. oldal).
Szőnyeg szélére állítanák a diákokat
Az új közoktatási törvény Népszava (13. oldal) által megszerzett koncepciója szerint a kormány a jövőben szegregálná az osztályokat, falusi kisiskolákat és összevont évfolyamokat hozna létre, csökkentené a tankötelezettséget, valamint szigorúbb érettségi követelményeket és kötelező társadalmi tevékenységet vezetne be. A lap által megkérdezett szakértők és szakszervezetek kevésnek tartják az időt a véleménynyilvánításra, mivel a pedagógusokat képviselő érdekképviseletek csak pénteken kapták meg a 46 oldalas irományt, amit december 14-ig véleményezniük kell.
Az OIT-et is elfoglalná a kormány
Ugyan nem szüntetné meg a kormány a bíróságokat irányító Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, azonban kilencről nyolc főre csökkentené a testületben a választott bírók száma, és abba a jövőben a testület tagja lenne az igazságügyi mellett a költségvetésért felelős miniszter (ez jelenleg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter) is. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott módosítások szerint az OIT kiemelt feladata lenne a bírák munkaterhét mérő rendszer kialakítása, és ennek alapján a bírói létszám évenkénti meghatározása. A javaslat pályaalkalmassági vizsgálat bevezetésével szigorítaná a bírósági vezetők kinevezésének feltételeit, s tizennégyre bővítené a bíráknál jelenleg alkalmazott tíz fizetési fokozatot. (Népszava, 13. oldal)
Az országnak alig a fele dolgozik
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarország az első fél évben az Európai Unióban a legutolsó helyen állt a 15–64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási rátával, amely 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától. Ebből a férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké pedig 7,8 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. (Világgazdaság, 3. oldal)
2010. december 4.
Utcára vonulnak ma az érdekvédők
A Népszava (13. oldal) a szombati szakszervezeti tüntetés okait keresi. A lapnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta: változatlanul az olvasható ki az Országgyűlés előtt lévő költségvetés számsoraiból, hogy a jövő évnek a közszféra a legnagyobb vesztese. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, “extrának” nevezett bérre fordítható összeg pedig csak körülbelül 1,5 százalékkal emeli meg a terület dolgozóinak keresetét, ami kevesebb a tervezett infláció felénél. Emellett elfogadhatatlannak tartják az olyan alkotmányosan aggályos jogszabályokat is, mint az indoklás nélküli elbocsátás és a végkielégítésekre kirótt 98 százalékos különadó. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára azt sérelmezi, hogy a jogosan járó túlóradíjukért évek óta küzdenek a tűzoltók, a szakszervezet ugyanakkor azért is szót emel, hogy a rendőrök túlszolgálatának hiányzó fedezete végre meglegyen. Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet elnöke pedig a nyugdíjrendszer körüli bizonytalanságok miatt emeli fel a szavát. Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke arra figyelmeztet, hogy a közmédia irányításának gyökeres átalakítása anélkül történt, hogy érdemben meghallgatták volna a szakmai és az egyéb civil szervezeteket, a belső struktúra átszabása pedig ugyanígy kezdődött. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint egyebek mellett azért is csatlakoztak a demonstrációhoz, mivel lehet beszélni a közigazgatás reformjáról, de jelenleg még semmilyen előterjesztés nem ismert, amely egy azonos vagy magasabb színvonalú szolgáltatást biztosító, alacsonyabb létszámmal működő rendszert vázolna.
Saját pénzükért demonstrálnak?
címmel a Magyar Nemzet (3. oldal) a demonstráció napjára időzítve az egyes szakszervezeti vezetők nyugdíjpénztári „kötődéseiről”, amelyért a lap állítása szerint „többmilliós díjazásban” részesülnek. Fehér József, az MKKSZ főtitkára a lap megjelenése napján közleményben tiltakozott a valótlan állítás ellen, mivel az az Aegon Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár Ellenőrző Bizottságában betöltött tagságáért a pénztár alapszabályának értelmében nem részesülhet semmilyen díjazásban.
Minimálbéremelés helyett kármentés
A szakszervezetek szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött bérmegállapodás csupán kármentésnek tekinthető, amelynek köszönhetően a kormány adó- és járulékmódosítása után sem csökken nettóban az alacsonyan keresők keresete jövőre. Azonban a Népszavának (4. oldal) nyilatkozó adószakértő szerint a miniszterelnök azon ígérete, hogy senki nem jár rosszul jövőre, nem azt jelenti, hogy a fizetések megőrzik a vásárlóerejüket, hanem csak azt, hogy nem lesz kevesebb a borítékban. Merthogy a jövő évi inflációt nem kompenzálja az elfogadott ajánlás.
2010. december 3.
Valamennyi országos politikai napilap beszámol az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi üléséről, amelyen megegyezés született a jövő évi keresetajánlásról, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum méretékéről. Eszerint 2011. január 1-jétől 78000 forint lesz a minimálbér (ezzel egyébként csak nettó 154 forinttal emelkedik a legkisebb adható bér) és 94000 forint a garantált bérminimum, emellett átlagosan 4-6 százalékos béremelést javasolnak a vállalkozási szférában. Ugyan a munkaadói oldal nem akarta elfogadni azt a záradékot, miszerint a megállapodás irányadó lenne a közszférában folyó bértárgyalásokra is, de a szakszervezetek végül elérték: záradékként belekerült az a mondat, hogy valamennyi munkavállalóra (tehát a közszolgákra is) fenntartják a reálpozíció megtartásának az igényét. (Sávos béremelés, Népszabadság, 1., 9. oldal, Megállapodtak: 78 ezer forint lesz jövőre a minimálbér, Népszava, 2. oldal, 78 ezer forint lesz a minimálbér, Magyar Nemzet, 1., 4. oldal, 78 ezer forintra nő a minimálbér, Magyar Hírlap, 11. oldal, Változatlan minimálbér, Világgazdaság, 3. oldal)
Utcára vonulnak a szakszervezetek
Három konföderáció (SZEF, MSZOSZ, Autonómok) által szervezett szombati demonstráci
