2010. augusztus 28-30-31.
Politikusok vezetik a kormány területi hivatalait
Az Orbán-kormány szeptembertől ismét felállítja a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalokat, jövő januártól pedig ezekbe olvasztja be a kormány területi szerveinek többségét. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter átadta a fővárosi és a 19 megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kinevezési okmányát. A frissen kinevezettek közül öten eddig is valamelyik regionális államigazgatási hivatal vezetői vagy helyettes vezetői posztját töltötték be, öten pedig ezek valamelyikében – például az ÁNTSZ-nél, a kincstárnál, illetve városi polgármesteri hivatalban – dolgoztak, illetve megyei közgyűlési elnökök voltak. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára szerint ez a közigazgatás átalakításának csupán az első lépése: a végső cél, hogy a jelenleg széttagolt struktúra helyébe olyan szervezet lépjen, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok valamennyi ügyüket egyetlen helyen intézhessék. (Keddi Népszabadság, 3. oldal, Kormányzati térfoglalás a hatósági ügyintézésben, keddi Népszava, 12. oldal)
Tárcalobbi a „megahivatalok” ellen
A keddi Népszabadság (4. oldal) információi szerint a jövő év januárjától összevonni szánt 16 területi államigazgatási szervezet egybeolvasztása ellen még a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői is tiltakoznak, meg akarván őrizni a felügyeletük alá tartozó regionális szervezetek önállóságát. Az gazdasági tárca képviselői határozottan kiállnak a kincstár, a munkaügyi központok, a munkaügyi felügyelőségek, a fogyasztóvédelmi hatóságok és a nemzeti közlekedési hatóság regionális önállósága és a szaktárca felügyeletének megtartása mellett. De hasonló „területvédő harcokat folytat” a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal, valamint az Országos Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság regionális hivatalainak beolvasztása ellen.
A jó állam képét kell felrajzolni
címmel készített interjút a szombati Magyar Hírlap (5. oldal) Szabó Erikával, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárral, aki szerint az elkövetkező időszakban vissza kell adni a közigazgatás rangját, újra kell gondolni az állam szerepét is. A megyei kormányhivatalok létrehozása kapcsán elmondta: a többéves program eredményeként, legkésőbb 2013 végére oda szeretnének eljutni, hogy a kormányhivataloknak legyen egységes ügyfélszolgálatuk, ahol az „egyablakos ügyintézést” meg tudjuk valósítani. A lap kérdésére megerősítette: nem terveznek létszámcsökkentést. „Amikor az átalakítás, illetve a párhuzamosságok kiszűrése megtörténik, akkor lehet majd látni, hogy hol és milyen összevonásokra van lehetőség, de most még nem látszik ennek szükségessége.”
A “köz” szolgálata
címmel jelent meg Fogarasi József egyetemi oktató írása a keddi Népszava Vélemény rovatában (7. oldal), amelyben a szerző kifejti: a közszolgálat törvényességéhez, igazságosságához, kiszámíthatóságához és megbízhatóságához belső rendre és stabilitásra is szükség van, mindezt azonban ma nem szolgálja az egységes közszolgálat és – azon belül – a közhivatal mibenlétének definiálatlansága. Fogarasi felemeli szavát az egyes közszolgálati ágak kivételezett pozíciója, többletjogosítványai ellen, s véleménye szerint „az új kormánynak ma már meg kellene kísérelnie az egységes közszolgálat tartalmi definiálását, követelményrendszerének törvényi szabályozását, etikai kódexének bevezetését és alkalmazását”.
Kritika a kormány tevékenységének
A hétfői Világgazdaság (3. oldal) idéz a Gazdaságkutató Intézet friss gazdaságértékeléséből, amely szerint a választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető. Ezek után 2010-ben a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása eredményeként egy százalék körül lesz. A magyar kormány megítélését az államcsőd június eleji kormányzati víziója, majd az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése jelentősen rontotta. E lépések valószínűleg ennél is kedvezőtlenebb hatással jártak volna, ha az elemzők szerint nem lenne általános az a várakozás a külföldi piacokon, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellő jelentőséget tulajdonít majd az egyensúlynak.
Nyolcszázalékos emelést kér a PDSZ
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kéri az oktatásért felelős kormányzati személyeket, hogy pótolják vissza a Bajnai-kormány által elvett 13. havi illetménynek megfelelő összeget a pedagógusok bérébe. Ehhez véleményük szerint mintegy 8 százalékos béremelésre lenne szükség. Azt is szeretnék elérni, ha a ciklus végére a tanárok bére elérné az értelmiségi átlagbért, ami jelenleg bruttó 300 ezer forint. Ezzel szemben egy pedagógus átlagosan mindössze bruttó 160 ezer forintot keres. (Keddi Magyar Nemzet, 4. oldal)
Vége a túlzott engedékenységnek
címmel a szombati Népszava (4. oldal) arra keresi a választ, miért utasítottak vissza mintegy 61 ezer nyugdíjkérelmet 2010 első félévében. A rokkantsággal összefüggő kérelmeknél ráadásul az elutasítások aránya kétszerese az elfogadottakénak. A lapnak nyilatkozott Falusi Andrea, a SZEF munkajogásza is, aki szerint az elutasítás egyik oka az lehet, hogy a nagyszámú rokkantnyugdíjasok ellátása nagy anyagi terhet ró az államra. Azonban a kérelmek nagy része alaptalan, mivel elsősorban nehéz szociális helyzetben lévő emberek kérik a leszázalékolásukat.
Már csökken az állás nélkül lévők száma
A KSH legfrissebb jelentése szerint május és július között a munkanélküliek száma 473,3 ezerről 467,2 ezerre csökkent. Igaz, ez a tavaly ilyenkori álláskeresők 407 ezres számához viszonyítva még mindig magasnak mondható, azonban elemzők szerint az elkövetkező hónapokban továbbjavulhat a foglalkoztatási helyzet – írja a szombati Magyar Nemzet (11. oldal).
2010. augusztus 27.
Elnapolnák a médiaalkotmányt
Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke Lázár Andrással, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökével (aki egyben a SZEF alelnöke is) való találkozóján arról állapodott meg, hogy egy hónapon belül az Országos Érdekegyeztető Tanács mintájára a média területén is létrejön egy hasonló fórum. Lázár – aki a Nemzeti Média Kerekasztal ügyvivője is – arra kérte az elnököt: tegyen meg mindent azért, hogy a kormány elhalassza a „médiaalkotmány” őszre tervezett parlamenti tárgyalását és szavazását, s a törvénytervezet csak azután kerüljön a parlament elé, hogy arról az érdekvédőkkel egyeztettek. (Népszava, 3. oldal)
Tovább halogatják az érdekegyeztetést
Habár eredetileg július 26-ra tervezték, majd Orbán Viktor miniszterelnök augusztusi vagy szeptember eleji időpontot valószínűsített, a kormány illetékesei még mindig nem hívta össze a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács régóta tervezett ülését. A Népszava (3. oldal) szerint a kabinet állítólag az OÉT jogköreinek szűkítését is fontolgatja, amit azonban a szakszervezeti és a munkaadói oldal egyaránt elutasít. Az érdekvédők szerint viszont mielőbb össze kellene hívni a fórumot, mivel a közeljövőben olyan fontos kérdésekről kellene egyeztetni, mint a minimálbér vagy éppen a korengedményes, illetve a korkedvezményes nyugdíjazás.
Emelni kellene a pedagógusok bérét, de miből?
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnapi budapesti „évnyitó” tájékoztatóján elmondta: a következő tanévben kidolgozzák és elindulhat a pedagógus életpályamodell, amelynek egyik legfőbb eleme lesz, hogy a pedagógusok az értelmiségi átlagbér fölött keressenek. Ám források erre jelen pillanatban nincsenek. Az új közoktatási és felsőoktatási törvényben pedig csökkenteni szeretnék a tananyag mennyiségét, s ezzel párhuzamosan differenciálnák az iskolák profilját. Erősítenék a humán-, illetve a reálprofilt, s ismét bevezetnék a tagozatokat. (Világgazdaság, 3. oldal)
Hilleri örökség: 1200 tanárral kevesebb
Az új tanévben mintegy 1200 pedagógusállás fog megszűnni intézménybezárásoknak és egybeolvasztásoknak köszönhetően, amelyekről még Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt döntöttek. A Magyar Nemzet (4. oldal) emlékeztet: a megszorító csomagban tanév közben, 2010 januárjától csökkentették az iskolák normatív támogatását.
Átalakítják az egész képzési rendszert
Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár bejelentette: a kormány átalakítja a szakképzés rendszerét, fokozatosan bevezeti a 9. évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai rendszert. Emellett átdolgozzák a képzés szakmai tartalmát, sokkal inkább gyakorlatcentrikussá teszik azt, hogy jobban használható tudást adjon a fiataloknak – írja a Világgazdaság (2. oldal).
Nő a szakmunka presztízse
A Liga Szakszervezetek felmérése szerint a szakiskolás diákok közel kétharmada szerint olyan tudást kapnak, amely hasznos lesz a leendő munkahelyükön. Az összesen 1200 megkérdezett szakiskolai tanuló 79 százaléka tanul olyan szakmát, amely valóban érdekli, közel 50 százalék újból ugyanezt a képzést választaná, ha pályaválasztás előtt állna, egynegyedük azonban egészen másba kezdene. Ám arról, hogy kellőképpen megfizetik-e majd a szaktudásukat, meglehetősen szórtak a vélemények: egyharmaduk tartja úgy, az iskola elvégzése után megfizetik a tudásukat, egyharmaduk bizonytalan a kérdésben, s szintén egyharmaduk elégedetlen a várható bérével. (Világgazdaság, 2. oldal)
2010. augusztus 26.
Centrumpolitika – Megyei kormányhivatalok terve
címmel a Heti Világgazdaság (13-15. oldal) ma megjelent száma a várhatóan 2011 januárjától felálló új megyei kormányhivatalok rendszerét próbálja felvázolni. A megyei államigazgatás központosításától a kormány a közigazgatás olcsóbbá és hatékonyabbá válását várja. A lap által összeszedett intézmények (lásd: beszkennelt dokumentum) személyi ügyei, gazdálkodása, informatikája és jogi kapcsolatai kerülnek közös irányítás alá, a szakmai felügyelet továbbra is az illetékes minisztériumoknál marad. Az adóhivatal, a rendvédelmi szervek és a nem regionális vagy megyei alapon működő intézmények nem kerülnek az egységes szervezet alá. A kormányhivatalok vezetői – mint a kormány meghosszabbított karja – nagy valószínűség szerint (kormány)politikusok lesznek, s a mellettük működő főtitkár lesz a felelős a szakmai irányításért.
Iskolakezdés jó reményekkel
Az új tanév megnyitása előtt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár egy nevelési konferencián arról beszélt: újjá kell építeni a teljes oktatási rendszert és vissza kell állítani a pedagógusok tekintélyét. A jövőben elmozdulás várható a gyakorlati és elméleti ismereteket hasonló arányban adó, egész napos iskolai modell. Az államtitkár ígéretet tett arra is: mindenképpen előteremtik a forrásokat a pedagógusok szakkörökön, kirándulásokon ledolgozott túlóráinak kifizetésére. (Magyar Hírlap, 1-2. oldal)
Kormányon a nap is másképp süt
A Népszava (1-13. oldal) a Fidesz kormányra kerülése előtt tett ígéreteit és kifogásait hasonlította össze a kormányra kerülése utáni intézkedéseivel, beleértve a költségvetés hiányának növelését, az elnapolt azonnali adócsökkentést, a tanárok béremelést vagy a népszavazást háttérbe szorítását.
2010. augusztus 25.
Alkotmánybírósághoz fordult a PSZ
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete, a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezés megsemmisítését kérve, mivel annak visszaható hatálya véleményük szerint ellentétes az alaptörvénnyel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján jogosan járó jövedelmeket terhelnek különadóval – írja a Népszabadság (6. oldal)
Átalakítás előtt a közoktatás
Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára egy tegnapi rendezvényen úgy nyilatkozott: habár jelenleg 50-50 százalékban finanszírozza a közoktatási intézményeket az állam és a területileg illetékes önkormányzat, a kormány tervei szerint azonban a jövőben az önkormányzatoknak legfeljebb a működési költségek 10-15 százalékát kellene a jövőben finanszírozniuk. Emellett az oktatási intézmények kiadásainak 90 százalékát kitevő a dolgozói béreket is kizárólag a központi költségvetésnek kellene biztosítania és garanciát vállalnia rá. A várhatóan jövő tavasszal módosuló közoktatási törvényben pedagógusi életpálya-modellt dolgoznak ki, jelentősen átalakítják a nemzeti alaptantervet és szakmai ellenőrző-támogató rendszert hoznak létre a pedagógusoknak. (Népszabadság, 4. oldal)
Hamis ígéret volt a tanárok béremelése
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár szerint azért nem emelik most még gesztusértékűen sem a tanárok fizetését, mivel a pedagógusok érdekképviselete többször is jelezte, nem tesznek jót a minimális fizetésemeléssel. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának (3. oldal) azonban ezt határozottan cáfolta, mondván: a tanárok minden fillér béremelésnek örülnének. Az érdekvédők csupán arra akarták felhívni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár figyelmét, hogy az 1 százalékosra tervezett gesztusértékű emelés – ami 160 ezer forintos átlagkeresettel számolva ezerhatszáz forintot, azaz nettó ezer forint pluszt jelentene – megalázóan kevés.
Nem mehetnek nyugdíjba
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2010 első félévében több mint hatvanezer nyugdíjkérelmet utasítottak vissza. Kiemelkedő az elutasítások aránya a rokkantsági nyugdíjak, a rokkantsági járadékok, valamint az egészségkárosodottak szociális járadékai igényléseinél, e területeken az elutasított kérelmek száma közel kétszerese a teljesítetteknek. Összességében a nyugdíj- és egyéb ellátások iránti igénylések száma 2,2 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló adataihoz képest, közülük legdinamikusabban a rehabilitációs járadék iránti kérelmek száma emelkedett, 41,1 százalékkal. (Világgazdaság, 3. oldal)
Megállíthatatlan orvoselvándorlás?
Magyarország mellett más közép-kelet-európai országokban is komoly problémát jelent a képzett egészségügyi dolgozók Nyugat-Európába vándorlása, amelyet a hazai szakmai szervezetek szerint csak a bérek rendbetétele állíthat meg. Habár a rezidensekre vonatkozó rendelet módosítását fontos lépésként értékelik, azonban csalódottak amiatt, hogy az új egészségügyi kormányzatnak elképzelései egy hosszútávú életpálya-modellről, illetve a béremelésről még nem körvonalazódtak. A Magyar Nemzetben (5. oldal) közölt közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság 88 százaléka támogatná az egészségügyi dolgozók béremelését.
Forró őszre készül Európa
Nem csak hazánkban, hanem Európa más országaiban is jelentős változásokra készülnek a kormányok ősszel. Angela Merkel német kancellár meghirdette ötpontos tervét: ebben a költségvetés rendbetétele, az atomerőművek megtartása és megadóztatása, a hadsereg karcsúsítása, az egészségügy reformja és a szegény családokból származó gyerekek oktatása szerepel. Franciaországban további takarékossági intézkedésekre kényszerül a kormány, ha a jelenlegi 8 százalékos költségvetési hiányt 2013 végére három százalék alá akarja levinni. Ezen túl Nicolas Sarkozy francia elnöknek el kell fogadtatni a nyugdíjkorhatár 62 évre emelését (a németek már 67 évnél tartanak), és be kell fagyasztania a közszféra bérét. A szakszervezetek már be is jelentették, hogy a tervezett intézkedések elleni tiltakozásul tüntetéseket szerveznek szeptember elejére. De szomszédjainknál sem jobb a helyzet. A nemrég megválasztott miniszterelnök itt is a megugrott költségvetési hiány csökkentését tervezi egyes adókedvezmények eltörlésével, a vállalkozók és a cégek járulékainak növelésével, a tizenkilenc százalékos egykulcsos adó emelésével (húszra vagy huszonegyre) és az értékpapírok hozamának megadóztatásával. Bukarestben pedig az egészségügy és az oktatás decentralizációjára készül a kabinet. (Népszabadság, 7. oldal)
2010. augusztus 24.
Négy millióig nem sújtja különadó a végkielégítést
Adószakértők szerint az augusztus 13-án közzétett, október elsejétől januárig visszamenőleges hatállyal életbe lépő, 98 százalékos különadóról szóló jogszabály szövege szerint a kétmilliós értékhatárt külön-külön kell figyelembe venni a 60 napon túli, illetve a 60 napra számított összegnél. Emellett a Népszava (5. oldal) cikke szerint a törvény legalább két okból sérti az alkotmányt: egyrészt a visszamenőleges hatály jelentős többletkötelezettséget ró a munkavállalókra, s ezzel a köz érdekében dolgozók tízezreit hozza nehéz pénzügyi helyzetbe, másrészt pedig az adó kivetése az aránytalanul magas adóztatást jelent. (Egyes szakértők szerint a 98 százalékos elvonás nem más, mint a jogszerűen megszerzett jövedelem jogszerűtlen elkobzása.)
Köztisztviselők tucatjai fordulnak jogsegélyért az MSZP-hez
A Népszabadság (3. oldal) értesülése szerint tucatnyian fordulnak a szocialisták munkajogi segélyszolgálatához, amelynél a munkavállalói jogvédelemre szakosodott szakemberek a megalapozatlanul elbocsátott dolgozók számára biztosítanak jogi segítségnyújtást. Fogarasiné Deák Valéria, a jogsegélyszolgálat szervezője a lapnak elmondta: a segélyszolgálat elindításának közvetlen kiváltó oka a kormánytisztviselőkről szóló törvény tervezete volt.
A szocialisták hagyatéka a meghatározó
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban úgy nyilatkozott: reményei szerint a következő évi költségvetés már lehetőséget tud nyújtani a kormány számára, hogy „gesztusértékű béremelést” hajtson végre az oktatási ágazatban, azt követően pedig „látványosabb” növekedésre is számíthatnának a jelenleg kevés bérért dolgozó tanárok. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár azonban most bejelentette: mivel a pedagógus-szakszervezetek szerint a gesztusértékűnek szánt havi 1000 forintos emelés méltatlanul kevés, ezért a tárcánál erről most inkább lemondanak, s később lesz egy várhatóan nagyobb arányú növelés. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek (4. oldal) elmondta: habár valóan nem tartják nagy segítségnek az 1000 forintos tervezett emelést, ám olyat soha nem mondtak az államtitkárnak, hogy az nem tenne jót a pedagógusoknak. Az érdekvédő az ATV Híradójának nyilatkozva úgy vélte: „feltehetően elkezdték készíteni a 2011-es költségvetést, aminek a készítése során az derülhetett ki, hogy még a gesztusértékű pedagógus béremelésre sincs fedezet”. Mindenesetre a szakszervezet kezdeményezett egyeztetést is a minisztériummal, de a szaktárca elutasította őket. (A videó ezen a linken nézhető meg: http://atv.hu/cikk/20100823_elmarad_a_pedagogus_beremeles_a_szakszervezetre_kenne_a_kormany_video?source=hirkereso)
Újra jöhet a hároméves szakoktatás
A kormány a gyakorlatorientált szakmákban (például az építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari képzéseknél) ismét bevezetné a hároméves szakoktatás rendszerét. Pécsi Ágnes, a Pedagógusok Szakszervezete budapesti szakoktatási szervezetének helyettes titkára szerint jó, hogy az új rendszerrel a diákok már 17-18 évesen kézhez kaphatnák az OKJ-s bizonyítványt, hiszen sok szülő meg engedheti meg magának, hogy 20 éves koráig finanszírozza a gyermeke tanulmányait. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint viszont nem csak kizárólag szakmát kellene tanulniuk a diákoknak, hanem állampolgári ismeretekre és szocializációra is oktatni kellene őket. (Magyar Hírlap, 4. oldal)
Gyorsan elhelyezkednek
Az Educatio Kht. Diplomáskutatás 2010 című, 4500 fős mintán alapuló felmérése szerint a 2007-ben diplomázottaknak Átlagosan három-négy hónapra volt szükségük, hogy állás találjanak, s a munkanélküliség mindössze kétszázalékos köreikben. A megkérdezettek leginkább a munka szakmai, tartalmi részével elégedettek, szakmájuk presztízsét, valamint a szakmai előmenetelt, a karrierépítési lehetőségeket azonban már csak erős közepesnek tartják, a legkevésbé pedig a jövedelmükkel és a juttatásaikkal elégedettek. (Világgazdaság, 3. oldal)
2010. augusztus 23.
Mit kezd a Fidesz-káder az üdülési alapítvánnyal?
A Népszava (1-2. oldal) szerint egyelőre nem tudni, mit tervez a Fidesz által a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnökévé kinevezett Lengyel Györgyi. Már csak azért is bizonytalan a helyzet, mivel a Parlament által nemrég elfogadott törvénymódosítás értelmében nemsokára nonprofit gazdasági társasággá alakul át az MNÜA. A lap szerint a most kinevezett elnök feladata lesz minél zökkenőmentesebben levezényelni ezt. Az alapító szakszervezeti konföderációk – amelyek jogai az új struktúrában jelentősen szűkülnének – amellett, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a legvégsőkig, akár az Európai Bírósághoz is hajlandóak elmenni, mivel az alapítványba korábban bevitt ingatlanvagyonuk kvázi államosítását látják a kormányzati döntésben.
Csak jövőre nő a bér
A Magyar Hírlap (3. oldal) információi szerint legkorábban a 2011/12-es tanévben emelkedhet a pedagógusok fizetése, amellyel vonzóbbá válhat a fiatalok számára a tanári pálya. Emellett az új közoktatási törvény kivenné a pedagógusképzést bolognai rendszerből, s kiemelt ösztöndíjban is részesülnének az ilyen tanulmányokat folytatók. A pályakezdő tanárokat pedig óraszám-kedvezménnyel is támogatnák.
Ebben a ciklusban nem lesz kormányzati negyed?
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár cáfolta Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának azon, a Heti Válasznak adott nyilatkozatát, amely szerint a közjogi méltóságok elhelyezésével kapcsolatos hosszú távú elképzelésekkel kapcsolatos kormányzati koncepció már döntés-előkészítési szakaszban van. Gál szerint az átszervezésnél a fő cél a hatékonyság, a kormány centralizálni kívánja a pesti Kossuth tér és a budai Fő utca köré a kormányzat működését, lehetőleg az állami tulajdonú ingatlanokban, csökkentve a drága bérlemények számát. A kommunikációs államtitkár azonban tagadta, hogy létezne bármilyen aktuális terv arra nézve, hogy kormányzati negyed szülessen – írja a Népszabadság (1-2. oldal).
A britek már 72 éves korhatárral számolnak
A Brit Nyugdíj Kutatóintézet a kormány számára készített jelentése szerint 2030-ra 72 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt Nagy-Britanniában, ha az állam az 1981-es referenciaszinten akarja tartani a nyugellátáshoz szükséges kiadásait, az ütemezést illetően azonban vannak nézetkülönbségek. Az új kormány felgyorsítaná a korhatár megemelését, így a férfiaknál már 2016-ra, a nőknél pedig 2020-ra a 66 éves kor betöltéséhez kötnék a jogosultság megszerzését, amit aztán később 68 évre tolnának ki – írja röviden a Népszabadság (9. oldal).
2010. augusztus 21.
Átlagkeresetünk: 204 ezer forint
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2010 első hat hónapjában 3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 9,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset – döntően a személyi jövedelemadó szabályainak változásának köszönhetően – 3,7 százalékkal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 204 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 700 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 203 900 forintot ért el. 4,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén pedig 0,1 százalékkal elmaradtak az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy január és március hónapokban kereset-kiegészítés kifizetésére került sor a közszférában. Emellett a foglalkoztatottak száma 0,2 százalékkal lett magasabb az első félévben, mint egy esztendővel korábban. Az alkalmazásban állók létszáma január és június között átlagosan 2 millió 671 ezer volt. Idén január-júniusban a költségvetési szférában 767 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 803 ezren dolgoztak. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,9 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,3 százalékos csökkenés következett be. (Népszava, 4. oldal)
Tartották a hátukat a tárcák
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb költségvetési jelentése szerint 36 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás júliusban. Ez nagyrészt a minisztériumok spórolásának köszönhető: a fegyelmezett költekezésnek köszönhetően a költségvetési szerveknél 54 milliárddal csökkent a kiadások mértéke. Ennek ellenére az első 7 hónapos hiány elérte a 997,5 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett deficit 114 százaléka. Szakértők szerint azonban megfelelő intézkedésekkel tartani lehet a 3,8 százalékos hiánycélt. (Magyar Nemzet, 11. oldal)
2010. augusztus 19.
Kétmillió helyett négymillió forinttól ütközik a végkielégítés a jó ízlésbe
Habár a kormány többször hangoztatott szándéka, hogy a közszférában dolgozók kétmillió forintot meghaladó végkielégítésére 98 százalékos adót vessen ki, a Népszava (5. oldal) szerint azonban a most megjelent, év elejéig visszamenőleges hatályú többletadóról szóló törvény betűje szerint akár négy millió forintot is hazavihetnek végkielégítésként a dolgozók úgy, hogy a felvett összeg ne 98 százalékkal adózzon. A lap által megkérdezett szakértők szerint úgy is lehet értelmezni a jogszabályt, hogy az elküldött személynek kétszer két millió forint feletti – egyszer a hatvan napon belüli, majd az azon túli – jövedelmét terheli csak a különadó. Ez pedig azt jelenti, hogy a Fidesz a duplájára emelte az adómentes sávot, és számos extra adózás alóli kivételt (például a szabadságmegváltást vagy egyes jutalomtípusokat) is beiktatott. Több adószakértő is alkotmányellenesnek nevezte a visszamenőleges hatályt, a 98 százalékos elvonást pedig a jövedelem elkobzásának. A lapnak nyilatkozott Falusi Andrea, a SZEF munkajogásza is, aki szerint teljesen mindegy, hogy a Fidesz mekkora javadalmazást tart „jóízlésbe ütközőnek”, a végkielégítések ilyen módon történő megadóztatása alkotmányellenes, ugyanis egy tollvonással több tízezer embert megfoszt a nekik járó végkielégítéstől. Ezért a szakszervezetek várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd a jogszabály megsemmisítése érdekében.
Sérülnek a bölcsődések jogai
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint mihamarabb intézkedési tervet kell készítenie a kormánynak a bölcsődék helyzetével kapcsolatban, mivel jelenleg kevés az intézmény, a meglévőknek pedig aránytalan a területi eloszlásuk és túl magas a csoportlétszám is. Az ombudsman ezért arra kéri a kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának jogi szabályozását, a szakmai garanciák érvényesülését és az ellátás ellenőrizhetőségét. Jelenleg Magyarország 3145 településéből mindössze 245 helyen működik bölcsőde (900 településen még óvoda sincs), és 190 ezer 1-3 éves gyerekre mindössze 25 ezer bölcsődei férőhely jut – írja a Magyar Nemzet (4. oldal).
Hároméves lesz újra a gyes
Ősszel visszamenőleges, a 2010. május 1-je után született gyermekekre is érvényes szabályt alkot a kormány a kétéves gyes háromévesre történő emelésénél. Nagy Anna kormányszóvivő egy, az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítését firtató kérdésre szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: a kormány vissza akarja állítani a korábbi helyzetet, azaz a jelenlegi két évről újra háromra akarja növelni a gyes időtartamát. (Népszabadság, 4. oldal)
Nem lassít a fideszes törvénygyár
A Népszava (13. oldal) összegyűjtötte a kormány által az őszi ülésszakra tervezett jogalkotási menetrendet, amely szerint októbernek 4, novemberben 22, decemberben pedig összesen 16 törvényről szavaznának. Egyebek mellett módosítani akarják az adó- és járuléktörvényeket, az egészségügyi és a foglalkoztatáspolitikát érintő jogszabályokat, valamint be akarják terjeszteni a kormányhivatalokról szóló törvényjavaslatot.
Maradt idő egyeztetni
A törvényalkotási menetrend nyilvánosságra kerülése után Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak (2. oldal) elmondta: egyelőre nincs vészes késés, ha a kormány szeretne komolyan foglalkozni a javaslatok kidolgozásával és azok társadalmi partnerekkel való egyeztetésével, arra elég lesz a megtervezett idő. Ugyan Orbán Viktor miniszterelnök korábban augusztus végére, szeptember elejére ígérte az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását, ez még mindig nem történt meg, de a főtitkár szerint ha minden egyeztetést ki akarnának tolni az őszi választás utánra, az is megoldható lenne: az érintettek két hét alatt összeállíthatnak egy bővebb álláspontot, újabb két hét alatt pedig feszített tempóban megtörténhetne az érdekegyeztetés. A VOSZ csak egy lehetőséget nem lenne hajlandó elfogadni: ha a kormány kész koncepciót próbálna keresztülerőltetni rajtuk.
Liga: elégedett szakiskolások
A szakszervezeti konföderáció legfrissebb felmérése szerint a szakiskolások általában elégedettek szakmájukkal és iskolájukkal – a megkérdezettek 79 százaléka tanul olyan szakmát, amely valóban érdekli –, munkaerő-piaci tájékozottságuk azonban gyakran hiányos. (Világgazdaság, 2. oldal)
2010. augusztus 18.
Alkotmánybírósághoz fordul az MDF
Az alkotmánybírósághoz fordul az MDF a parlament által július 22-én elfogadott alaptörvény-módosítás miatt, amely szerint a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. Makay Zsolt, a párt elnöke úgy véli: elkapkodott, elhibázott döntésről van szó, amelyet el kellene törölni. (Népszava, 3. oldal)
Magánnyugdíjjal csökkentenék a hiányt
Egy lengyel kezdeményezéshez csatlakozva Magyarország és még hét másik tagállam (Lengyelország és Magyarország mellett Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia, Lettország és Svédország képviselői írták alá a kezdeményezést) Herman Van Rompuyhöz, az Európai Tanács elnökéhez és Olli Rehnhez, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosához fordult annak érdekében, hogy Brüsszel módosítsa az államháztartási hiány kiszámításának módszerét, s a magánnyugdíj-pénztárak miatt kieső bevételekkel csökkenthetnék a deficitet. Hazánkban ez ebben az évben az államháztartás hiányában 350 milliárd forintos csökkenést eredményezne. (Népszabadság, 10. oldal)
Rendet vágnak az egészségügyben
A kórházi adósságfelmérésről tegnap tartott egyeztetést követően a szakmai szervezetek képviselői egyetértettek Szócska Miklós egészségügyi államtitkárral abban, hogy egy esetleges konszolidációt mindenképpen struktúraváltáshoz kell kötni. A felmérésből az derült ki, hogy a 173 intézményből csupán negyven körüli az adósság nélkül működők száma, s a többiek 71 milliárd forint körüli adósságából közel 40 milliárd a lejárt beszállítói tartozás. Szócska Miklós a Világgazdaságnak (3. oldal) elmondta: a tartozások okait elemezve arra jutottak, hogy közrejátszott benne az ágazatból az elmúlt időszakban történt, nagyjából 250-300 milliárd forintos forráskivonás, az egészségbiztosító gyógyítási finanszírozásának aránytalansága, az egészségügyi rendszer szabályozatlansága, a strukturális gondok, a szükségletektől elszakadt fejlesztések, valamint a gazdálkodási és menedzsmentproblémák. Véleménye szerint csak ezek rendbetételével valósulhat meg az ágazat konszolidálásának.
2010. augusztus 17.
Pesti egyhavi többletet ígér a kórházaknak
Pesti Imre, a Parlament egészségügyi bizottság alelnöke szerint a kormány kész arra, hogy költségvetési szigor ellenére is forrásokat találjon az egészségügy számára, ennek egyik jele a kórházak adóssághelyzetének tisztázása is. A Népszabadságnak (4. oldal) elmondott véleménye szerint legalább egyhavi finanszírozási többlet, körülbelül 35–40 milliárd forintot juthat a fekvőbeteg-ellátóknak. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozza a kórházak adósságfelmérésének pontos adatait. A lap korábban már beszámolt arról, hogy az intézményeknek 71,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlájuk van, amelyből 37,5 milliárd lejárt határidejű tartozás.
Plusz hatezer nő vonulhat majd nyugdíjba évente?
2011 januárjától a kormány tervei szerint nyugdíjba mehetnek a nők 40 év szolgálati viszony után. Ez az intézkedés Iván László, a Fidesz szakpolitikusa szerint évente átlagosan hatezer nőt érinthet. Korózs Lajos szocialista szakpolitikus évi több tízmilliárdos pluszköltséget jelent a nyugdíjkasszának a kormány döntése. Mindeközben az Európai Bizottság jelentése szerint középtávon akár 70 évig is ki kellene tolni a nyugdíjkorhatárt a tagállamokban azért, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. Ellenkező esetben növelni kell a nyugdíjbefizetéseket vagy csökkenteni a nyugdíjakat. (Népszava, 3. oldal)
2010. augusztus 16.
Nem kell félni a változástól
címmel a Népszabadság (4. oldal) interjút készített Szalai Annamáriával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kilenc évre kinevezett elnökével, aki „nagyon helyesnek” nevezte és „kifejezetten örül” annak, hogy a közmédiumok dolgozóit képviselő szakszervezetek együttműködési fórumot hoztak létre. Bízik benne, hogy a közmédia strukturális átalakulása az érdekvédelemben is megújulást eredményez, és hogy „a fellépésük nem azt jelzi, hogy a választáson vesztes politikai oldal maga előtt tolja a szakszervezeteket, hanem valóban dolgozói érdekek képviseletéről van szó”. Emellett elmondta: a médiacsomagban igenis megjelennek a munkavállalói érdekek, a felügyelőbizottságban egy taggal ugyanúgy szerepet kapnak az érdekképviseletek, mint eddig.
Le Monde: Orbánéknak ismét tárgyalniuk kell az IMF-fel
Christopf Rosenbergnek, az IMF budapesti tárgyalóküldöttségi tagja a Le Monde szombati számában elmondta: habár pillanatnyilag Magyarországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalapra, 2011-ben kemény, az ideieknél súlyosabb újrafinanszirozási problémák jelentkeznek majd. A Le Monde a cikkben furcsának nevezi, hogy a magyar kormány szakítása az IMF-fel nem okozott pánikot a befektetők körében. (Népszava, 5. oldal)
Gyorsan ment a megjelentetés
Múlt péntektől élnek a gazdasági és pénzügyi csomag kihirdetéshez kötött törvényei: a Magyar Közlönyben ugyanis aznap tették közzé a Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt jogszabályt. Így a kihirdetést követő naptól – gyakorlatilag hétfőtől – megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra. A törvény kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép: a társasági adó csökkentése, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége, valamint a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó megszűnése. Augusztus 15-én lép hatályba a ház körül végzett munka adómentessége, szeptember 1-jétől pedig a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont. (Világgazdaság, 4. oldal)
Ügyek az AB előtt – rekordszámban?
A rendszerváltás óta az idén kerülhet a legtöbb ügy az Alkotmánybíróság elé. Sereg András, az AB sajtófőnöke az MR1-Kossuth rádiónak elmondta: július elejéig 1185 indítvány érkezett hozzájuk, és több mint 360 döntést hoztak. Nem kizárt tehát, hogy megdöntik az 1991-es rekordot, amikor egész évben volt 2302 ügyük, általában ugyanis novemberben és decemberben fordulnak legtöbbször a testülethez. Sürgősségi eljárásban azonban csak az államfői, az Országos Választási Bizottság határozataival összefüggő, valamint a bírói indítványok részesülnek. (Világgazdaság, 4. oldal)
A Fidesznél stratégiai kérdés az ifjúság
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Fidelitas nyári táborában elmondta: az új kormány nem szakpolitikai kérdésként, hanem stratégiai ügyként fogja kezelni az ifjúságpolitikát. A közigazgatás átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha a közigazgatásban nincs rend, az állam nem várhatja el polgáraitól, hogy teljesítsék kötelezettségeiket”. (Magyar Nemzet, 3. oldal)
Andor szerint korrekt a kapcsolat
Andor László hazánk által delegált, foglalkoztatásért felelős uniós biztos a Vasárnapi Híreknek adott interjúban korrektnek nevezte a kormánnyal való kapcsolatát annak ellenére, hogy jelölésekor sok kritikát kapott állítólagos szocialista kötődése miatt az akkor még ellenzéki Fidesztől. A szakszervezetekkel való folyamatos párbeszéddel és érdekegyeztetéssel, valamint a szociális párbeszéd fenntartásával kapcsolatban elmondta: ezek uniós követelmények, amelyeket a kormányoknak be kell tartaniuk. (Népszava, 2. oldal)
