2010. augusztus 14.
Navracsics több fiatalt vár a közigazgatásba
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a hétvégén rész vesz a Fidesz ifjúsági tagozata, a Fidelitas nyári táborában, ahol a fiatalok közéleti szerepvállalásáról fog beszélni. Véleménye szerint a megújuló közigazgatásban is szükség van több, nagy szaktudással rendelkező, tájékozott és hozzáértő fiatalra. (Magyar Nemzet, 3. oldal)
Stagnál a magyar gazdaság
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint a bruttó hazai termék április–június között egy százalékkal növekedett az előző év ugyanezen időszakához képest, a szezonális hatásokkal is kiigazítva azonban már csak mindössze 0,1 százalékos volt a bővülés az egy évvel korábbi szinthez képest. Mindeközben az eurózónában három és fél év óta az idei második negyedévben mérték a legerőteljesebb, 1,7 százalékos növekedést, lekörözve ezzel az Egyesült Államokat. A kelet-közép-európai térség országai is többnyire várakozáson felüli eredményekkel zárták a második negyedévet. Csehország GDP-je negyedév alatt 0,8, egy év alatt 2,2 százalékkal javult. Szlovákiában immáron az egymást követő ötödik negyedévben nőtt a gazdaság. Az idei második három hónapban az előző negyedévhez képest 1,2, a tavalyi év azonos időszakával összevetve pedig 4,6 százalékkal nőtt a GDP. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az év hátralévő részében a mérséklődő infláció és a foglalkoztatás megindult bővülése a fogyasztás élénkülését eredményezheti, ugyanakkor a közszférát érintő intézkedések, az év eleji rendkívüli időjárás következtében a mezőgazdaságból származó jövedelmek várható visszaesése, valamint az árfolyammozgások miatt a devizahitelek törlesztőrészletének emelkedése a fogyasztás csökkenésének irányába hat. (Népszabadság, 10. oldal)
2010. augusztus 13.
Fideszes árnyék borul a teljes médiára
A Népszava (12. oldal) által megkérdezett médiaszakértők szerint a Parlament által elfogadott jogszabály-módosításokkal megszűnt a közmédiumok függetlensége, s a médiatörvény célja csupán a hatalomkoncentráció. Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője a már elfogadott törvény az összes rádió és televízió engedélyezéséről, irányításáról, felügyeletéről szól, míg az ősszel az Országgyűlés elé kerülő csomag ennek az új intézményrendszernek a hatalmát terjeszti ki a nyomtatott sajtóra és az internetre is. Ráadásul az elfogadott csomag szembemegy Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, hiszen nem lehet vele megőrizni a rádiók és televíziók függetlenségét. Az Európa Tanács, és az EBESZ összes ajánlása tiltja egy politikai erő „meghatározó befolyását”. Polyák Gábor médiajogász a Magyar Rádióban fogalmazott úgy: Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc évre kinevezett elnöke „határozza meg az intézményrendszer teljes vezetését, mondhatni: élet-halál ura”, s a rendszer jelenlegi működésében nem látni a belső fékeket és a megfelelő kontrollt sem. Bayer Judit médiaszociológus szerint azonban csak a vezetők önkorlátozásán múlik, mennyire élnek vissza hatalmukkal. Angliában ez a rendszer elég jól működik, Magyarországon azonban eddig nem láttunk rá precendenst.
Hálapénz helyett fizetés
A Világgazdaság (2. oldal) az orvosi fizetések körüli problémákat járja körül. Miközben ma a közalkalmazott orvos átlagbére havi bruttó 150–250 ezer forint, amely szégyenletesen kevés, sokan hálapénzzel egészítik ki a keresetüket. A Magyar Orvosi Kamara szerint bruttó 400 ezer lenne méltányos egy kezdő szakorvosnak, így biztosítható lenne a pálya vonzereje s a következő évtizedekre is a lakosság egészségügyi ellátása. A Szinapszis Kft. legújabb kutatása szerint a lakosság 88 százaléka is támogatná az egészségügyi dolgozók bérének növelését, harmaduk 50 százalékos emelést tartana méltányosnak, a megkérdezettek 11 százaléka pedig megduplázná a kereseteket.
Kiugró görög munkanélküliség
Az eddigi legnagyobb mértékben növekedett a görögországi munkanélküliség májusban, az egy évvel korábbi 8,5 százalékos értékről 12 százalékra ugrott a ráta. Ez a legmagasabb adat, amióta a görög statisztikai hivatal havonta közli a munkanélküliségi rátát, és várhatóan tovább nő, mivel elemzők 2011-re 15 százalék körüli munkanélküliségi adatokat valószínűsítenek. (Világgazdaság, 4. oldal)
2010. augusztus 12.
A kormány őszi munkaterve
Várhatóan október 27-i ülésén foglalkozik majd az Orbán-kormány a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztéssel, amelyet aztán 2010 decemberében fogadnak el. Ezt tartalmazza az a Magyar Közlönyben megjelent határozat, amelyben az év végéig terjedő időszak törvényalkotási programjaként meghatározott kormányzati feladatok ütemezését rögzíti a kabinet. (Világgazdaság, 3. oldal)
Az AB-hoz fordulnak a pedagógusok
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a héten az Alkotmánybírósághoz fordul a 98 százalékos különadóról szóló törvény miatt, miután – kérésük ellenére – Schmitt Pál köztársasági elnök nem kért előzetes normakontrollt a testülettől. A szakszervezet azt szeretné elérni: a törvényt úgy módosítsák, hogy az alacsony és átlagos fizetésű, a közért hosszú ideig tevékenykedő munkavállalókat ne sújtsa. (Ellenáll a PDSZ, Magyar Nemzet, 2. oldal)
A Fidesz nyolc törvénye az AB előtt
Két tervezetet (az alkotmánybírák választásával kapcsolatos szabályokat és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt) és egy alkotmánymódosító előterjesztést még Sólyom László államfő küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, egy alkalommal pedig (a versenytörvény kapcsán) előzetes normakontrollt kért. A kormánytisztviselői törvény ismételt elfogadása után több szakszervezet (köztük a SZEF is) és az MSZP is a taláros testülethez fordult. A médiatörvény módosítását is elfogadhatatlannak tartja az összes ellenzéki párt. Emellett a választási eljárási törvény és az önkormányzati választási törvény módosítása kérdésében is fekszik már beadvány az AB asztalán. A Pedagógusok Szakszervezete pedig az oktatási törvény azon rendelkezését tartja alkotmányellenesnek, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok azonnal átadhassák oktatási intézményeiket valamely egyházi szervezetnek. (Népszabadság, 2. oldal)
Szalai Annamária: Emberközpontú médiahatóságot!
Tegnap tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját az ORTT és a hírközlési hatóság összevonásával létrejött Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kilenc évre megválasztott elnöke, Szalai Annamária. Mint mondta: a négy közmédium az átalakítás után is megtartja szakmai önállóságát, de a „profilidegen, felesleges terheket kiemelik”, így a vagyongazdálkodást már nem kell ellátniuk, amivel szerinte „számos probléma megoldódik”. A Népszabadság (4. oldal) összefoglalja az új elnök eddigi életútját is, aki 1991-től a Fidesz tagja, majd 1998-tól 2004-ig a párt országgyűlési képviselője, ezután mostanáig az ORTT fideszes delegáltja volt. Az LMP frakcióvezető-helyettese, Karácsony Gergő szerint azonban a médiacsomag egyes elemeinek elfogadásával és Szalai kinevezésével „Magyarországon komoly veszélynek van kitéve a közszolgálati rádiózás és televíziózás”, mivel a médiairányítási rendszer a mindenkori kormány szócsövévé teheti a közszolgálati médiumokat. Ezért a jövő héten az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvénnyel kapcsolatban. (LMP: veszélyben a közszolgálatiság, Népszabadság, 4. oldal)
2010. augusztus 11.
Médiaholdingra szakszervezeti holding?
Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta, így már ma életbe léphet az Orbán-kormány médiacsomagjának egyik legfontosabb része: a közmédiumok fölötti kormányzati kontroll biztosítását célzó törvény. A jogszabály szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki, kilenc évre. Elnöke immáron Szalai Annamária, az ORTT eddigi fideszes delegáltja. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna TV tulajdonosi jogait gyakorló közalapítványokat összevonják, így a három közmédium és az MTI a jövőben egy-egy zártkörűen működő, nonprofit részvénytársaságként működhet tovább – összevont felügyelet alatt. A törvény hatálybalépése előtt egy nappal jelentették be közös egyeztető fórum létrehozását az MTV és az MTI szakszervezetei, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (ez utóbbinak mintegy húsz tagja között van a Magyar Rádió, a Duna TV-ben, az MTV-ben működő szakszervezetek, valamint a Sajtószakszervezet is). A tömörülés célja, hogy együttműködésre hívják a médiapiac szereplőit és a felügyelő hatóságok vezetőit. Szerintük ugyanis az elavult és ellentmondásos médiaszabályozáson a most készülő, illetve részben már elfogadott médiacsomag nem segít, abból semmit nem tudhatnak meg a közmédiarendszer jövőjéről. Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke (és egyben a SZEF alelnöke) azt is kifogásolja, hogy a médiacsomag meg sem említi a közmédiumoknál dolgozók érdekeit, így azt sem, hogy a különböző fórumokon a szakszervezetek hogyan fogják tudni védeni a dolgozói érdekeket. (Népszabadság, 6. oldal)
Vonzza a kormányt az emberek és a magáncégek vagyona
A Népszava (5. oldal) állítása szerint valóságos államosítási dömpinget indított be a hatalomra jutása óta a Fidesz-kormány. Ezek között említik a Magyar Nemzet Üdülési Alapítvány, illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány átalakítását, és abban az állam jelentős túlsúlyát. A lap által megkérdezett szakértők szerint az MNÜA rendkívül jól profitál az üdülési csekkek forgalmazásából, elosztásából, így bőséges pénzforrást jelent, míg a vállalkozásfejlesztési alapítvány segítségével a kormány a hozzá közel álló, „baráti” vállalkozásokat támogathatja. Felröppent az a hír is, hogy a kormány állami kézbe vonná a magánnyugdíj-pénztárakat is, s ezeknek a forgalmát a jövőben beleszámítaná a költségvetésbe. Ezzel az új kabinet mintegy 2 ezer 600 milliárd forint pénztári vagyonhoz és hozzávetőleg évi 300 milliárd forint bevételhez jutna. Azonban ehhez már valószínűleg az Európai Unió sem fog hozzájárulni.
Kevesebb elméleti oktatás, több gyakorlat kell a szakmát tanulóknak
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkozáspolitikai államtitkára Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormány megfontolja, hogy újból bevezessék-e a hároméves szakmunkásképzést, illetve egy olyan negyedik évet, amelyet kizárólag szakmai gyakorlaton, de foglalkoztatottként tölthetnének el a tanulók. A szakképzés reformjánál ugyanis a gyakorlatorientáltság, illetve a reálszféra bevonása lesz a két legfőbb szempont. Az államtitkár szerint jelenleg a vállalkozások mindössze 1,5 százaléka vesz részt a szakképzésben, ezért a kormány bővíteni szeretné a kört, akár olyan áron is, hogy átalakítja a finanszírozást, és érdekeltté teszi a cégeket a részvételben. Parragh László szerint sem képzelhető el sikeres szakképzési rendszer a gazdasági szereplők részvétele nélkül, s a munkával egybekötött, munkavégzésbe ágyazott szakképzés más országokban már sikerrel járt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének tavaly év végi felmérése szerint háromezer pályakezdő szakmunkásból az iskola befejezése után kilenc hónappal, mindössze 600, azaz a fiatalok 20 százaléka helyezkedett el a saját szakmájában, míg Németországban, Ausztriában vagy éppen Hollandiában ugyanez az arány 40-50 százalék között mozog. (Népszabadság, 11. oldal)
Mankó a választások előtt
A Progresszív Intézet az október 3-i helyhatósági választások előtt az önkormányzatok gazdasági helyzetéről készített átfogó elemzést, amelyből kiderül, hogy a legkisebb adósságállománya Budapest XIII. kerületének van, amely ugyancsak vezeti az egy főre jutó legkisebb adósság szerinti rangsort és a transzparens önkormányzati listát is. A teljes adósságállományt tekintve a legnagyobbal (30 milliárd forint felettivel) a fideszes vezetésű Pécs rendelkezik, de Szolnok (Fidesz-KDNP), Kaposvár (Fidesz-KDNP), Debrecen (Fidesz) és Szeged (MSZP-SZDSZ) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd. A Világgazdaságnak (3. oldal) nyilatkozó Páva Zsolt pécsi polgármester az előző, szocialista városvezetés nagyon súlyos örökségére hivatkozik, míg Tóth József, a XIII. kerület polgármestere szerint „a tervszerű és tudatos városvezetésnek” köszönhetik a rangsorokban az előkelő helyeket.
2010. augusztus 10.
Tiltakoznak a dolgozói vagyon lenyúlása ellen
Az alapító szakszervezetek (a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány nonprofit társasággá való átalakítása elleni tiltakozásul Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordultak: kérje ki az Alkotmánybíróság állásfoglalását az alapítvány átalakítását tartalmazó jogszabály-módosítással kapcsolatban, mivel azzal alkotmányossági aggályok merülnek fel, és több pontja a polgári törvénykönyvvel is szembemegy. (Népszava, 3. oldal)
A tiltakozó levél megtekinthető a SZEF honlapján: http://www.szef.hu/hirek/mnua-schmitt-level
A nap embere: Gaskó István
A Népszava (3. oldal) rövid összefoglalójában Gaskó István Liga-elnök előző kormánnyal szembeni magatartásáról ír, és arról, hogy mit várhat a mostanitól.
Egyre több az álláslehetőség
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb munkaerő-piaci körképe szerint tavaly júliushoz képest 45 százalékkal több új munkahely létesült. A legtöbb új, nem támogatott álláshelyet Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon kínálták a foglalkoztatók. A nyilvántartott álláskeresők száma 0,7 százalékkal nőtt júniushoz képest, miközben a tavalyi adattal összehasonlítva 1,4 százalékkal csökkent. A legtöbben Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon keresnek munkát. (Világgazdaság, 3. oldal)
2010. augusztus 9.
Ősszel újra napirendre kerül a gyes
A kormány 42 javaslatból álló őszi törvényalkotási programjában egyebek mellett szerepel a gyes és a gyed újraszabályozása, valamint a gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmának visszaállítása. A Népszabadság (1-2. oldal) emlékeztet arra, hogy a Fidesz–KDNP politikusai már többször is ígéretet tettek a gyes időtartamának két évről három évre való visszaállítására. Nagy Anna kormányszóvivő korábban már jelezte: 2012-től állítanák vissza három évre a gyest, mert azok esetében, akiknek most születik, vagy ebben az évben született gyereke, éppen akkor jár le az a két év, amelyre a jelenlegi szabályok szerint jogosultak, s az új szabály visszamenőlegesen lenne érvényes. Emlékezetes: a Bajnai-kormány május elsejétől léptette életbe a 2010. április 30. után született, születő gyerekekre vonatkozó gyes-szabályokat, amelytől hosszú távon a nők foglalkoztatottságának növekedését várták. Ez ellen akkor több nő- és családosokat segítő szervezet tiltakozott, mondván, ez önmagában nem segíti a nőket a munkába való visszatérésben, s hogy még nem biztosított a gyerekek napközbeni ellátása, a meglévő intézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik a munkaidőhöz, rugalmas munkavégzési formák, részmunkaidős állások pedig alig vannak a hazai munkaerőpiacon.
Adócsökkentés azonnal
A Magyar Nemzet (1., 11. oldal) információi szerint már 2010-ben közel 80 milliárd forint, jövőre pedig még ennél is több (100 milliárd forint) maradhat a vállalkozásoknál és az állampolgároknál a nemsokára életbe lépő új adószabályok szerint – amennyiben Schmitt Pál köztársasági elnök aláírja az elé kerülő gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot. A legnagyobb hatással a társasági adó csökkentése lehet majd a vállalkozások életére, de az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági rokonok közötti eltörlése is sokak helyzetét megkönnyítheti.
A Világgazdaság cikke arra is figyelmeztet: a törvénycsomag aláírásával életbe lép a kétmillió forintos fizetési limit lesz a közszférában, s kivethető a 98 százalékos különadó a végkielégítések kétmillió forint feletti részére. Ez ellen és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átalakítása ellen (amit szintén tartalmaz a javaslatcsomag) a szakszervezetek már többször is tiltakoztak, s levélben kérik Schmitt Pált, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. (Schmitt Pál előtt a gazdasági törvények, 3. oldal)
Felemás foglalkoztatási rendszer
Az új Széchenyi-terv foglalkoztatásról szóló része egymillió munkahely megteremtését ígéri, azonban kevés konkrétumot tartalmaz a megvalósítás módjáról. A kormány elsősorban a kis-és középvállalkozások támogatásával várja a bővülést, de emellett az alacsony képzettségű, gyakran tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatására fenntartanák a közfoglalkoztatási programokat, ám azt az „értelmes” munka irányába terelnék, s újragondolják a falusi közfoglalkoztatást, valamint nagyobb szerepet szánnak a szociális földmunkaprogramnak is. A stratégiai ágazatok közé az építő- és az élelmiszeripart emelték be, s változás várható az atipikus foglalkoztatási formák támogatásának rendszerében is. (Világgazdaság, 2. oldal)
2010. augusztus 7.
Csepegtetett leépítés
Habár tömeges leépítés egyelőre még nincs a közszférában, azonban a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálybalépését követően (miután mindössze kéthavi végkielégítéssel és indokolás nélkül meneszteni lehet bárkit) azonnali személycserével járó elbocsátások kezdődtek. Többeket előbb kényszerszabadságra küldtek, majd újbóli munkába állásuk után közölték velük: holnaptól már nem tartanak igényt rájuk. A szakszervezetek szerint a folyamatnak még nincs vége, mert sokakkal csak pár napja közölték az új beosztását, s még vannak olyanok is, akik azt sem tudják, melyik minisztériumhoz tartoznak. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Népszabadságnak (1., 3. oldal) elmondta: inkább csak „csepegtetve” jelentik be a személyi döntéseket. Azt viszont állítja, hogy a kirúgásokat meglehetősen etikátlanul, a humánum minimumát nélkülöző módon intézik. Sokan ugyanis hónapokig szinte lógtak a levegőben, és a sorsukat illetően semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Sok tapasztalt köztisztviselőnek esélyt sem adtak arra, hogy a szaktudását vagy az új hatalommal szembeni lojalitását bizonyítsa. A szakszervezet becslése szerint a múlt hétig ötszáznál már bizonyosan több embert menesztettek, de mostanra ennél akár jóval többen is lehetnek.
Szeptemberben nevezhetik ki Kerpent
A Népszava (4. oldal) információi szerint Kerpen Gábor, a Ligához tartozó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lehet az Oktatási Hivatal vezetője. Az érdekvédő az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta: az új oktatási kormányzat elképzelései több ponton is egyeznek a PDSZ programjával, például az Oktatási Hivatal feladatait tekintve is, ezért esetleges kinevezését az intézmény élére nem tekintené „a túloldalra való átülésnek”, hanem csupán a programjuk végrehajtásának.
