2010. április 30.
Csak a zenétől lesz hangos az ünnep
A százhúsz éves hagyomány folytatásaként ismét a Városliget lesz május 1-én a budapesti szakszervezeti rendezvények legfőbb színtere. Ma hat reprezentatív érdekképviseleti konföderáció közös megemlékezést tart, holnap pedig a 10 órakor kezdődő gyűlésen szakszervezeti vezetők beszélnek a munka világát érintő ügyekről. Azonban csak három konföderáció vesz részt a központi ünnepségen: az MSZOSZ, a SZEF és az ÉSZT. (Népszava, 4. oldal)
Nem verték meg, mert nem létezik
című írásában Tamás Gáspár Miklós arról ír, hogy a „hivatalos baloldal” véleményvezérei hosszú idő óta liberális értékrendet képviselnek, s az igazi baloldaliság csak a parlamenten kívüli szervezetekben és a szakszervezetekben jelenik meg. Az MSZP választási veresége után azt várja, hogy a baloldali sajtó „rendszeresen szót adjon mindenekelőtt a magyarországi szakszervezeteknek, amelyekkel kapcsolatban ez a sajtó mindmáig a kollektív sztrájktörő és osztályáruló patinás szerepét játszotta el”. Hiszen a szakszervezetek TGM szerint „a lankadatlan lejáratás és rágalmazás légkörében dolgoznak húsz éve”. (Népszava hétvégi, Szép Szó melléklete, 3. oldal)
A pártatlanság vélelme – „Hol állnak a szakszervezetek?”
címmel a Népszabadság hétvégi melléklete (2-3. oldal) az országos konföderációk viszonyát vizsgálja az új kormányhoz. A legtöbb konföderáció egyetért abban, hogy pártatlannak kell maradniuk, hiszen a munkavállalók érdekét valamennyi politikai erővel szemben meg kell védeniük. Pataky Péter MSZOSZ-elnök szerint az elmúlt nyolc év kormányai elvileg a szakszervezetek szövetségesei – hiszen az MSZP és a szakszervezetek is a bérből és fizetésből élőket képviselik –, azonban a hatalom liberális nyomásra a tőke pártjára állt, így az érdekvédők magukra maradtak. Vasali Zoltán, a Nézőpont Intézet elemzője szerint még Orbán Viktor sem döntötte el, hogy kormányra kerülve kijátssza-e a multiellenes kártyát, amellyel gesztust tehetne a szakszervezetek felé is.
Amiért a magyar nagytőke a Fidesz mellé állt
A Népszabadság hétvégi mellékletének (2-3. oldal) újságírói annak próbáltak utánajárni, miért sorakoztak fel a magyar gazdaság meghatározó üzletemberei az Orbán Viktor vezette jobboldal mellett. Egy meg nem nevezett befolyásos üzletember a lapnak elmondta: „olyan időszakot hagyunk magunk mögött, ami nagyon kártékony volt”.
Munkával lehet visszanyerni a függetlenséget
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak (6. oldal) adott interjújában arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés beindításához mindenképpen forrásokra van szükség, azonban óva int mindenkit a csodavárástól. A legfontosabbnak a közterhek csökkentését és a hazai vállalkozások megerősítését tartja. Úgy látja, hogy a Nemzetközi Valutaalap segítsége nélkül kétmillió munkanélküli lenne az országban.
Alakul az Orbán-kormány
Valamennyi országos politikai napilap beszámol Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt tegnapi sajtótájékoztatójáról, amelyen bemutatta leendő kormánya három tagját. A kormányfő munkáját a jövőben miniszterelnökség szervezi, a miniszterelnökség vezetője a miniszterelnök államtitkára lesz, amelyre Varga Mihályt kérte fel a Fidesz elnöke. A miniszterelnöki szóvivő Szijjártó Péter lesz, míg a megszűnő Miniszterelnöki Hivatal helyén felálló, a kormányzati munka koordinálásával foglalkozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője Navracsics Tibor a várományos. Orbán elmondta: még a kormány felállása előtt szeretnének a parlament elé terjeszteni néhány fontos törvényjavaslatot, például az adómódosítási törvényeket vagy a minisztériumi átadás-átvételt szabályozó jogszabályt – írja a Népszabadság (1-2. oldal).
2010. április 29.
Szakszervezetek várakozó állásponton
A Népszabadság (3. oldal) megkérdezte, mit várnak a szakszervezeti konföderációk az új kormánytól. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a kormánynak figyelnie kell arra, hogy a választások révén csak parlamenti felhatalmazást nyert el jelentős döntések meghozatalára, de szükség van arra is, hogy e döntéseket a szakszervezetekkel egyeztesse. Elvárásaik között első helyen a foglalkoztatás bővítése áll. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy véli: a szakszervezetek és az új kormány kapcsolata akkor csak kezdődik majd el, ha a megalakult kabinet képviselője, remélhetőleg a miniszterelnök, megjelenik az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, mivel a munkavállalói érdekek állandó értéket képviselnek, függetlenül attól, hogy milyen politikai beállítottságú kormány van hatalmon. A Liga nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az Orbán-kormány érdemi tárgyalásokat folytat majd a szakszervezetekkel, valamint ahhoz, hogy a Fidesz a következő ciklusban az általa meghirdetett nemzeti együttműködés elve mentén kormányoz majd.
MSZOSZ: bővíteni kell a foglalkoztatást
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a foglalkoztatás bővítését várja a leendő kormánytól. Pataky Péter elnök szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy mennyi legális és tisztes megélhetést biztosító munkahely teremtődik az országban, mivel a közmunkák és a határozott idejű munkaszerződések csak ideiglenesen jelentenek megoldást és nem biztosítják a munkavállalók biztonságát. (Világgazdaság, 2. oldal)
Nyilvános vezetői fizetések
Jóri András adatvédelmi ombudsman a Magyar Nemzet (4. oldal) kérésére kiadott állásfoglalásában azt írta, hogy a szakszervezeti vezetők fizetését mindenki számára megismerhetővé kellene tenni. Jelenleg – mivel a szakszervezetet nem közfeladatot látnak el – nem kötelezhetők adatszolgáltatásra, azonban jogszabály-módosítással elérhető, hogy a szakszervezeti vezetők bizonyos adatai megismerhetővé válhassanak. A Magyar Nemzet emlékeztette olvasóit azon őszi cikkükre, amelyben már írtak erről a témáról. Akkor csak Palkovics Imre árulta el, hogy bruttó 550 ezer forintért látja el a Munkástanácsok elnöki tisztét. Pataky Péter nem mondott pontos összeget, Borsik János pedig azzal kerülte ki a kérdést, hogy ő az Autonómok elnökeként nem, csak a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnökeként vesz fel tiszteletdíjat.
Újabb munkanélküliségi csúcs
A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint ismét megdőlt az évtizedes munkanélküliségi csúcs, mivel az első negyedévben 11,8 százalékra nőtt az állástalanok aránya, ami több mint két százalékponttal magasabb a tavalyi azonos időszakához képest. Ez a szám azt is jelenti, hogy agy év alatt 45 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig 95 ezerrel nőtt a 15–74 év közöttiek körében. A 15–64 éves korosztály az aktivitási ráta csupán 61,9 százalékos, míg az uniós átlag tavaly a 71 százalékot is meghaladta – írja a Világgazdaság (3. oldal).
2010. április 28.
Fékezett adóforradalom?
címmel a Világgazdaság (3. oldal) összegyűjtötte, melyik adónemet tudja és melyiket nem tudja év közben módosítani az új kormány. A lap szerint a tb-járulékot és az áfakulcsot minden probléma nélkül lehet módosítani még idén is, az szja-val kapcsolatos módosítások azonban olyan zavarokat okozhatnak az adórendszerben, hogy nem érdemes belenyúlni 2011 januárja előtt. Olyan új elemek bevezetésére pedig, mint amilyen a családi adózás bevezetése, vagy a szuperbruttósítás és az adójóváírás megszüntetésére már csak jövő év elejétől van lehetőség.
Kormányalakítás: a miniszterek biztosak
A Népszabadság (4. oldal) a kiszivárgott információk alapján megpróbálta felvázolni az új kormányzati struktúrát, amelyben 4 csúcsminisztérium és 4 minisztérium kapna helyet. A Népszava úgy tudja, hogy a kormányzati munka előkészítéséről, az elkövetkező hetek feladatairól is tárgyalt tegnap Felcsúton a Fidesz elnöksége, s a lap információi szerint véglegesítették a leendő kormány névsorát, valamint a miniszterek mellett a lehetséges államtitkárokat is megnevezték. (Véglegesítették Felcsúton az új kormány névsorát?, 2. oldal)
Lehetőség, nem veszély
címmel Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója interjút adott a Népszabadságnak (1., 9. oldal), amelyben a legfontosabb teendők között említi a szerinte pazarló önkormányzati rendszer reformját és a forráshiánnyal küszködő és nem hatékony egészségügyi rendszer átalakítását. Emellett meg kell oldani a munkanélküliség problémáját is, amely összefügg a nem megfelelő szakképzéssel. Az adórendszer rendbetételénél megemlítette az adókedvezmények szűkítésének, az adózók köre bővítésének, valamint az adók és járulékok mértéke csökkentésének szükségességét.
Magasabb deficitet is elfogadna a Valutaalap?
A The Wall Street Journal amerikai gazdasági lap szerint a Nemzetközi Valutaalap elfogadná az új kormánytól a költségvetés felülvizsgálatát és a jelenlegi 3,8 százalékosnál magasabb, de hat százaléknál alacsonyabb deficitcélt, amennyiben gazdaságélénkítő, adósságrátát csökkentő reformokba kezd Magyarország. (Magyar Hírlap, 6. oldal)
A meleg ételre voksol a magyar
A Nexon felmérése szerint a módosítások ellenére idén 14,5 százalékkal nőtt az átlagos cafeteriakeret a tavalyihoz képest. Míg a magasabb adóval terhelt hidegétel-, a kultúra- és az ajándékutalványból kevesebb fogy, addig jelentősen megnőtt a kereslet melegétel-utalvány, az egészségpénztári befizetés, illetve az üdülési csekk iránt – írja röviden a Világgazdaság (3. oldal).
2010. április 27.
Ha nincs bölcsőde, nincs állás sem
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tanulmánya szerint világszerte hiányoznak a minőségi gyermekgondozási szolgáltatások, különösen igaz ez a 3 év alatti gyerekek esetében. Ez komoly hatást gyakorol a nők munkaerő-piaci részvételére és a nemek egyenjogúságának érvényesülésére is, és áttételesen kihat a munkahelyi termelékenységre, a gazdaságra, a gyermek fejlődésére, a családok és így összességében a teljes társadalom jólétére is. Magyarországon sem túl jó a helyzet: az állami támogatások ellenére a legtöbb kistelepülés önkormányzata nem képes a bölcsődék finanszírozására. Pedig a nők visszatérését a munkaerőpiacra gyakran a gyermekgondozási ellátások hiánya akadályozza meg, ezért az anyák számára gyakran az egyetlen megoldás, hogy nem mennek vissza dolgozni, hanem a gyermekgondozási támogatási rendszerre támaszkodnak a gyermek 3 éves koráig. Az 57,5 százalékos OECD-átlaggal összehasonlítva hazánkban kifejezetten alacsony a 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája: mindösszesen 11 százalék. A 3–5 éves gyermekeket nevelő anyák foglalkoztatási arányánál már jobb a helyzet (46 százalék), ám még ez is elmarad a 61,8 százalékos OECD-átlagtól. (Népszabadság, 13. oldal)
Elsősorban a munkaerőpiactól függ a gyerekvállalás
Egy európai kutatásban résztvevőknek rangsorolniuk kellett a házasság, a stabil párkapcsolat, a teljes munkaidejű állás, a befejezett iskolák, a saját lakás, a magas jövedelem és a támogató család fontosságát a gyerekvállalás szempontjából – írja a Népszabadság (13. oldal). Kelet-európai sajátosságként hazánkra is jellemző, hogy a házaspárok mindennél fontosabbnak tartják, hogy a gyerekvállalásra készülők ne legyenek munkanélküliek – olyannyira, hogy ezt még a stabil párkapcsolatnál is előbbre valóbbnak nevezték. A további sorrend: a teljes munkaidejű állás, a befejezett iskolák, a szülőktől való anyagi függetlenség és a saját lakás. Azt, hogy a gyerek házasságba szülessen, az utolsó előtti helyen említették. Külön kiemelendő, hogy a fiatalabb, 20 és 39 év közötti, a gyermekvállalási korban lévő válaszadók az anyagi biztonságot, a teljes munkaidős állást, a lakást, a jó fizetést tartották a gyerekvállalás legfontosabb feltételeinek.
A gazdaságnak kedvező a kétharmad.
A Magyar Hírlap (7. oldal) szerint kedvezően fogadták a magyarországi munkaadói képviseletek a Fidesz kétharmados győzelmét. Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke a lapnak elmondta: reformintézkedéseket várnak a közigazgatásban, az önkormányzati rendszerben, az oktatás és szakképzés területén, valamint határozott gazdaságpolitikát. Fontosnak tartják a foglalkoztatás bővítését, az adórendszer egyszerűsítését és a munkaadók, vállalkozások terheinek csökkentését. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is az adórendszer átalakítását nevezte a legfontosabb feladatnak, azonban az adó- és költségvetési törvényekről mindenképpen egyeztetést várnak a szociális partnerekkel. Szűcs György, az Ipartestületek Országok Szövetségének elnöke a szakképzés gazdaság igényeihez igazítását várja az új kormánytól.
Azonnali lépések a közbiztonságért
címmel a Magyar Nemzet (1., 3. oldal) összefoglalja Orbán Viktor pártelnök tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Aszerint pártja kétharmados felhatalmazását elsősorban a gazdasági növekedés megindítására és a közbiztonság növelésére akarja fordítani. A Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság két-három héten belül elkészíti jelentését, amelyből kiderül az ország valóságos pénzügyi helyzete, ezt követően pedig három részből álló tervet nyújtanak be a Parlamentnek. Az adórendszer átalakítása, a bürokráciával szembeni támadás és az önkormányzatokkal történő együttműködés lesznek a terv sarokpontjai.
2010. április 26.
A multik érdeke a vasárnapi munka
A Magyar Nemzet (11. oldal) értesülése szerint már idén ősszel a parlament elé kerülhet az a törvénymódosító javaslat, amely korlátozná az üzletek vasárnapi nyitvatartását. A KDNP által jegyzett kezdeményezéssel egyetértők szerint a multik azon túl, hogy diktálni akarják a társadalmi elvárásokat, kizsákmányolják a munkavállalóikat is. Az üzletláncok közül a CBA csatlakozott ahhoz az aláírás-gyűjtési akcióhoz, amely a pihenőnap beiktatását kezdeményezné. A lánc szerint a vasárnapi nyitva tartás a munkavállalók családjainak széteséséhez vezethet, amelyet nem pótol az üzleti bevétel.
Mentőövként érkezik az Új Széchenyi-terv
A Magyar Hírlap (1., 6. oldal) úgy tudja, hogy az országgyűlési választásokat megnyerő Fidesz gazdaságpolitikai fordulatra készül: kiemelt szerepet adnának az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak, mivel ezekben a szektorokban van esély nagymértékű munkahely-teremtésre. Emellett támogatnák a kis- és középvállalkozásokat csökkentve bürokratikus és adóterheiket. A párt tervezi egy Új Széchenyi-terv elindítását is, azzal, hogy átcsoportosítanák az uniós pénzeket növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre. A közbeszerzési pályázatoknál előnyben részesítenék a hazai cégeket, s egyszerűsítenék a rugalmas foglalkoztatás szabályait, mivel a részmunkaidő, a távmunka és az önfoglalkoztatás elterjedésével jelentős számú új munkahelyet lehetne létrehozni.
Kelet-Európa lassabban gyógyul fel
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szokásos tavaszi közgyűlésén Philippe Le Houérou, a Világbank Európáért felelős alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Európa keleti felét és Közép-Ázsiát érintette a legsúlyosabban a globális gazdasági válság, s ezért itt fog a leglassabban helyre állni a gazdasági növekedés. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója szerint is az egyik fő kihívást a régiók közötti növekedésbeli eltérések jelentik majd a jövőben. (Népszabadság, 12. oldal)
2010. április 24.
Tapolcai kórházátvétel
A Népszabadság (3. oldal) tudósítása szerint majd’ kétszázan vettek részt pénteken Tapolcán azon a demonstráción, amelyet a helyi kórház dolgozói tartottak az intézmény megmentése érdekében. Azonban a tüntetés szerencsére okafogyott volt, mivel Császár László, Tapolca polgármestere éppen a demonstráción jelentette be, hogy Falus Ferenc országos tiszti főorvos április 30-i hatállyal jogerősen megvonta az intézményt három éve működtető magáncég működési engedélyét, így elhárult az akadálya annak, hogy a tapolcai önkormányzat által létrehozott Tapolcai Kórház Nonprofit Kft. átvegye a kórház üzemeltetését, s továbbfoglalkoztassa a dolgozókat.
Tapolcaiak tüntettek a kórházukért
címmel a Magyar Nemzet (2. oldal) is beszámol röviden a demonstrációról.
Kórházukért harcolnak a tapolcaiak
A Népszava internetes portálja Rig Lajost, az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezete tapolcai kórházi szervezetének elnökét idézi, amikor azt írja: a tüntetők nem az önkormányzat ellen demonstráltak, hanem elviselhetetlen helyzetük ellen, mert a dolgozók “idegrendszerével és munkahelyével játszani felelőtlen magatartás”. Emlékezetes: a kórházat működtető Medisyst Kft. az év elején csoportos létszámleépítést jelentett be a kórház valamennyi dolgozójára vonatkozóan, s ezt csak akkor vonta vissza, amikor munkaügyi bírósághoz fordultak. A tüntetésen felolvasták a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának szolidaritási üzenetét, amelyben a konföderáció támogatásáról biztosította a “tapolcai kórházvédőket”.
Aki menne, az is marad
Habár a magyarok alacsony mobilitási hajlandósága valamelyest javult az utóbbi időszakban, és szorult helyzetükben egyre többen lennének hajlandók ingázni, azonban most nincs hová. Bár a munkavállalók többsége továbbra sem akarna közelebb költözni munkahelyéhez, egyre többen hajlandók naponta 20-30 helyett akár 50-60 kilométert is utazni egy állásért, s a napi bejárással nem megközelíthető munkalehetőségek továbbra sem vonzóak. (Népszabadság, 9-10. oldal)
Kevés szabadidő és sok ingyenmunka
Az OECD nők helyzetével foglalkozó legfrissebb jelentéséből az derül ki, hogy egyre kevesebb gyereket szülnek, és egyre többet dolgoznak a nők világszerte. Valamennyi OECD-országra jellemző, hogy a nők egyre később szülnek: az átlagéletkor 28 év az első gyerek születésekor. A fejlett ipari államokban átlagosan 58 százalékos a nők foglalkoztatottsága, míg hazánkban ez csak 50 százalék. De a férfiak és nők bére között is jelentősek a különbségek: a legnagyobb Koreában (37 százalék), Japánban (32 százalék) és Németországban (23 százalék), a legkisebb pedig Új-Zélandon és Belgiumban (10 százalék alatt). Magyarországon körülbelül 14 százalék a bérkülönbség. (Népszabadság, 1., 4. oldal)
2010. április 23.
Euróbevezetés: minimum négy év
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora a Népszavának (5. oldal) úgy nyilatkozott: habár az euró bevezetésének is megvan a maga kihordási ideje és nem szabad erőltetni a koraszülést, azonban az eurózónától távol maradni sokkal nagyobb kockázattal járna, mint csatlakozni. Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő elemzője szerint a görög krízis miatt most pillanatnyilag előnyös Magyarország számára, hogy még nem az euróövezet tagja, s kedvező hazánk megítélése is, mivel a Bajnai-kormány egy éves működése a külföldi piacok által is elismert stabilizáló tényezőnek bizonyult.
Visszalépés a BKV-s bértárgyaláson
A közlekedési cég legnagyobb szakszervezeti szövetségének elnöke visszautasította a menedzsment új ajánlatát. Döntésüket Gulyás Attila a Népszavának (4. oldal) azzal indokolta, hogy a munkáltató módosítva korábbi ajánlatát (amely szerint július 1-jétől minden dolgozó egyszázalékos béremelést kapott volna) csupán a havi hatezer forintos étkezési hozzájárulást hajlandó felemelni hétezerre. Ezzel a szakszervezeti szövetség szerint a többség rosszabbul járna. Emellett a menedzsment továbbra is fenntartja azt, hogy a bruttó 160 ezer forint alatt kereső mintegy 300 dolgozó átlagosan 5,1 százalékos béremelést kapjon az év elejétől visszamenően.
Nem kell elhagyni a járt utakat
Andor László uniós foglalkoztatási biztos a világ 20 legfejlettebb országát tömörítő G20 tanácskozására küldött videóüzenetében azt üzente: a gazdasági világválság után nem kell gyökeresen eltérő munkahely-teremtési stratégiákat bevezetni azokhoz képest, amelyeket már a krízis előtt is alkalmaztak, mivel azok egy része jól bevált korábban is. (Világgazdaság, 4. oldal)
2010. április 22.
Felemás városligeti majális
címmel a Magyar Nemzet (4. oldal) arról ír, hogy csak a SZEF és az MSZOSZ majálisozik idén a Városligetben tartva magát az évtizedes szakszervezeti hagyományokhoz. A Liga a Kossuth téren tervez „performance”-t, ám hogy ez alatt pontosan mit is kell érteni, Gaskó István még nem árulta el az újságíróknak. Az Autonómok a ligetet ellepő vásárosok tömege miatt nem vesz részt a központi rendezvényen, a Munkástanácsok pedig változatlanul a Rerum novarum pápai enciklika kiadási napját, május 16-át tartja a munka ünnepének.
Formálódó második Orbán-kormány
címmel a Heti Világgazdaság (6-10. oldal) megpróbálja felvázolni, hogyan is fog kinézni a minisztériumi struktúra az elkövetkező években.
Lesz az idén adócsökkenés?
Az MSZP szerint a Fidesz megszegte az egyetlen konkrét választási ígéretét azzal, hogy bejelentette: a szűk költségvetési mozgástér miatt csak a ciklus végétől terveznek adócsökkentést – írja a Világgazdaság (3. oldal).
Családi pótlék csak iskoláért
A Népszabadság (4. oldal) által megkérdezett Derdák Tibor szociológus hatékony eszköznek tartja az iskolai hiányzások visszaszorítására a Fidesz azon ötletét, hogy a gyerek iskolába járásához kötnék a családi pótlék kifizetését. Emellett a párt valószínűleg eltörli azt a 2004-ben elfogadott szabályozást, amely alsó tagozaton megszüntette az osztályzást, valamint a buktatást.
Időskor: előre kellene gondolkodni!
A Világgazdaság (3. oldal) a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal nyugdíjrendszer átfogó átalakítására vonatkozó javaslatait.
Más adórendszer kell Magyarországon
Az MSZOSZ új kormánnyal szemben megfogalmazott elvárásai között szerepel, hogy a konföderáció és tagszervezetei alapvetően nem az államtól várják az új munkahelyek létrehozását, hanem olyan gazdaságpolitikát szeretnének, amelynek következtében javul a vállalkozások jövedelmezősége és ezáltal bővülhet a foglalkoztatás is. Ezen túl a kormánynak újra kell gondolnia az adórendszert, itt a többkulcsos, progresszív adórendszer bevezetését tudnák támogatni. (Magyar Hírlap, 6. oldal)
Még a magyarok tizede sem dolgozna külföldön
A Tárki felmérése szerint a felnőtt lakosságnak csupán 7 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 5 százalékuk pedig kivándorolna. A megkérdezettek csaknem negyede – 22 százaléka – Németországban vállalna rövid távon munkát, de szinte ugyanennyien – 21 százalék – mennének Ausztriába dolgozni. Kivándorlási célországként az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, ahová a megkérdezettek 16 százaléka menne. (Népszabadság, 9. oldal)
2010. április 21.
Ma van a Bölcsődék Napja
2010-től államilag is elismert, miniszteri rendelet által szabályozott ünnepnappá vált a Bölcsődék Napja, így már hivatalosan is emlékezhetünk azokra, akik 158 évvel ezelőtt, 1852. április 21-én megnyitották Budapesten, a Kalap utcában az ország első bölcsődéjét – írja a BDDSZ tegnap kiadott közleményében. Ennek a bölcsődei dolgozók számára rendkívül fontos napnak az elismertetéséért több évet küzdött dr. Koncz József, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének és a Magyar Bölcsődék Egyesületének megálmodója és alapítója. Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke ebből az alkalomból szívből gratulál azoknak a bölcsődei dolgozónak, akik kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként kitüntetésben részesülnek.
Önkormányzatok: újratöltve
A Világgazdaság (2. oldal) azt veszi számba, mely területeken kellene változtatni az önkormányzati rendszeren. Budapest önkormányzati rendszerének és az önkormányzatok magas számának újragondolása, döntés a megyei és a regionális szisztéma között, az önkormányzati feladatkörök tisztázása, valamint az települések pénzügyi helyzetének megoldása vár a Fideszre kormányra kerülése után.
Új médiatörvény rögtön, feltétel nélkül?
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke hétfőn arról beszélt, hogy pártja kormányra kerülése esetén módosítaná az 1996-ban elfogadott médiatörvényt. A Népszava (1., 4. oldal) szerint elképzelhető, hogy újra előkerül az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Televízió összevonásának, és az MTI megszüntetésének ötlete.
Kövér: idén elmarad az adócsökkentés
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke szerint az új kormány ebben az évben már nem fogja csökkenteni az adókat és járulékokat, a vállalkozók terhei csak a ciklus végére (tehát 2014-re), a munkavállalóké pedig csupán az azt követő két évben mérséklődhetnek. A politikus szerint pártjának az a szándéka, hogy négy esztendő múlva a magyar vállalkozók átlagos adóterhelése a közép-európai versenytársak átlagához igazodjon. Hat esztendő alatt pedig a munkavállalók adóterhelését is szeretnénk erre a szintre szorítani. (Népszabadság, 3. oldal)
A gyerekvállalást és a női munkát akadályozná a Fidesz
A Népszava (8. oldal) szerint az uniós gyakorlattal menne szembe a párt, ha az iskolába járáshoz kötné a családi pótlék kifizetését, illetve ha visszaállítaná a gyes hároméves idejét. Emlékezetes: egy éve nagy vitát kavart, amikor a több mint 40 éve érvényben lévő rendszert megváltoztatva, a Bajnai Gordon vezette kormány a korábbi 3 évről kettőre csökkentette a gyes időtartamát.
Az állam is nagyon igyekszik spórolni
A Világgazdaság (2. oldal) összesítése szerint 2009 végén 11 százalékkal kevesebb munkavállaló kapott 13. havi fizetést. Ez a csökkenés az államigazgatási és közigazgatási szektorban eléri a 73 százalékot, az egészségügyben dolgozók esetében az 53, míg az iskolák és kulturális intézmények esetében a 66 százalékot. A romló tendencia az idei év első három hónapjában is folytatódott, januártól márciusig érezhetően kevesebbet költöttek a cégek béren felüli juttatásokra, mint korábban.
A G20-ak 21 millió állást mentettek meg
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális biztosa a G20-csoport foglalkoztatási miniszteri találkozójának azt üzente: a gazdasági stratégiák középpontjába nemzeti és világméretekben egyaránt a munkahelyteremtést és a szegénység mérséklését kell állítani. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint a gazdaságélénkítő intézkedéseknek köszönhetően 21 millió munkahelyet sikerült megmenteni, illetve újonnan létrehozni a 20 legfejlettebb országban. Ugyanakkor az ILO szerint a gazdasági fellendülés megindulása ellenére a munkaerőpiacon változatlanul nagy a pangás a törékeny növekedés és sok kockázati tényező miatt – írja röviden a Népszabadság (9. oldal).
2010. április 20.
Mire készül a Fidesz az önkormányzatokkal?
A Népszabadság (2. oldal) annak próbált utánajárni, kétharmados felhatalmazása birtokában miként módosítaná a Fidesz az önkormányzati rendszert. A lap úgy tudja: a párt arra készül, hogy megerősíti a megyéket, az önkormányzatoktól pedig elvonja az államigazgatási feladatokat, vagyis visszaállamosítja az államigazgatási feladatokat. Már a feladatok áttekintése sem lesz egyszerű, hiszen becslések szerint 2500-3000 ilyen feladat van. Ezzel a lépéssel egyidejűleg összevonnák a területi államigazgatási szerveket, mivel a működésük ésszerűbb úgy, ha valamennyi dekoncentrált hivatal egy vagy néhány egységben működik. Az önkormányzati szolgáltatások – így például az egészségügy vagy az oktatás – terén bár még nincs végleges döntés, a Fidesz egészségügyi programján dolgozó munkacsoportok javaslatai közt van olyan is, amely erős, központi állami irányítású rendszerrel működtetné a közszolgáltatásokat. Ebben a rendszerben a megyéket olyan közigazgatási szakember segítené, aki az állami, politikai akaratot érvényesítené a közszolgáltatások megszervezésében, irányításában, valamint a feladatot ellátó intézmények fenntartásáról, illetve működtetéséről is külön-külön gazdasági társaság gondoskodna.
Lefokozzák a PM-et?
A Népszabadság (1., 10. oldal) információi szerint a Pénzügyminisztérium beolvadna a Matolcsy György vezette gazdasági csúcsminisztériumba és csak a költségvetési ügyek maradnának a hivatalnál. A lap úgy tudja, hogy az intézményt a Fidesz-kormány volt közigazgatási államtitkára, Naszvadi György fogja vezetni, aki jelenleg a Magyar Államkincstár elnöki tanácsadójaként tevékenykedik.
Csúcstárcák: nem olcsóbb, de lomhább működés?
A Népszava (8. oldal) által megkérdezett államigazgatásban jártas szakemberek szerint nem lehet igazán érdemi megtakarítást elérni a csúcsminisztériumi szisztémával, azonban vagy átpolitizálódhat az irányítás, vagy éppen ellenkezőleg: nehezebben lesz érvényesíthető a kormányzati szándék. Azonban a lap szerint felállításuk jó indok lehet a tömeges „kádercserére”, mivel már főosztályvezetői szintig megvannak az új adminisztráció jelöltjei.
Kétharmados törvényt módosítanának
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke egy VII. kerületi kampányrendezvényen arról beszélt: kevés olyan kétharmados támogatást igénylő törvény van, amit pártja módosítani szeretne. Ezek közé tartozik a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény és a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály – írja röviden a Népszava (3. oldal).
Újra vonzóvá vált a tanári pálya
Az idei felsőoktatási jelentkezési statisztikák alapján elmondható, hogy a pedagógusi pálya ma is népszerű a fiatalok körében: mintegy másfélszeresére nőtt a pedagógiai képzést választók száma. Az óvodapedagógus szak pedig először került fel a top 20-as listára. (Népszabadság, 13. oldal)
2010. április 19.
Nem elég képviselőket elbocsátani
Németh Dávid, az ING Bank elemzője a Népszavának (5. oldal) elmondta: csupán a képviselők számának csökkentésével nem lehet olyan mértékű megtakarítást elérni, hogy az igazán érezhető legyen a költségvetésben. Ezért az elemző inkább a közigazgatás teljes reformját, az emberekre és a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus teher enyhítését javasolja az új kormánynak, amellyel akár 50-100 milliárd forintos megtakarítás is elérhető szemben az elbocsátásokkal keletkező 10 milliárdosnak.
Bedőlő önkormányzatok?
A PricewaterhouseCoopers felmérése szerint őszre összeomolhat több megye és város költségvetése, mivel hiteleik nagy részét nem termelő beruházásokhoz vették fel, hanem működésre. Bunna Gyula, a PwC igazgatója a Magyar Nemzetnek (1, 11. oldal) elmondta: mivel az állami feladatok mellé nem kaptak elég forrást az önkormányzatok, ezért kötvénykibocsátással fedezték több helyen a költségvetési hiányokat. A PwC azt tanácsolja az új kormánynak, hogy a tömeges önkormányzati fizetőképtelenség elkerülésére hozzanak létre önkormányzati pénzintézetet, valamint alakítsák át teljesen a települések pénzügyi tervezésének és ellenőrzésének rendszerét.
Orbán-kabinet: új posztok, új arcok
címmel a Világgazdaság (2. oldal) megpróbálta összeszedni az egyes tárcákra és annak szakterületeire esélyes emberek nevét.
Tizedével nőttek a nettó keresetek Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint több mint tíz százalékkal haladták meg a nettó átlagkeresetek az év első két hónapjában az egy évvel ezelőtti szintet. Ebből a versenyszférában 9,8 és a költségvetési szférában 11,3 százalékos nettó keresetbővülés volt. Az inflációval korrigált reálkereset a versenyszférában 3,5, a költségvetésiben pedig 4,9 százalékkal nőtt. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január–februárban átlagosan 2,613 millió volt, ebből a költségvetési szféra 740 ezer, a versenyszféra mintegy 1,777 millió fő. (Világgazdaság, 3. oldal)
Rosszabbul éltünk a Fidesz-érában
A Népszava (5. oldal) azt vizsgálta, vajon az egyes években a minimálbérből mennyivel lehetett többet vagy kevesebbet vásárolni egyes élelmiszerekből, valamint mennyi gázra és villanyra futotta a minimálbéren élőknek. A lap összehasonlító elemzéséből az derül ki, hogy nem élünk rosszabbul, mint pár éve.
2010. április 17.
Munkaalapú társadalmat
A Magyar Hírlap (6. oldal) interjút készített Csaba László közgazdászprofesszorral, aki szerint a következő kormánynak lesz költségvetési mozgástere az adócsökkentésre, a bürokrácia mérséklésére, a korrupció felszámolására és az államreformra, mivel a Nemzetközi Valutaalap és az EU a mostaninál akár jóval magasabb – akár 6,5 százalékos – államháztartási hiányt is tolerál majd annak érdekében, hogy az új kormány beindítsa a szükséges strukturális reformokat. Úgy látja, hogy míg a vállalkozásokat gúzsba kötő bürokráciához, a korrupcióhoz viszonylag hamar hozzá lehet nyúlni, addig az adórendszer átalakításához már csak fokozatosan és egy átgondolt rendszer szerint lehet hozzáfogni. Középtávon pedig a munkaalapú társadalom kialakítását nevezte a legfontosabbnak, s hogy a munkaerő-piaci aktivitást 53 százalékról hetven százalék körüli értékre növeljük.
A Fidesz adókat csökkent, marad az eva és az ekho
Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője az Inforádióban cáfolta azt a szocialista közleményt, miszerint az új kormány arra készülne, hogy eltöröli az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), valamint az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), illetve az őstermelői adózást. Ehelyett a megalakuló Fidesz-kormány csökkentené a közterheket, és egyszerűsítené az adórendszert, de nem törölné el az evát, az ekhót és az őstermelői adózás lehetőségét. (Népszava, 6. oldal)
A dolgozóké lett a járulékon nyert pénz?
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint idén januárban és februárban a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 3,7, a nettó átlagkeresetek pedig 10,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában 3,5, a költségvetésiben 4,9 százalékos volt a javulás az előző év azonos időszakához képest. Ez elemzők szerint nagyrészt annak tudható be, hogy a munkaadók nem a saját profitjuk növelésére vagy a beruházások finanszírozására fordították a januári öt százalékpontos járulékcsökkentést, hanem nagyrészt beépítették a dolgozók fizetésébe. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottaknál pedig a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés első részlete tolta feljebb a kereseteket. (Népszabadság, 10. oldal)
Ingyen tankolt a szakszervezeti luxusbusz
A rendőrség nyomozást indított a Kilián Autóbusz Üzemegység Szakszervezet ellen, mivel a gyanú szerint az érdekvédők buszának tankolásáért 2008 óta nem fizetettek a BKV-nak. Most azonban megkapták a számlát, amely szerint a 2008 augusztusától történt ötven tankolásért 2,5 millió forintot kell megtéríteniük. Földényi György, a KAÜSZ elnöke a Magyar Nemzetnek (3. oldal) elmondta: megkapták a számlát és ki is fizetik azt.
Bíróságra mehet a Jobbik és a TMRSZ
A Tolna Megyei Főügyészség keresetet nyújtott be a megyei bíróságon a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének működése miatt, s indítványozzák a Jobbikkal kötött együttműködési megállapodásuk felbontását, mivel annak egyes elemei politikai tevékenységre utalnak – írja a Népszava (4. oldal).
2010. április 16.
„Átállt” a közigazgatás?
címmel a Népszava (3. oldal) kis, keretes írásában azt boncolgatja, vajon az információk (hivatali titkokat tartalmazó levelek, iratok, döntés-előkészítő anyagok) folyamatos kiszivárgása az egyes állami intézményekből azt jelenti-e, hogy a hatóságok elkezdtek igazodni a Fidesz kétharmados győzelméhez. A szocialista pártban azután vetődött fel, hogy az egyes intézmények már a győztes jobboldali párthoz kezdenének húzni, hogy az ügyészség elutasította a Kubatov-videó ügyében tett feljelentésüket.
Még májusban megalakulhat az új kormány
A jogszabályok szerint az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek a választást követő egy hónapon belüli időpontra kell összehívnia. A Népszabadság (2. oldal) szerint azonban mivel Sólyom László a választást is a lehető legkorábbra tűzte ki, ezért valószínűleg május 17-ére hívja össze az Országgyűlést, s a lap szerint várható, hogy 2006-hoz hasonlóan már az alakuló ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.
Schmitt Pál házelnöknek készül
A Népszabadság (3. oldal) azt próbálta összeszedni, melyik minisztériumi posztra ki a legesélyesebb a Fideszben.
Szabályszegő munkáltatók
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség február vége és március eleje között tartott, a minimálbér kifizetésre vonatkozó országos ellenőrzés-sorozata derített fényt arra, hogy a vizsgált munkáltatók több mint kétharmada nem tartja be a munkaügyi szabályokat. A munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás és a bérrel kapcsolatos visszaélések a leggyakoribbak, de sokszor megsértették a munkáltatók a különböző, a kollektív szerződés szerint járó pótlékok kifizetésére vonatkozó előírásokat is – írja a Világgazdaság (2. oldal).
Fékező erő az állástalanság
A Nemzetközi Valutaalap legújabb konjunktúrajelentése szerint habár már idén élénkülni kezd a munkaerőpiac a fejlett országokban, azonban még 2011-ben is magas marad a munkanélküliség. Európában a görög válság és a régió néhány más országában túlságosan nagyra nőtt külső egyensúlyhiányok megszüntetési kényszere miatt lassabb fellendülést várnak az elemzők Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. (Világgazdaság, 4. oldal)
