Április 1-15.

2010. április 15.

Nyolc csúcstárcát akar Orbán

A Népszava (3. oldal) értesülései szerint nyolc csúcstárca létrehozását tervezi a Fidesz, emellett pedig Varga Mihály lehet az egyik miniszterelnök-helyettes, Kövér László a házelnöki poszt, Szijjártó Péter pedig a párt frakcióvezetői tisztének várományosa. A lap úgy tudja, hogy a csúcstárcák ötlete a Navracsics Tibor vezette Polgári Kormányzás 2006 munkacsoporttól származik, s előnye, hogy így csökkenne a tárcák és a kormány létszáma, hátránya ugyanakkor, hogy az összevont területeket külön államtitkár felügyelné. A Népszava szerint esély van arra is, hogy elmozdítják posztjáról a jegybank és a PSZÁF elnökét is és összevonják a két szervezetet.

A Fidesz fél házzal is beéri

Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök egy reggeli műsorban elmondta: pártja úgy felezné meg a parlamenti képviselők számát, hogy közben megőrizné a jelenlegi szabályozás fontosabb elemeit is. Tehát maradnának az egyéni választókerületek, a megyei listák és az országos kompenzációs lista is, ám az elnyerhető mandátumok számát arányosan úgy csökkentenék, hogy csak kétszáz körüli képviselő kerüljön az Országgyűlésbe. Emellett csökkentenék a jelenleg mintegy 27 ezer önkormányzati képviselő számát is. A községekben kislistákra, a nagyobb településeken egyéni képviselőjelöltekre, a fővárosban és a megyékben a közgyűlési listára lehetne továbbra is szavazni, azonban a testületekbe már feleannyi ember kerülne be. (Népszabadság, 1-2. oldal)

PM: tartható az idei hiánycél

A Pénzügyminisztérium szerint, habár május végére már meghaladja az éves deficitcél nyolcvan százalékát az államháztartási hiány, azonban tartható a 3,8 százalékos célkitűzés – tudósít a Népszabadság (11. oldal) a tárca tegnapi sajtótájékoztatójáról.

Szegény gazdagok Európa közepén

címmel a Magyar Hírlap (5. oldal) interjút közöl Cser Ágnessel, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökével, aki szerint az érdekképviseleti mozgalomban is szükség lenne a rendszerváltozásra és „a munkavállalókat eláruló vezetők felelősségre vonására”. Állandó pereskedései véleménye szerint a szakszervezeti jogosultságok tiszteletben tartását célozzák meg. A volt SZOT-vagyon pedig Cser szerint az MSZP gazdasági érdekköreinek kezébe került.

Pécsi kontra szakszervezetek

A Magyar Hírlap (4. oldal) ismét a Pedagógusok Szakszervezete és februárban leváltott alelnöke, Pécsi Ágnes közti konfliktusról ír, mivel Pécsi nyílt levélben lemondásra szólította fel a szakszervezet elnökét.

2010. április 14.

A szociális helyzet hat a voksokra

A Világgazdaság (2. oldal) összefoglalója szerint a fejlettebb régiókban az LMP szerepelt jobban, a Jobbik pedig elsősorban ott győzte le a szocialistákat, ahol az emberek életkörülménye, szociális helyzete rosszabb az átlagosnál. A munkanélküliségi adatokat, a havi nettó átlagkeresetet, illetve a szociális segélyezettek átlagos számát alapul véve az ország északi, keleti részein, illetve egyes alföldi területeken (Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében) élnek a leginkább hátrányos helyzetűek, s nem véletlen, hogy a populista hangvételű, a cigányokat bűnbakként kikiáltó Jobbik éppen itt aratott jelentős sikert. Budapesten viszont, ahol az életkörülmények az átlagosnál jobbak, még az LMP is megelőzte a szélsőséges hangvételű pártot.

Egyéves a Bajnai-kormány

A Népszava (5. oldal) összefoglalja a Bajnai Gordon vezette szakértői kormány felállása óta eltelt egy év eredményeit. Az elmúlt egy évben egyebek között 1200 milliárdos kiadáscsökkentést hajtott végre, megszüntette a 13. havi nyugdíjat és a közszolgák 13. havi illetményét, két évben maximalizálták a gyes és a gyedidőtartamát, szűkítették a lakástámogatási rendszert, módosították az adó-és járuléktörvényeket, emelték az áfa mértékét, szigorították a cafetéria-szabályokat és megemelték a minimálbér összegét.

Idén még nő a magyar munkanélküliség

Az Európai Bizottság elemzése szerint még 2010-ben is csökken a foglalkoztatás és nő a munkanélküliség Magyarországon. Az unió többi tagállamában is bár korlátozottabb ütemben, de tovább romlik a munkaerő-piaci helyzet amellett, hogy néhány tagországban már látható a stabilizáció jele. Az uniós számítás szerint jelenleg 11,1 százalékos magyar ráta a hetedik legmagasabb a tagországok közül – írja röviden a Népszabadság (11. oldal).

Részmegállapodás lehet a BKV-s bértárgyalásokon

A Népszava (5. oldal) értesülései szerint előrelépés várható a BKV-nál zajló tárgyalásokon. Habár a cég vezetése nem változtat az egyszázalékos béremelési javaslatán, azonban hajlandó lenne a 160 ezer forint alatt keresők alapbéremelésére, valamint rendeznék a béren kívüli juttatások kérdését is.

Élesedő vita a pluszjuttatásokról

Ma kezdődik az egyeztetés a pécsi egyetemen a dolgozók új kollektív szerződéséről. A Népszabadság (5. oldal) úgy tudja, hogy ha az egyeztetés eredménytelen lesz, a Pécsi Tudományegyetem szakszervezetei sztrájkbizottságot alakítanak, habár az érdekképviseletek egyelőre még nem készülnek sztrájkra.

2010. április 13.

Orbán: Nincs idő száz napokra

Valamennyi országos politikai napilap beszámol Orbán Viktor leendő miniszterelnök tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatójáról, amelyen egyebek között elmondta: a Fidesz frakciója az elkövetkező napokban készít egy törvényalkotási menetrendet, s a szimbolikus döntéseket várhatóan már április 26-án beterjesztik. Ezek között említette a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a kisebb parlament tervét és az önkormányzati képviselők számának csökkentését. De „átfogó támadást” ígért a bürokrácia ellen, amely egyes intézmények összevonását, megszüntetését is jelentheti. Gazdaság terén mindent meg fognak tenni az adócsökkentésért és mielőbb növekedési pályára akarják állítani a gazdaságot. Konzultációkat fognak folytatni az IMF-fel és az Európai Unióval is a hitelszerződések feltételeinek esetleges módosításáról, s szövetségek létrehozását tervezik a nemzetközi partnerekkel és az országon belül a tőketulajdonosokkal, befektetőkkel, üzletemberekkel, munkaadókkal, munkavállalókkal, kamarákkal. A közbiztonsággal kapcsolatban azt mondta: az új, ideiglenes rendőrállomásokat fognak felállítani és két hét alatt rendet fognak tenni „az ország olyan pontjain, amelyek ma még reménytelennek tűnnek”. (Népszabadság, 2. oldal)

Megjelentek a köz szolgái az álláspiacon

A Népszabadság (12. oldal) szerint minden korábbinál nagyobb átrendeződés várható a közszférában, mivel a következő kormány más felállásban, más üzenettel és más emberekkel akarja megvalósítani elképzeléseit. A lap úgy tudja: a közszférában dolgozók is komolyabb átrendeződésre számítanak, ezt jelzi, hogy már hónapokkal ezelőtt elkezdtek a lehetséges állások után tapogatózni. Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke a lapnak nyilatkozva elmondta: az egyes tárcáknál dolgozóknak nincsenek illúziók, mivel Magyarországon zsákmányrendszer uralkodik, ezért a fontos helyeken biztosan kicserélődnek az emberek. Azonban azt már komoly problémának nevezte, ha a szakmai apparátuson is komoly érvágás esik, amikor olyan embereket küldenek el, akik több kormányt is kiszolgáltak már. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint is a megszokottnál nagyobb átrendeződés lesz az államigazgatásban, amelynek alsóbb beosztásokban dolgozók is áldozatul fognak esni.

A piacok derűsen reagáltak

címmel a Világgazdaság (2. oldal) összegyűjtötte a nemzetközi elemzőintézetek véleményét a kormányváltásról. A Bruegel Intézet szerint, ha a Fidesz elszánja rá magát, akkor hazánk négy éven belül bevezetheti az eurót. A legtöbb elemző azt várja, hogy a Fidesz is tovább fogja vinni az IMF által kijelölt úton haladó stabilizációs programot, ezért folytatnia kell a megszorításokat és törekednie kell továbbra is a deficit és az államadósság csökkentésére.

Kisebb adó, csapás a bürokráciára

címmel a Magyar Hírlap (7. oldal) Dávid Ferencet, a VOSZ főtitkárát és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kérdezte a bejelentett intézkedéstervekről. Dávid Ferenc szerint a gazdaságpolitika kialakításánál figyelembe kell venni az üzleti szféra érdekeit is, javítani kell a kis- és középvállalkozások helyzetén, valamint előnyben kell részesíteni a magyar többségi tulajdonú cégeket. Parragh László is kiemelte a kvk-k megerősítésének szükségességét, s hogy az uniós forrásokból nagyobb arányban kell a kormánynak gazdaságfejlesztésre fordítani.

Éles fordulatra vár a magyar gazdaság

A Magyar Nemzet (11. oldal) által megkérdezett gazdasági szakértők szerint is fontos a gazdasági növekedést célzó politika kialakítása és az ország iránti bizalom visszaállítása. Csaba László közgazdász a legfontosabb teendőnek egy olyan középtávú program meghirdetését tartja, amely valós számukon alapuló, hiteles makrogazdasági pályát rajzol fel és ezáltal segít visszaszerezni a nemzetközi piacok bizalmát. Mellár Tamás a valós pénzügyi helyzet feltérképezését tekinti elsődlegesnek, mivel szerinte sok kifizetést halasztott a kormány a második félévre. Ezért a költségvetés fenntarthatóságát biztosító intézkedéscsomag elfogadása a legfontosabb. Futó Péter MGYOSZ-elnök az állami és önkormányzati bürokrácia erőteljes lenyesését, valamint a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését tartaná szükségesnek. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke pedig a foglalkoztatás bővítését emelte ki.

Üres szekrény és sáros bakancs

Pár héten belül a minisztériumokban elkezdődnek az átadás-átvételi procedúrák, amelyek során az átvételi jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a minisztériumok szakmai feladatait, a folyamatban lévő ügyek leírását (határidővel, felelőssel együtt), a törvényalkotási programot és munkatervet, az aktuális jogalkotási és jogszabály-előkészítési feladatokat, az Európai Unió tagállami működésével kapcsolatos ügyeket, a költségvetési fejezet megoldandó kérdéseit, valamint a személyzeti feladatokat és a peres ügyeket. (Népszabadság, 11. oldal)

2010. április 12.

Külföldről mozgatják az árfolyamot

A Népszabadság (9. oldal) által megkérdezett gazdasági elemzők szerint a magyar választás eredménye nem mozgatja meg a következő napokban a magyar pénz- és tőkepiacokat. Az ugyan még kérdőjeles, hogy lesz-e kétharmada a Fidesznek, s a befektetők is kíváncsiak rá, mivel sok, az állam működését alapvetően meghatározó intézkedést csak ekkora felhatalmazás birtokában tud megtenni egy kormány. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője úgy látja, csak a kormányprogram elfogadása után válik világossá, mit tervez a Fidesz a gazdaságban, s majd akkor felkelti a piac érdeklődését a magyar belpolitika.

A piac bizakodó lett

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport befektetési részlegének elemzése szerint az új kormány kísérletet tesz a Nemzetközi Valutaalap vezette program meghosszabbítására enyhébb feltételrendszerrel, s a jegybanki alapkamat további csökkenésére számítanak a költségvetési szigor fenntartása mellett – írja a Magyar Hírlap (7. oldal).

Új adórendszer, fellépés a korrupció ellen

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az InfoRádiónak úgy nyilatkozott: bár az új parlament várhatóan csak május végén ül össze, addigra már több törvénytervezetet is elkészítenek a párt szakértői, hogy azonnal érdemi munka kezdődhessen. A leggyorsabban elfogadandó törvények közé tartoznak a korrupció visszaszorításával kapcsolatosak. A pártelnök szerint lehet majd olyan törvényt hozni, amelynek alapján a megalapozatlanul kifizetett vég¬kielégítéseket utólag is vissza lehet követelni. A jelenleg még ellenzéki párt vezére az adórendszer átalakítását, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a fizetési határidők rövidítését, a monopóliumok, tehát az egyoldalú erőfölénnyel való visszaélés szabályozását emelte ki. A leendő miniszterelnök megígérte, hogy a kormány folyamatos konzultációkat szervez majd szakmai szervezetekkel egy-egy döntés előkészítésekor – írja a Magyar Hírlap a fenti cikkhez kapcsolódó keretes írásában.

A megalázóan alacsony bérek miatt tüntetnek a húsiparban

Miután eddig nem vezetett eredményre a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országosan egységes, 6,5 százalékos bérkövetelése, ezért a szakszervezet úgy döntött, demonstrációt szervez Szolnokon hétfő délutánra. Kapuvári József, a HDSZ elnöke a Magyar Hírlapnak (9. oldal) elmondta: tisztában vannak azzal, hogy nincsenek könnyű helyzetben a húsipari cégek, mégis úgy látják, van lehetőségük a béremelésre a vállalkozásoknak, s erre nagy szükség is lenne, mivel az ágazat fizetései elmaradnak az átlagtól.

2010. április 10.

Egyszázalékos béremelést kínál dolgozóinak a BKV

2010. július 1-jétől csupán egyszázalékos alapbéremelést ajánl a BKV mintegy 12 ezer dolgozója számára. Gulyás Attila, a BKV legnagyobb érdekképviseleti szövetsége, a VTDSZSZ elnöke a Népszavának (4. oldal) úgy nyilatkozott, hogy szerinte van még pénzügyi mozgástér némi emelésre a cég költségvetésében.

A régi jobb volt?

Az alkalmi munkavállalói kék kiskönyvet felváltó elektronikus regisztrációs rendszerrel elégedetlenek az érdekképviseletek, mivel rendkívül rugalmatlannak tartják azt és az internetes adminisztráció sok időt vesz el. A szakszervezetek azt is sérelmezik, hogy bár több hónapig egyeztettek a minisztériumokkal a tervezetről, a törvényben végül nem vagy csak kis részben vették figyelembe a felvetéseket. (Népszabadság, 9. oldal)

Külföldre mennének a fiatalok

A Figyelő-Hewitt felmérése szerint a pályakezdő fiatalok majd’ kétharmada szeretne külföldön dolgozni legalább egy hónapot, 40 százalékuk pedig akár éveket is szívesen töltene Magyarország határain kívül. Mivel a külföldi munkatapasztalattal rendelkezők később magasabb fizetést kapnak itthon, ezért nagy a csábítás. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

Gyengül a társadalmi szolidaritás

A Medián vizsgálata szerint a romló közhangulat lassan kikezdi a társadalmat összetartó kötéseket, gyengül a bizalom, erősödik a gazdasági irigység és csökken a társadalmi szolidaritás – írja a Népszava (4. oldal). Lassan kiveszik a generációk közti segítségnyújtás, míg korábban az idősebbek és fiatalabbak is úgy érezték, hogy anyagi, ügyintézési vagy érzelmi kérdésekben segítségükre lesznek majd a családtagok és a rokonok, ez a biztonság mára elveszett. A cég által megkérdezettek közül sokan elvennék a segélyt a munkanélküliektől – még akkor is, ha tudják, hogy nem rajtuk múlik, találnak-e állást –, valamint a kisgyermeket nevelők juttatásait is szűkítenék.

Elmarad a mai vasutassztrájk

Sikerült megegyeznie a MÁV Trakció Zrt-nek a Mozdonyvezetők Szakszervezetével a kollektív szerződés átalakításáról, így elmaradt a szombatra tervezett munkabeszüntetés. A szakszervezet nyilatkozata szerint „a konstruktív szakmai egyeztetéseken minden vitás kérdésben sikerült egyezségre jutnia” a feleknek. (Népszava, 3. oldal)

2010. április 9.

Bőkezű a pénzügyminiszter

Mivel teljesült az adóbevételi terv, ezért az APEH és a VPOP dolgozói még húsvét előtt megkapták egyhavi mozgóbérüket. A Magyar Nemzet (11. oldal) információ szerint Oszkó Péter pénzügyminiszter bruttó 3,3 milliárd forint szétosztását engedélyezte az APEH 15 ezer dolgozója számára.

Kevesebb álláskereső volt márciusban

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 644 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma márciusban, ami 2,2 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban. A munkáltatók márciusban 35,9 ezer új álláslehetőséget jelentettek be, ez az előző hónaphoz képest 10,9 ezres emelkedést, az előző év márciusához képest viszont 1,1 ezres csökkenést mutatott. 2010 márciusában 26 cég összesen 1312 főt érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein – írja a Világgazdaság (2. oldal).

Választásra sztrájkoló masiniszták?

Sztrájkra készül a Mozdonyvezetők Szakszervezete holnap nyolc és tizennégy óra között, amennyiben nem sikerül megállapodnia a MÁV Trakció Zrt-vel, mivel a szakszervezet szerint a cég jelentősen rontani akarja a mozdonyvezetők munkavégzésének a feltételeit. Borsik János elnök a Magyar Hírlapnak (6. oldal) nyilatkozva elmondta: azért akarnak tiltakozni, mert a változások szerint olyan szolgálati helyeken is fel kellene venniük a mozdonyvezetőknek a munkát, amelyek az eddigi szolgálati helyüktől messzebb találhatók és nincsenek meg a kellő feltételek.

6 párt – 5 kérdés – 30 válasz

címmel összeállításában a Világgazdaság (4. oldal) arra keresi a választ, hogy a választáson induló pártok mit gondolnak az önkormányzati és az adórendszer átalakításáról, az egészségügyi és oktatási rendszer reformjáról.

A jóléti rendszerváltástól az ország modernizációjáig

címmel a Népszava Szép Szó mellékletében az elmúlt nyolc év eredményeit, kudarcait összegzi.

2010. április 8.

Kenyértörés – Tiltakozó egészségügyi dolgozók

A Heti Világgazdaság (70-71. oldal) SZEF-hez tartozó Egészségügyi Dolgozók Független Szakszervezetének a tapolcai kórházat működtető Medisys-szel való konfliktusáról ír. A cég fel akarja bontani a várossal a kórház működtetésére kötött szerződést és el akarja bocsátani az ott dolgozó munkavállalókat.

Érettségi kérdés – Óvodai kényszermegoldások

címmel a Heti Világgazdaság (18-19. oldal) arról ír, hogy a kormány milyen megoldásokkal igyekszik enyhíteni a bölcsődei helyhiányt és az óvodai zsúfoltságot. Egyrészt 2011-től helyhiányra hivatkozva nem utasíthatják el az ötévesnél fiatalabb gyerekeket, valamint már két és fél éveseket is felvehetnének az óvodák, ha van szabad helyük. Makár Barnabásné Móré Erna, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője szerint azonban ez utóbbira felkészülve az intézmények. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a bölcsődékben tragikus a helyzet: 300 ezer három év alatti gyerekre csupán 26 ezer férőhely jut, s a települések kevesebb mint tizedén van csak bölcsőde. A problémák orvoslására kitalált családi napközi, egységes óvoda-bölcsőde és családi gyermekfelügyelet sem váltotta ki a szakma támogatását.

Hetven százalék alatt maradt a hiány

A Pénzügyminisztérium tegnap közzétett gyorsjelentése szerint – amelyet soron kívül, az országgyűlési képviselő-választások hétvégi első fordulójára tekintettel közölt a tárca – az éves várható hiány 70 százalékát sem érte el az államháztartási deficit az első negyedév végén, mivel a vártnál 45,2 milliárd forinttal jobb lett márciusban az egyenleg. (Népszabadság, 11. oldal)

Sztrájkbizottság a pécsi egyetemen

A Pécsi Tudományegyetem reprezentatív szakszervezetei sztrájkbizottságot alakítottak a 6500 dolgozót érintő kollektív szerződés felmondása elleni tiltakozásul – írja röviden a Népszava (8. oldal).

2010. április 2-7.

Versenyvizsga: a Fidesz–KDNP felülvizsgálná

A szerdai Magyar Hírlap (2. oldal) információi szerint hatalomra kerülése esetén a Fidesz és a KDNP felülvizsgálná a decembertől bevezetett és sokak által bírált közigazgatási versenyvizsga rendszerét. Rétvári Bence KDNP-s képviselő a lapnak elmondta: felháborítónak tartják, hogy a vizsga díját, illetve a felkészülés költségeit a pályázóknak kell állniuk, amely elérheti akár a százezer forintot is, s ezt csak akkor kapják vissza, ha két éven belül elnyer egy állást.

Érdekvédelem kontra pártpolitika

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke bejelentette: az általa vezetett konföderáció egyetlen párttal sem írt és nem ír alá megállapodást, mivel szerintük a munkavállalók érdekvédelmét nem szabad a pártok változó értékrendjéhez kötni. Míg a szakszervezeteknek a foglalkoztatás biztonsága, a kollektív szerződés, a bér, a szociális juttatások a főbb prioritások, addig a pártok értékrendje a hatalomhoz való viszony alapján változik – írja a szerdai Világgazdaság (3. oldal).

Alkotmánysértő az oktatási törvény

Az Alkotmánybíróság döntése szerint alkotmányellenes a közoktatási törvény intézményvezetők kinevezési jogával kapcsolatos része, mivel a decemberi módosítás szerint az iskolaigazgatói pozícióra pályázók programját a nevelőtestület legalább 40 százalékának támogatnia kellene a kinevezés elnyeréséhez. Ez pedig olyan önkormányzati hatáskör, amit az önkormányzati törvény szabályoz, viszont annak módosítása csak kétharmados támogatással lehetséges – írja a Népszava múlt pénteken (3. oldal).

Hatvanhat forintos béremelkedés

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlap (7. oldal) szombati számában arról beszélt: bár a kormány szerint a januárban életbe lépett adóváltozások hatására jelentősen emelkedtek a fizetések, ezt sok munkavállaló nem tapasztalta. A százötezer forint bruttó bért keresők esetében például mindössze hatvanhat forinttal marad több a borítékban. A versenyszférában az érdekvédő szerint kivárnak a vállalkozások a béremelésekkel, mert bizonytalannak találják a gazdasági folyamatokat.

2010. április 1.

Időhatározók – A Bajnai-kormány öröksége

címmel készített interjút a Heti Világgazdaság (6-9. oldal) Bajnai Gordonnal. A miniszterelnök elmondta: a következő kormány nem örököl üres kasszát, mivel a költségvetési tartalékon túl a 20 milliárd eurós nemzetközi programból mintegy 5,5 milliárd vehető igénybe, és még a lehívott kölcsönökből is másfél milliárd euró a jegybank számláján van. Véleménye szerint hazánkban a lehető leggyorsabban be kell vezetni az eurót, mert az biztonságos környezetet jelent. Úgy látja, hogy a költségvetési hiány a mostanihoz hasonló fegyelmezett gazdálkodással 4 százalék közelében tartható, s a megfelelő alapok megteremtése után jövőre már 3-4 százalékos gazdasági növekedés érhető el.

Infláció felett nem lesz áremelés

Mondja Varga Mihály volt pénzügyminiszter a Népszabadságnak (10. oldal). A Fidesz gazdaságpolitikusa szerint mindenképpen lesz adócsökkentés, ám hogy mikor, az attól is függ, hogy mit vesznek át a Bajnai-kormánytól, s milyen információk kerülnek nyilvánosságra, mivel jelenleg nincs pontos képük az ország pénzügyi-gazdasági helyzetéről. Csökkenteni szeretnék hazánk energiafüggőségét, s lehetőség szerint inflációs szint alatti emelést terveznek a gázárnál. A nyugdíjrendszer átalakításánál lehetővé akarják tenni, hogy szorosabb összefüggés legyen a ledolgozott időszak, a kapott jövedelem és a majdan megkapott járadék között. Mindenképpen számolnak a pártban a költségvetési hiány növekedésével, amit növelni fognak a végkielégítések is, mivel a felesleges munkaerőt át szeretnék csoportosítani azokra a területekre, ahol létszámhiány van (példaként említette az adóigazgatást és a közbiztonságot). Habár a felmérések szerint a magyar államapparátus nem olyan nagy, csak ahhoz képest, ahányan a magánszektorban dolgoznak. Ha a foglalkoztatotti létszámot növelni lehetne, akkor finanszírozhatóbbá válna az államapparátus is.

Áprilisban pilótasztrájk várható a Malévnél

Sztrájk lehet áprilisban a Malév pilótái körében, mivel a légitársaság felmondta a kollektív szerződést, amit a cég a küszöbönálló átalakításokkal és a munkarend rugalmasabbá tételével indokolt – írja röviden a Népszabadság (9. oldal).

Új kormányban bíznak a tanárok és a családok

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együtt megfogalmazta elvárásait az új kormánnyal szemben. Eszerint változást várnak a szociálpolitikában, valamint vissza akarják állítani a pedagógusok szakmai megbecsültségét, s növelni akarják a közoktatásra fordítható állami támogatás mértékét. (Magyar Hírlap, 4. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk