A rovat folyamatosan frissül!
2009. április 16.
http://www.mtv.hu/videotar/?id=42237
Az MTV esti Híradója beszámolt az április 18-ára a Kossuth térre szervezett demonstrációról, amelyen mind a hat szakszervezeti konföderáció részt vesz. Varga László SZEF-elnök a tudósításban elmondta: a kormányzati elképzelések között szereplõ bérbefagyasztást a közszféra vonatkozásában nem tudják értelmezni a jelenlegi formájában, hiszen ez már évek óta zajlik.
2009. április 7.
A SZEF elnöke az MTV Nap-kelte címû mûsorában elmondta: a SZEF nem az ellenállást, hanem az elvárások megfogalmazását tartja a legfontosabbnak. A Szövetségi Tanács ülése után ki is adtak egy ilyen dokumentumot. A SZEF egyes tagszervezeteiben azonban a Bajnai-csomag egyes elemeinek nyilvánosságra kerülésekor egyre inkább erõsödik a demonstrációs hangulat. Bár a megszorítások sajnos elkerülhetetlenek, ugyanakkor a Bajnai-féle politikai nyilatkozatot „rémisztõen egyoldalúnak” nevezte. A nyugdíjasokra, az alacsony keresetûekre és nem utolsó sorban a közszféra munkavállalóira hárítja a megszorítások döntõ többségét. Arra a közszférára, amely a 2006 nyarán elfogadott konvergencia-program óta már nagyon komoly kereseti megszorításokat szenvedett el, több mint 80 ezerrel kevesebben dolgoznak ezen a területen, megszûnt több mint 120 ezer státusz és a bérek már jelenleg is be vannak fagyasztva. S ha megnézzük azt, hogy mi történt a 13. havi illetménnyel (amely nem bónusz, hanem az éves kereset része) és még mit terveznek vele, akkor már nem is bérbefagyasztásról, hanem jelentõs mértékû bércsökkentésrõl beszélhetünk már 2009 vonatkozásában is. A jelenlegi információk szerint július 1-jétõl a 13. havi illetmény kompenzációját vennék el, majd 2010. január 1-jétõl generálisan is megszûntetnék azt, s ehelyett a hiánycélok teljesülése és a GDP-növekedés függvényében dotálnák a közszolgálat munkavállalóit, ennek módja azonban még nem teljesen tisztázott, s az sem érthetõ, hogy például egy orvosi vagy egy pedagógus fizetése hogyan függ a hiánycélok teljesülésétõl. A kormánynak figyelembe kell vennie, hogy a mûködõ egészségügy, oktatás, szociális ellátás társadalmi érdek és ez nem függhet olyan mértékben a rendelkezésre álló forrásoktól, ahogyan az a mostani elképzelésekbõl kitûnik. A jelenlegi jogszabály-tervezetek azonban a munkaadókat preferálják a munkavállalók – különösen az alacsony keresetûek – rovására.
2009. április 6.
Nem jelenik meg a közteherviselés a jelenlegi javaslatokban
http://www.mtv.hu/videotar/?id=41592
Varga László a Magyar Televízió Az Este címû mûsorának volt a vendége Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fõtitkárával együtt. A mûsorvezetõ kérdésére az elnök úr elmondta: a SZEF véleményének kialakításához feltétlenül látniuk kell a teljes csomagot (nem csak a megszorító intézkedéseket), azonban az eddig napvilágot látott tervek a közszféra számára egy folyamat erõsödését jelzik, amely a konvergencia-program óta már számos áldozatot követelt a közszolgáktól: számos státusz megszûnt, a bérek már gyakorlatilag be vannak fagyasztva, a 13. havi illetmény fel van függesztve. A munkavállalók sem tartják elkerülhetõnek a megszorító intézkedéseket, azonban rendkívül egyoldalúnak érzik a javaslatokat, amelyekben nem jelenik meg a közteherviselés eszméje. A munkavállalók – benne a közszolgák is – arányukat jóval meghaladóan vállalnak a terhekbõl.
A pedagógusok, az orvosok, az ápolónõk és a szociális munkások például egyáltalán nem részesültek bérfejlesztésben már évek óta, ugyanakkor elvonták a 13. havi illetményüket.
Szerinte nem lehet párhuzamot vonni a közszféra és a piaci szféra között, hiszen a piacon elsõsorban a kereslet határozza meg a kínálatot, s a kereslet beszûkülése miatt kellett visszafogni a termelést. A közszolgáltatások iránt ezzel szemben változatlanul megvan a „piaci igény”, hiszen az egészségügyi és az oktatási szolgáltatásokra szüksége van a társadalomnak. A jelenleg körvonalazódó tervek – különösen az önkormányzati finanszírozás visszanyesése – azt jelzik, hogy a társadalom nem fogja megkapni azt a minimum közszolgáltatást, ami természetes szükséglete minden magyar állampolgárnak.
Dávid Ferenc jelezte: bár a nagyobb munkáltatói szervezetek jó lépésnek tartják a Bajnai-csomagot, ám ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben elégedettek is vele, de a szakszervezeteknek is meg kell értenie, hogy mindannyian közös hajóban ülünk.
2009. április 4.
Sztrájkok, tüntetések
http://nol.hu/belfold/lap-20090404-20090404_2-26
A Népszabadság a Civil Összefogás Fórum Hõsök terén megtartott demonstrációja kapcsán kérdezte a szakszervezeti vezetõket a Bajnai-csomag eddig kiszivárgott elemeirõl és az április 18-i Kossuth téri tüntetésrõl. Varga László a közszférát is negatívan érintõ javaslatokkal kapcsolatban úgy reagált: csak olyan javaslatot tud támogatni, amely a társadalom egészét egyenlõ és elviselhetõ mértékben terheli, s amelynek tisztán látszik a célja és értelme, és a késõbbi kompenzálásra is kitér. Azonban azt mindenképpen elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes javaslatok úgy engednek át jövedelmeket a vállalkozásoknak, hogy nem kötik például foglalkoztatási garanciához. A közös szakszervezeti demonstrációt illetõen elmondta: a SZEF még nem döntötte el, részt vesz-e ezen vagy sem. Bár korábban nem tervezték, hogy ott lesznek a megmozduláson, de a helyzet azóta jelentõsen megváltozott.
2009. április 4.
Hiányolják a párbeszédet a szakszervezetek
http://www.nepszava.hu/default.asp?cMenu=LF&cParameter=NEP&cDate=2009/04/04&page=10
De hétvégi számában a Népszava is megszólaltatta valamennyi szakszervezeti konföderáció vezetõjét, hogy értékeljék a kialakult helyzetet. Varga László a lapnak úgy nyilatkozott: õ nem látja az eddig nyilvánosságra hozott programelemek között azt, hogy a majdani kormány a közteherviselés és a szolidaritás elvét figyelembe véve arányosan akarná ráterhelni a válságkezelés kényszerû terheit a munkavállalókra és a munkaadókra.
2009. április 3.
Az MKKSZ felhívó kiáltványa az április 18-i demonstráción való részvételre
A Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete kiáltványában az olvasható: „közszféra munkavállalói az elmúlt három évben példamutató önmérsékletet tanúsítottak az e területet érintõ elvonások és folyamatos megszorítások elviselésében”, „de azzal is tisztában vagyunk, hogy nem lehet a végletekig kivéreztetni a közszolgálatokat”. Az eddig nyilvánosságra került elképzelések elleni tiltakozásul arra kéri tagjait és a közszolgálat munkavállalóit, hogy aki részese kíván lenni a tiltakozásnak, az csatlakozzon hozzájuk és menjen el az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által a Kossuth térre szervezett április 18-i demonstrációra.
2009. április 2.
Több száz jól képzett szakember hagyhatja el a közszférát
http://www.mtv.hu/videotar/?id=41299
Az MTV Híradója megszólaltatta a közélet legfontosabb szereplõit a Bajnai Gordon kormányfõ-jelölt által összeállított nyilatkozatról. Varga László döbbenetesnek nevezte az abban leírtakat, s elmondta: ha csökken a közszférában dolgozók fizetése, több száz jól képzett szakember mehet majd át a jobban fizetõ versenyszférába. A SZEF elnöke szerint a forráskivonás “azzal a következménnyel jár, hogy az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, a kultúra, közmûvelõdés helyi intézményei egyszerûen nem tudják ellátni azt a feladatot, amelyet a lakosság az ország településein igényel tõlük”.
2009. április 2.
A SZEF szerint elfogadhatatlan Bajnai csomagja
http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-268251
Elfogadhatatlannak, a közszféra folytatódó megsarcolásának tartja Varga László, a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának elnöke Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt válságkezelõ elképzeléseit. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselõk aláírására váró – Bajnai Gordon által készített – politikai nyilatkozat tartalmazza egyebek között a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövõ évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését. A közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Az idei 13. havi nyugdíj második részét visszavonnák, a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed idõtartamát pedig két évben maximálnák átmeneti idõszakot biztosítva az átállásra.
Varga László szerint a megismert javaslatok hatása éppen ellentétes a munkahely-megõrzõ törekvésekkel, mivel várhatóan további létszámcsökkentést okoznak. Hozzátette: az intézkedések végrehajtásával jelentõsen csökkenne a keresete az ápolónõknek, orvosoknak, pedagógusoknak egyaránt. Az önkormányzatok támogatásának megkurtításával pedig a mûködtetés feltételei is romlanak majd – mondta az elnök úr az Inforádiónak adott interjújában. Hiányolja a kitûzött célok ismertetését, illetve azt is, hogy például a közszféra számíthat-e kompenzációra a két éves bérbefagyasztás után. De értelmezhetetlen az is, hogy a 2010-tõl megszûnõ 13. havi juttatás helyett bevezetendõ „ösztönzõ kiegészítés”, amelyet a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötnek, hogyan valósulhat meg a más logika szerint mûködõ közszférában. „Érthetetlen, hogy a bölcsõdében folyó munka milyen összefüggésben van az elvárt GDP-vel” – mondta. Az április 18-ra szervezett szakszervezeti demonstrációt illetõen azt mondta: errõl a keddi ügyvivõi testületi ülésen döntenek. Bár korábban nem tervezték, hogy részt vesznek a megmozduláson, de a helyzet jelentõsen megváltozott azóta.
2009. április 2.
Kemény intézkedéseket tervez a kormányfő-jelölt
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=77413&Itemid=97
Varga László a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott: a kiszivárgott elképzelések nem hogy elfogadhatatlanok, de még tudomásul sem vehetõk. A program a már most is csökkentett közszolgálati jövedelmeket fogná még jobban vissza, az önkormányzatok támogatásának csökkentése pedig további elbocsátásokhoz, kiszervezésekhez vezethet az elnök úr szerint, aki nem hiszi, hogy csak ez, és kizárólag ez a válság megoldása. Ehelyett szeretne látni olyan csomagot, ahol a gazdaság, a pénzügyi szféra, a politikai elit is oda teszi, hogy az õ tevékenységében mi az a plusz, illetve mi az a megszorítás, amivel a tehetõsebbek is hozzájárulnak, hogy a válságot leküzdjék. A SZEF ezért – miniszterelnökké való megválasztása után – megbeszélést kezdeményez Bajnai Gordonnal.
2009. március 31.
A SZEF nyilatkozata arról, hogy mit vár a következő kormánytól
http://www.szef.hu/index/index.php?mode=file&file=html/egyeb/2009/nyilatkozat20090331.html
A SZEF – híven programjához – mindenekelõtt azt várja, hogy a döntések, intézkedések során következetesen vegyék figyelembe: a pénzügyi egyensúly eléréséhez a társadalmi egyensúly megõrzése is elengedhetetlen. A miniszterelnök és kormánya akkor számíthat a SZEF-fel és a tagszakszervezetekkel kiegyensúlyozott párbeszédre, mindkét fél számára elfogadható együttmûködésre, ha tudomásul veszi a munkavállalói érdekek kifejezésre juttatását, és a lehetõ legnagyobb mértékben figyelembe veszi azt.
2009. március 27.
Nő a nyomás a büdzsén
http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=266608
Fehér József, az MKKSZ fõtitkára a Gyurcsány-kormány által a következõ kabinetnek elõkészített takarékossági javaslatokkal – amelynek elsõ pontja szerint javasolnák a következõ kabinetnek a közszférában is a négynapos munkahét bevezetését – kapcsolatban a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta: „ha a napi ledolgozott órák számát nézzük, akkor több területen már most sem heti öt nap a munkaidõ, hanem hat-hét, olyan sok a munkájuk a közszolgáknak”. Fehér József szerint a jelenlegi létszámmal képtelenség ellátni heti négy nap alatt a rengeteg feladatot, megbénulnának például az okmányirodák, a földhivatalok, a fogyasztóvédelmi irodák. Ezért ha elrendelnék a négynapos munkahetet, akkor újabb embereket kellene felvenni, hiszen válság idején még több a teendõ. S az ebbõl eredõ megtakarítás is legfeljebb 100-120 milliárd forint lenne éves szinten.
