2011. január 31.
Nyugdíj: az utolsó nap
Ma lehet utoljára nyilatkozni a nyugdíjbiztosító 38 irodájában a magánnyugdíjpénztárban maradásról. A január 31-ig nyitva álló lehetőséggel eddig megközelítőleg 70 ezren éltek, vagyis a teljes pénztártagság kevesebb mint 3 százaléka. Az MSZP bejelentette: jogsegélyszolgálattal segítik azokat a közszférában és a közhivatalokban dolgozókat, akiket a magán-nyugdíjpénztári döntésük miatt fenyegetnek kirúgással – írja a Népszabadság (10. oldal).
Már nagyon várja a piac a reformokat
A Magyar Hírlap (11. oldal) szerint a pénzügyi piacok résztvevői óriási várakozással tekintenek a februári strukturális reformok elé, amelyek mérsékelhetik hazánk fiskális kockázatát és javíthatják az államháztartás egyenlegét.
Felszámolják az önkormányzatok adósságait
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára bejelentette: a kormány 31 milliárdot szán arra, hogy felszámolja az önkormányzatok működési nehézségeiből adódó adósságait. Véleménye szerint a kisebb lélekszámú településeket nem polgármesternek és képviselőtestületnek, hanem elöljárónak kellene vezetnie. (Magyar Hírlap, 2. oldal)
Még mindig túl kevesen dolgoznak
Megtorpant a tavalyi utolsó negyedévre a munkaerő-piaci helyzet javulása. A munkanélküliségi ráta enyhén emelkedett szeptember–novemberhez képest, s így éves átlagban 11,2 százalékos volt az állástalanság, ez 475 ezer főt jelent. Összességében azonban 2010 számít – a rendszerváltást követő éveket nem tekintve – az utóbbi évtizedek legrosszabb évének. Az év folyamán a foglalkoztatási ráta is elérte a mélypontját, a 65 év alattiak körében 54,5 százalékos szinten, azonban később fordulat következett be, és 55,8-re emelkedett. (Világgazdaság, 3. oldal)
2011. január 29.
Az orvosért is fizethet az, aki pénztártag marad
A Népszava (2. oldal) információi szerint nemcsak az állami nyugdíjról, hanem az ingyenes orvosi, kórházi ellátásról is kénytelenek lesznek lemondani a pénztárban maradók. Nekik idős korukban vagy ki kell fizetniük az ápolás, gyógyítás költségét, vagy havonta társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük. Most havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével lehet egészségügyi szolgáltatáshoz való jogot vásárolni. A magán-nyugdíjpénztári tagok nagy részének tehát sem saját jogon, sem szociális alapon nem jár majd egészségügyi ellátás, és családi tragédia kell ahhoz, hogy mégis hozzájussanak a szolgáltatáshoz. A törvény szerint annak, akinek a nyugdíjas házastársa meghal, özvegyi nyugdíj jár élete végéig, az özvegyi nyugdíj pedig automatikusan feljogosítja az egészségügyi ellátásra. Kivéve, ha a házasságban mindketten magán-nyugdíjpénztári tagok.
A sztrájktörvényt támadja a Jobbik
A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a sztrájktörvény decemberben elfogadott módosításának megsemmisítését kérje, mivel az szerintük zsarolási pozíciót biztosít a munkaadóknak, s ezzel ellehetetleníti a tiltakozás ezen módját. (Magyar Nemzet, 2. oldal)
2011. január 28.
Megszorítások: jövőre jön a feketeleves
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint február 28-án születhet meg a végleges döntés a gazdasági reformcsomagról, amelyet várhatóan a február 14-i parlamenti évértékelőjén jelent be Orbán Viktor miniszterelnök. A Világgazdaság (3. oldal) információi szerint 2013-ra minimum 600-660 milliárd forinttal kell javítani az államkassza kiadási oldalát, 2012-ben pedig ennek körülbelül a felét kell elérni. A lap azon kérdésére, hogy 2011-re mekkora megtakarítást tervez a kormány, Matolcsy előbb azt válaszolta: „csak valamennyit”, majd a sajtótájékoztató után külön kérdésre néhány tízmilliárd forintos összeget említett. Előzetes értesülések szerint a kormány február végéig fokozatosan „csepegteti” az információt, így maga a csomag már nem is lesz akkora szenzáció. A miniszter szerint az intézkedések révén Magyarországon 2013–14-re biztonságosan, középtávon fenntarthatóan 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya, és szükség van a Növekedési és Stabilitási Programra, amely a növekedésre helyezi a hangsúlyt.
Jó lenne alkotmányos adósságkorlát
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni részlegének szakelemzői szerint az alkotmányban kellene meghatározni a felső államadósság-korlátot Magyarországon, mert ez rögzítené megfelelő erővel a költségvetési politikát. Mint elemzésükben írják: a 3000 milliárd forintnyi – a GDP 11 százalékának megfelelő – magán-nyugdíjpénztári vagyon zöme februártól visszakerül állami kezelésbe, és ennek jelentős részét várhatóan az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, azonban az egyszeri adósságcsökkentésből eredő előnyök rövid életűnek bizonyulhatnak erőteljes költségvetés-politikai rögzítő tényező nélkül. Ezért lenne szerintük „üdvözlendő” a GDP-arányos adósságráta erős alkotmányos korlátozása – írja a Világgazdaság (3. oldal).
‘A kétharmad keménydrog’ – Tüntetés a sajtószabadságért
A Népszabadság (1-2. oldal) szerint az előzőnél jóval kevesebben, de így is körülbelül 5 ezren vehettek részt a Parlament épülete előtt a sajtószabadságért tartott civil tüntetésen. A civil tüntetés-sorozat március 15-én folytatódik, ha követeléseiket addig nem teljesíti a parlament, vagyis nem módosították az új médiatörvényt az alkotmánynak, emberi jogi normáknak megfelelően, nem adtak garanciákat a médiahatóságok, médiatestületek, közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségére, és a sajtóbírságokat sem törölték el. A Magyar Nemzet Martonyi János külügyminisztert idézi, aki szerint „könnyen rendezhetők a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos brüsszeli jogi észrevételek” (Egyre halványabb kritikák médiaügyben, 3. oldal).
Már 54 ezren mondtak le az állami nyugdíjról
A Népszava (3. oldal) információi szerint eddig több mint 54 ezer pénztártag jelezte, hogy nem kíván átlépni az állami nyugdíjrendszerbe. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elmondása szerint országos szinten nincsenek fennakadások, Budapesten és a megyeközpontokban is zökkenőmentes az ügyintézés.
Terítéken az Európa 2020-terv
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a soros elnökség kormányszintű felkészüléséről és az oktatást érintő főbb változásokról tájékoztatta tegnap az Európai Unió országai nagykövetségeinek oktatási szakembereit. Mint mondta: a versenyképességet ösztönző Európa 2020 stratégiában megnevezett öt fejlesztendő terület közül kettő is érinti az oktatást. Az államtitkár a Magyar Hírlapnak (2. oldal) elmondta: az uniós elnökség fél éve alatt körülbelül tíz rendezvényt tartanak, melyekre meghívják a tagorszá¬gok szakértőit. Az oktatási miniszterek formális tanácsülése február 14-én lesz Brüsszelben. A konferenciák témái között megtalálható lesz a kisgyerekkori nevelés, a korai iskolaelhagyás, az aktív állampolgárság, a tehetséggondozás és a tanulási célú mobilitás is. A tanácskozások Budapesten, Gödöllőn, illetve Brüsszelben zajlanak, az eredményeket pedig akár direkt módon, törvényalkotással is beépíthetik a magyar oktatási rendszerbe. Az EU célja, hogy a fiatalok húsz százaléka tanulmányi céllal legalább egy tanulmányi félévet külföldön tölthessen, amelyet bizonyos képesítések egyenértékűvé tételével és ösztöndíjakkal tennének lehetővé.
2011. január 28.
Megszorítások: jövőre jön a feketeleves
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint február 28-án születhet meg a végleges döntés a gazdasági reformcsomagról, amelyet várhatóan a február 14-i parlamenti évértékelőjén jelent be Orbán Viktor miniszterelnök. A Világgazdaság (3. oldal) információi szerint 2013-ra minimum 600-660 milliárd forinttal kell javítani az államkassza kiadási oldalát, 2012-ben pedig ennek körülbelül a felét kell elérni. A lap azon kérdésére, hogy 2011-re mekkora megtakarítást tervez a kormány, Matolcsy előbb azt válaszolta: „csak valamennyit”, majd a sajtótájékoztató után külön kérdésre néhány tízmilliárd forintos összeget említett. Előzetes értesülések szerint a kormány február végéig fokozatosan „csepegteti” az információt, így maga a csomag már nem is lesz akkora szenzáció. A miniszter szerint az intézkedések révén Magyarországon 2013–14-re biztonságosan, középtávon fenntarthatóan 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya, és szükség van a Növekedési és Stabilitási Programra, amely a növekedésre helyezi a hangsúlyt.
Jó lenne alkotmányos adósságkorlát
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni részlegének szakelemzői szerint az alkotmányban kellene meghatározni a felső államadósság-korlátot Magyarországon, mert ez rögzítené megfelelő erővel a költségvetési politikát. Mint elemzésükben írják: a 3000 milliárd forintnyi – a GDP 11 százalékának megfelelő – magán-nyugdíjpénztári vagyon zöme februártól visszakerül állami kezelésbe, és ennek jelentős részét várhatóan az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, azonban az egyszeri adósságcsökkentésből eredő előnyök rövid életűnek bizonyulhatnak erőteljes költségvetés-politikai rögzítő tényező nélkül. Ezért lenne szerintük „üdvözlendő” a GDP-arányos adósságráta erős alkotmányos korlátozása – írja a Világgazdaság (3. oldal).
‘A kétharmad keménydrog’ – Tüntetés a sajtószabadságért
A Népszabadság (1-2. oldal) szerint az előzőnél jóval kevesebben, de így is körülbelül 5 ezren vehettek részt a Parlament épülete előtt a sajtószabadságért tartott civil tüntetésen. A civil tüntetés-sorozat március 15-én folytatódik, ha követeléseiket addig nem teljesíti a parlament, vagyis nem módosították az új médiatörvényt az alkotmánynak, emberi jogi normáknak megfelelően, nem adtak garanciákat a médiahatóságok, médiatestületek, közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségére, és a sajtóbírságokat sem törölték el. A Magyar Nemzet Martonyi János külügyminisztert idézi, aki szerint „könnyen rendezhetők a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos brüsszeli jogi észrevételek” (Egyre halványabb kritikák médiaügyben, 3. oldal).
Már 54 ezren mondtak le az állami nyugdíjról
A Népszava (3. oldal) információi szerint eddig több mint 54 ezer pénztártag jelezte, hogy nem kíván átlépni az állami nyugdíjrendszerbe. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elmondása szerint országos szinten nincsenek fennakadások, Budapesten és a megyeközpontokban is zökkenőmentes az ügyintézés.
Terítéken az Európa 2020-terv
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a soros elnökség kormányszintű felkészüléséről és az oktatást érintő főbb változásokról tájékoztatta tegnap az Európai Unió országai nagykövetségeinek oktatási szakembereit. Mint mondta: a versenyképességet ösztönző Európa 2020 stratégiában megnevezett öt fejlesztendő terület közül kettő is érinti az oktatást. Az államtitkár a Magyar Hírlapnak (2. oldal) elmondta: az uniós elnökség fél éve alatt körülbelül tíz rendezvényt tartanak, melyekre meghívják a tagorszá¬gok szakértőit. Az oktatási miniszterek formális tanácsülése február 14-én lesz Brüsszelben. A konferenciák témái között megtalálható lesz a kisgyerekkori nevelés, a korai iskolaelhagyás, az aktív állampolgárság, a tehetséggondozás és a tanulási célú mobilitás is. A tanácskozások Budapesten, Gödöllőn, illetve Brüsszelben zajlanak, az eredményeket pedig akár direkt módon, törvényalkotással is beépíthetik a magyar oktatási rendszerbe. Az EU célja, hogy a fiatalok húsz százaléka tanulmányi céllal legalább egy tanulmányi félévet külföldön tölthessen, amelyet bizonyos képesítések egyenértékűvé tételével és ösztöndíjakkal tennének lehetővé.
2011. január 27.
Orbán Viktor igent mondott
Az Európai Szakszervezetek Szövetsége az elmúlt napokban közleményben sürgette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy – mint az EU soros elnöke – végre kezdjen velük tárgyalásokat. Palkovics Imre, a Munkástanácsok és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke tegnap az MTI-t arról tájékoztatta, hogy hétfőn végre létrejön John Monks ETUC-főtitkár és Orbán Viktor közötti találkozó. (Népszabadság, 10. oldal)
Döntésre vár a közszféra
Míg a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását előkészítő törvény miatt több mint 200 beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, addig mindössze huszonöten fordultak a taláros testülethez a közszféra 98 százalékos különadója miatt, köztük a Pedagógusok Szakszervezete, illetve Kiss Péter MSZP-s politikus. Az Ab jogkörszűkítése miatt egyetlen kivétellel mindegyik beadványban szerepel az élethez, emberi méltósághoz való jogra utalás, Kiss Péter pedig a nemzetközi szerződésekbe való ütközésre hívja fel a figyelmet. Azonban az ágazati különadókkal és a nyugdíjtörvénnyel együtt még ez sem került még az Alkotmánybíróság teljes ülése elé. A közszférában azért várják egyre türelmetlenebbül a döntést, mert az érintetteknek idén tavasszal kell benyújtaniuk a bevallást a különadóról, és addig még annak fedezetét is elő kell teremteniük. A Népszabadság (10. oldal) szerint adott esetben akár több millió forintról is szó lehet, amire részletfizetési kedvezményt lehet kérni az APEH-től.
Az ET-ben is bírálták a magyar médiatörvényt
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Strasbourgban a magyar demokrácia működése volt az egyik téma, s a vitában egyes képviselők indokoltnak tartották egy Magyarországgal szembeni monitoring eljárás elindítását – írja a Népszabadság (2. oldal). A Népszava szerint a demokráciát sértő intézkedések között említették az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét a közszférában, az Alkotmánybíróság szűkülő jogkörét, a visszamenőleges hatályú törvénykezést, a magán-nyugdíjpénztárak felszámolását lehetővé tevő jogszabályt, a médiatörvényt és kulcspozíciókra pártemberek kinevezését (Tovább hitegetik Orbánék Európát, 3. oldal). Eközben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, akit szerdán az Európai Parlament szabadságjogi bizottsága hallgatott meg az uniós elnökségi programról, a médiatörvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a jövő hét elejéig kell várni a feszültség oldásának első kísérletére, vagyis a magyar kormány a kéthetes határidő lejárta előtt elővezeti érveit. Martonyi János külügyminiszter nemzetközi sajtótájékoztatóján is azt hangsúlyozta: a törvényt felül kell vizsgálni, s meg kell találni a mindenki számára megfelelő megoldásokat. (Martonyi már a médiatörvény felülvizsgálatáról beszél, Népszabadság, 2. oldal)
Sólyom László védi az alkotmányosságot
Sólyom László korábbi köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke a Közép-európai Egyetemen tartott előadásában arról beszélt, hogy bár komoly kihívások érik Magyarország alkotmányos kultúráját és az új alkotmány kapcsán riasztónak nevezte az Alkotmánybíróság jogköreivel kapcsolatos bizonytalanságot, azonban nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy – az új médiatörvény elfogadásával – Magyarországon megszűnne a demokrácia, és a diktatúra szélére sodródtunk volna. (Népszabadság, 3. oldal)
Kevesen mondanak le az állami nyugdíjról
Még öt napig gondolkodhatnak a kasszatagok, hogy maradnak-e a magán-nyugdíjpénztárban, vagy átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A döntés segítheti a www.tajekozodjon.com honlapon elérhető program nemcsak azt mutatja meg, hogy hány forint nyugdíjra számíthatnak a mai szabályok alapján az állami rendszerbe lépők, de azt is, hogy a korábbi vegyes rendszerben mekkora lett volna az ellátásuk összege. Eddig azonban csupán kevesebb mint 40 ezren döntöttek úgy, pénztártagok maradnak, vagyis a többség és az ő megtakarításaik visszamegy az állami kasszába. (Népszava, 12. oldal)
Volán-sztrájk lesz
Az Autóbusz-közlekedési Szakszervezeti Szövetség szerint elkerülhetetlen, hogy a dél-dunántúli régióban február végén ne tartsanak egynapos munkabeszüntetést, mivel a munkáltató által ajánlott béremelési javaslatot nem fogadták el. (Magyar Nemzet, 2. oldal)
2011. január 26.
Kilábalás veszélyekkel
Válaszkeresés az új kihívásokra; a növekedéshez szükséges politikák meghatározása; a G20 csoport törekvéseinek támogatása; a kockázatok számbavétele – ez az a négy nagy témakör, amelyet hivatalosan is a napirendjére tűz a Davosban ma kezdődő Világgazdasági Fórum. (Világgazdaság, 1. és 5.) A Magyar Hírlap cikke már sokkal borúlátóbban fogalmaz: „Az igazi válság csak most következik?” (1. és 9. oldal) A Népszava is beszámol az eseményről. (8. oldal)
Kósa szerint „a hajcihőt a szocialisták kezdték”
A FIDESZ alelnöke szerint az Európai Bizottság (EB) hazánknak küldött leveléből egyértelműen látszik, hogy alaptalanok voltak a médiatörvénnyel kapcsolatos vádak, az egész hajcihőt a szocialisták szervezték. A politikus elmondta, visszautasítanak minden vádat, amely megkérdőjelezi pártja demokrácia iránti elkötelezettségét. (Magyar Hírlap, 1. és 3. oldal) A Magyar Nemzet (1. és 3. oldal) és a Népszabadság (3. oldal) is hasonló tartalommal számol be Kósa Lajos nyilatkozatáról.
Médiatörvény
A Népszava ma is címlapon hozza a médiatörvénnyel kapcsolatos cikkét. Szemléltetésként idéznek Neelie Kroes uniós biztos leveléből és mellétársítják Kovács Zoltán államtitkár válaszait. A Népszabadság szerint tüntetéseket szerveznek csütörtökre öt városban a „szájkosártörvény” ellen. (1-2. oldal)
Segíti a gazdaságot a rehabilitáció
Az Új Széchenyi-tervben több mint 13 milliárd forintot szánnak az orvos-egészségügyi rehabilitációs feladatok fejlesztésére. A forrást az ERFA és a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosítja, melyből régiónként egy konzorcium részesülhet, ám a központi régió kimarad. Biztos nyerők lehetnek a pszichiátriai, a kardiológiai intézetek és a szenvedélybetegek talpra állítására vállalkozók. Mivel a 350-400 ezer rokkantnyugdíjas fele aktív korú, cél, hogy többségük ismét munkába álljon. (Világgazdaság, 1. és 3. oldal)
A német média kereszttüzében Orbán Viktor
A német Süddeutsche Zeitung egy véleménycikkben és egy ahhoz kapcsolódó, keretes írásban kritizálta az Orbán-kormányt a hazai filozófusbotrány miatt, valamint az ARD német közszolgálati televízió rövid dokumentumfilmje is igen negatív színben tünteti fel a miniszterelnököt – számol be a Magyar Hírlap. (1-2. és 5. oldal) A Magyar Nemzet is megemlíti, hogy az Európai Bizottsághoz fordultak a német filozófusok a hazai filozófiai pályázati botrány miatt. Szerintük Vajda Mihály és Heller Ágnes politikai üldözésnek van kitéve Magyarországon. (1. és 3. oldal) A Vélemény rovatban Boros Bánk Levente írását olvashatják az érdeklődők a magyar kormányt ért külföldi „támadásokról”. (6. oldal)
Még drágábbak lesznek a forinthitelek
A kormány szerint nem volt indokolt az MNB hétfői alapkamat-emelése. A ráta 6%-ra emelése az új forinthiteleket is megdrágítja, ez pedig ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával. (Magyar Nemzet, 11. oldal)
Drámai mértékű lehet a nyugdíjelvonás
A Népszava cikke szerint nemcsak a jövő nyugdíjasait, hanem a jelenlegi ellátottak megélhetését is veszélyezteti a kormány terve. Ha valóban úgy lesz, ahogy a kabinet tervezi, és csak a nyugdíjkasszából fizetik az ellátásokat, hamarosan legalább 16 százalékkal csökkenhetnek a járandóságok – erre hívta fel a figyelmet Kiss Péter. (1-2. oldal)
A kormány képtelen megfékezni az árakat
A legfrissebb, novemberi adatok a kiskereskedelmi forgalomról továbbra is visszaesést tükröznek. A vásárlók nem tudnak lépést tartani a folyamatos drágulással – írja a Népszava (1. és 5. oldal)
Jövőre megbolygatja a jogrendet a Fidesz
Noha egyelőre még igen kevés figyelmet kaptak a készülő sarkalatos törvények, ezek legalább akkora hatással lehetnek az ország közjogi berendezkedésére, mint az új alkotmány. Kimagaslóan fontos kérdéseket ugyanis a jövőben nem az alkotmányban, hanem a kétharmados jogszabályokban rendeznének a kormánypártok. (Népszava, 13. oldal)
Ostrom alatt az AB
Tucatjával érkeznek az Alkotmánybírósághoz a beadványok a nyugdíjcsomag miatt. A testület januárban nemhogy nem dönt az indítványokról, de még napirendre sem tudta tűzni az ügyet. Ma már inkább az tűnik valószínűnek, hogy márciusban, esetleg áprilisban születnek meg a határozatok: ekkorra azonban már visszafordíthatatlanná válhat a vagyonátadás folyamata. (Népszabadság, 1. és 9. oldal)
Törvényesen a törvény felett
Világi Mariann pedagógus írása a Népszabadság Vélemény rovatában az új közoktatási törvény koncepciójáról
.
2011. január 25.
Titkolja a kormány a bíráló levelet
“Komoly kétségei vannak” az Európai Bizottságnak, hogy a magyar médiatörvény “megfelel-e az európai joggyakorlatnak”. A testület felszólította a kormányt, hogy változtassa meg a jogszabályt – a többi között ez szerepel az EB múlt pénteken küldött levelében, amelyet eddig a kabinet nem hozott nyilvánosságra. Budapestnek két hete van arra, hogy “eloszlassa a kétségeket”, ellenkező esetben szabálysértési eljárás is indulhat. A szocialisták tegnap már követelték, hogy angolul és magyarul is tegyék hozzáférhetővé a levelet. A kormány – amely már a válaszlevelet ígéri – próbálja bagatellizálni az ügyet, és technikai jellegű kifogásokról beszél.
(Népszava, 3. oldal) A Népszabadság is címlapon számol be a Neelie Kroes uniós biztos levelével kapcsolatos kormányzati csúsztatásokról. A levél magyar nyelvű fordítását is közli a lap, valamint az eredeti, angol verzió is hozzáférhető a lap honlapján. (1-2. oldal) A Magyar Hírlap cikke szerint még a határidő előtt válaszol a kormány az EB-nek. (1-2. oldal) A Magyar Nemzet vonatkozó cikke szerint a szocialisták azon dolgoznak, hogy Magyarországot közösségi elmarasztalás érje a médiatörvény miatt. (1. és 3. oldal)
A Széchenyi –tervvel dicsekedett Brüsszelben Matolcsy
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az illetékes brüsszeli bizottság előtti beszámolója után, a bizottsági tagok kérdéseire válaszolva többször is követendő példának nevezte a magyar gazdaságpolitikát, bár jelezte: nem akar magyar kalapban szónokolni. (Népszava, 1. és 5. oldal) A Népszabadság is beszámol a miniszter hétfői beszámolójáról az EP-ben. (11. oldal)
Még egy hét a döntésre
Alig egy hetük maradt azoknak, akik nyilatkozni szeretnének arról, hogy a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak. Eddig közel 31 ezren jelezték szándékukat, vagyis a teljes pénztártagság alig egy százaléka. (Népszabadság, 9. és 12. oldal) A magánnyugdíj pénztárakkal kapcsolatos tervek mindenhol kihatnak a tőzsdékre, írja a Világgazdaság. (9. oldal) A visszalépők felhalmozott vagyonának az államkasszába kerülésével, több százalékkal is mérséklődhet az államadósság, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. (1. és 9. oldal)
Gyurcsány: komolyan gondoltuk, hogy egyetlen szavukat is el lehet hinni?
Amíg a Fidesz önmagával és a Jobbikkal vitatkozik arról, hogy hova is kerüljön a Szent Korona tan az alkotmányban, addig mi vitassuk meg, hogy miként lesz ebből egy jobb ország. Civilekkel, szakértőkkel, politikusokkal, mintegy árnyékparlamentet alkotva. Ők meg főjenek saját történelemsirató levükben! – írja blogjában Gyurcsány Ferenc (Népszabadság Online)
Összecsapások Tuniszban
A hétfőn a kormányfői hivatal előtt lezajló tüntetés után – melynek követelése az volt, hogy a külföldre szökött elnök, Ben Ali kormányzatának tagjai oszlassák fel az egységkormányt – a tanárok is sztrájkba léptek. A rendőrök pedig azt követelik, hogy saját szakszervezetet alapíthassanak. (Népszava, 8. oldal) „Illatos forradalom Tuniszban” címmel a Magyar Hírlap is ír a tunéziai megmozdulásokról. (6. oldal)
Az ellenállás dicsérete
„Se 1914-ben a háború, se negyedszázaddal később a zsidótörvények, se a késői Kádár-rendszer mellett nem kisebbség, hanem többség állt. Olyan többség, mely nem félelemből, hanem önszántából igenelte a háborút, a zsidótörvényeket, a pártállami rendszert. Olyan többség, amely a háború után, a zsidótörvények után, a pártállam után kiradírozta a tudatából, hogy gyalázatot helyeselt. „ Ungváry Rudolf írását a Népszabadság Vélemény rovatában olvashatják tovább az érdeklődők.
Idén még nem csökken a munkanélküliség
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint az idén a világban 6,1 százalékos munkanélküliségi rátával kell számolni, ez 203,3 millió munkanélkülit jelent, nem sokkal kevesebbet a tavalyi 205 millió állástalannál. Az ILO legfrissebb, “Globális foglalkoztatási trendek 2011-ben: a foglalkoztatás fellendítésének kihívásai” című jelentésében hangsúlyozza: a foglalkoztatás fellendítése az idén – főként a fejlett gazdaságokban – továbbra is lassan halad, emellett világszerte kiemelt probléma a 15-24 éves korosztály magas munkanélküliségi rátája. (Világgazdaság Online) A Magyar Hírlap is említést tesz az ILO felmérés eredményéről. (11. oldal)
75 százalékos foglalkoztatottsági arányt vállaltunk 2020-ra
Megkezdődött a társadalmi konzultációsorozat hétfőn az Európa 2020 stratégiájának végrehajtására szóló Nemzeti Intézkedési Tervről, amelyet a magyar kormány április közepén juttat el az Európai Bizottságnak. (Magyar Nemzet Online)
Csökkentenék a pártok számát
Jelentősen csökkenhet a hazai pártok száma – jelenleg 138 – miután a Legfőbb Ügyészség (LÜ), élve törvényi felhatalmazásával, kezdeményezte azon politikai szervezetek megszüntetését, amelyek az elmúlt két választáson nem állítottak jelöltet. (Magyar Hírlap, 3. oldal)
A férfiak könnyebben találnak állást
A HVG felmérésére hivatkozva ír az álláskeresési és találási trendekről a Magyar Nemzet. (4. oldal) Eszerint míg az álláskereső férfiak száma 7,2 %-kal csökkent az elmúlt évben, addig a nőké csupán 0,8%-kal.
2011. január 24.
Médiatörvény: kérdések, sértések, hátsó érdekek
Az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos levelében leírt kifogásokat Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár technikai jellegűnek nevezte, s azt szerinte nem a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz. Az Európai Bizottság három kifogást emel az új médiatörvénnyel szemben. Az első, hogy a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Másodszor a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a levelet jegyző Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának. Kovács Zoltán államtitkár jelezte: az EB által jelzett jogharmonizációs problémákat és korrekciókat végrehajtják, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte. A Népszabadság (2. oldal) azonban úgy értesült: Viviane Reding alapjogi biztos is vizsgálatot kezdeményezhetne, több szakértő szerint ugyanis az új magyar médiatörvények ellentétesek az Európai Unió Alapjogi chartájának tizenegyedik cikkelyével, amely a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáról szól.
Szalai Annamária: Elcsitulnak a viták
A Médiatanács elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak nyilatkozva elmondta: szerinte alapvetően gazdasági és politikai érdekek állnak a médiatörvény körüli viták hátterében, és arra számít, hogy hamarosan elcsitulnak a jogszabály körüli hangok – idézi a Magyar Nemzet (3. oldal).
Orbánnak már nincs visszaút
címmel a Népszabadság (15. oldal) egészoldalas interjút készített Kis János filozófussal, az SZDSZ egykori elnökével, aki szerint Orbán Viktor „már átlépte a Rubicont, számára nincs visszaút. Láttuk, hogyan viselkedett Strasbourgban: nem a háborgó európai közvéleményt igyekezett lecsillapítani, kizárólag saját hazai híveihez beszélt. Még csak nem is a magyar társadalom egészéhez: csakis azokhoz, akiket nemzeti önérzetükben sért, hogy az unió a magyar kormányt bírálja.”
Fővárosi adókivetési jog: vigyázz, kész, sarc!
Tarlós István főpolgármester kezdeményezi, hogy Budapest kapjon önálló adókivetési jogot az Országgyűléstől, miután még decemberben elfogadtak egy olyan, a fővárosi önkormányzatot milliárdoktól megfosztó módosítást, ami szerint a főváros már csak akkor vethet ki helyi adót, ha az érintett kerületek e jogukról előzetesen, minden adóévre vonatkozóan előre lemondanak. Például a szállodákban befizetett idegenforgalmi adóból az utóbbi években a közös 210-220 milliárd forint kicsit több mint felét kapta a főváros. A 23 kerületből azonban idén már csak 11 járult hozzá ehhez, a többiek maguk szedik be területükön az idegenforgalmi adót. A kieső bevételek ellensúlyozására merült fel az önálló adókivetési jog, mellyel a főváros be is vezethetné a közgyűlésben az LMP-frakció javaslatára megvizsgálni ígért ingatlan-értéknövekedési adót, amelyet 1998-ban Demszky Gábor akkori főpolgármester is tervezett bevezetni. (Népszava, 3. oldal)
Új Ptk. jön 2013-ban
Az új Polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos, Székely László szerint már a nyár közepére elkészülhet, decemberben szavazhat róla a parlament és 2013. január 1-jén léphet hatályba az új Ptk, amely reménye szerint legalább 20 évig hatályos marad majd – írja a Népszava (2. oldal).
A bér kétharmadát is állhatja az állam
Bér- és járuléktámogatást nyújt a kormány azoknak a vállalkozásoknak, amelyek bérpótló juttatásban részesülő munkanélkülit foglalkoztatnak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az Út a munka világába című projekt keretében folyósított támogatását maximum nyolc hónapnyi munkához lehet adni, mértéke a bér és járulékainak legfeljebb hetven százaléka lehet – írja a Világgazdaság (3. oldal).
2011. január 22.
Húsz AB-beadvány a médiatörvény ellen
A Népszabadság (3. oldal) információi szerint már húsz szervezet és magánszemély kérte az Alkotmánybíróságtól a médiatörvény megsemmisítését. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének beadványa például tizenhat ponton tartja az alaptörvénnyel ellentétesnek az új szabályozást.
Harmincezer felett a maradók száma
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint január 21-én, péntek délig 30 807 magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozott arról, hogy nem lép át az állami rendszerbe. Eközben a vegyipari szakszervezethez mintegy tízezer jogfenntartó nyilatkozatot juttattak el magán-nyugdíjpénztári tagok, emellett bárkitől átveszi és ingyen helyezi ügyvédi letétbe azokat a nyilatkozatokat, amelyek rögzítik, hogy aláírója kényszerből került vissza az állami rendszerbe. A nyilatkozat a VDSZ szerint az eredeti állapot megtartásának biztosítéka arra, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a pénztártörvényt – írja röviden a Népszabadság (9. oldal).
Indulatok az oktatási reform körül
Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár – Hoffmann Rózsa államtitkárral és Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkárral karöltve – a XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításhoz kapcsolódó szakmai fórumon tartott előadást, amely során kifejtette: nem vonják vissza a fideszes oktatási műhely által december végén elvetett felsőoktatási törvénykoncepciót, mivel szerinte a tárgyaló felek között „sokkal-sokkal több a megegyezés az elképzelésekben és célokban, mint a különbözőség”. Elmondása szerint a koncepció átdolgozása jelenleg is zajlik, egy-két héten belül szeretnének „egy konszenzuson alapuló, kormányhatározatra alkalmas változatot összeállítani”. (Népszava, 2. oldal)
Kádár leányai
című írásában Matalin Dóra a Népszabadság Hétvége mellékletében (http://nol.hu/belfold/20110122-kadar_leanyai) arra keresi a választ: milyen volt a szocializmusban nőnek lenni, és mi változott azóta.
„A teljesítmény alapján ítéljenek…”
címmel a Magyar Nemzet szombati száma szó szerint leközli Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Parlamentben elmondott beszédét. (A beszéd lap internetes oldalán még nem található meg, de ezen az oldalon elolvasható: http://euroastra.hu/node/46797)
2011. január 21.
Siker – ez a hivatalos vélemény Orbán Viktor szerdai strasbourgi beszédéről
Sikeres volt – így értékelte a Népszabadságnak egy kormányzati forrás Orbán Viktor strasbourgi szereplését. Majd ezt úgy finomította: a soros EU-elnökségi program maximális támogatottsága „teljes siker”, hiszen ilyen nem túl gyakran fordul elő. Az EP-színtéren a médiatörvényről folytatott, rendkívül indulatos vita során tanúsított miniszterelnöki fellépésről forrásunk végül azt mondta: „az is sikeres volt”. (1-2. oldal) A Magyar Hírlap is megszólaltatja Szijjártó Pétert, a miniszterelnök szóvivőjét. (3. oldal) A Magyar Nemzet cikke szerint a miniszterelnök a kormányzati többség miatt állandósuló baloldali kritikára számít. (3. oldal)
Puhul a reformcsomag
Elemzők szerint a reformcsomag felpuhítása padlóra küldi a forintot, a költségvetés méretéhez képest a kormányzati kommunikációban államháztartási reformnak nevezett csomag mindössze aprópénz, érdemi változásokra, nagy átalakításokra az eddig elhangzottak alapján nem lehet számítani. (Népszabadság, 1. és 9. oldal)
Üzenet a disznóólból
A Népszabadság Vélemény rovatában Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő reagál Orbán Viktor azon kijelentésére, miszerint „van itt egy nagy disznóól, ami büdös is, rendetlen is”. (15. oldal)
Öngondoskodás
A fenti címmel négy oldalas mellékletet jelentetett meg a Népszabadság, melyben szó van többek között az önkéntes nyugdíjpénztárak megváltozott helyzetéről, illetve az államilag támogatott előtakarékosságról is.
Marshall-tervvel segítene az unión egy közgazdász
Európai uniós Marshall-terv kidolgozását szorgalmazta az euróövezet megroggyant államainak megsegítésére a neves német közgazdász, Peter Bofinger. Szerinte a radikális költségvetési fogyókúra után csak olyan átfogó európai beruházási program állíthatja át ezen országok gazdaságát a fenntartható fejlődési pályára, mint amilyen a második világháború utáni Marshall-terv volt. (Magyar Hírlap, 10. oldal )
Alapszakos útkeresés
A felsőoktatási képzések és foglalkoztatás összekapcsolódásának problémakörét boncolgatja a Magyar Hírlap cikke. Általános bizonytalanság jellemző a munkaadók körében a hároméves felsőfokú alapképzés használhatóságáról, azonban a lapnak nyilatkozó szakember úgy látja, hogy a képzési szintnél a gyakorlati tudás, a kompetenciák és az oktatási intézmény hírneve többet nyom a latba a leendő munkavállaló kiválasztásakor. (15. oldal)
Bérkiegészítést kapnak a közszférában – 22 milliárdot osztanak szét
Ugyan általános szakszervezeti tiltakozás mellett, de a kormány meghozta azt a rendeletet, amelyben szabályozza, hogy az adóváltozások által reálkereset-csökkenést elszenvedő közszolgálati dolgozókat hogyan kompenzálja. Az erre elkülönített közel 22 milliárd forint szétosztásáról azonban még kevés az információ. (Napi Gazdaság Online)
Új Széchenyi-terv
Márciustól lesz lehetőség a pályázatok benyújtására, írja a Magyar Nemzet. (13. oldal) Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter szerint jelentősen egyszerűsödik majd az EU-s pályáztati rendszer is. (Magyar Hírlap, 10. oldal) A Népszabadság cikke szerint „nincs ok a hurráoptimizmusra”, idő kell a pályázati rendszer átalakításához. (10. oldal)
Az ÚSZT közvetetten támogatja a külpiacokon érdekelt kkv-kat, írja a Világgazdaság (1-2. és 16. oldal Vélemény rovat)
Hó végéig kell nyilatkozni a munkáltatói szja-megállapításról
Január végéig kérhetik a magánszemélyek, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadójukat (szja) a munkáltatójuk állapítsa meg és számolja el a különbözetet. (Világgazdaság Online)
2011. január 20.
Orbán strasbourgi beszédére is rányomta bélyegét a magyar médiatörvény
Ne keverjék össze a magyar belpolitikai kérdéseket érintő kritikákat az európai uniós elnökséggel – erre hívta fel az európai parlamenti képviselők figyelmét Orbán Viktor Strasbourgban. Ennek ellenére néhány szocialista és liberális képviselő szalaggal leragasztott szájjal jelent meg az Európai Parlamentben, ahol a kormányfő egyébként a magyar uniós elnökség programját ismertetve tartott beszédet. A médiatörvényt ért támadásokról úgy fogalmazott: ez nem szkander vagy hiúsági kérdés. A kritikákra célozva kijelentette, készen áll a harcra. Orbán megismételte, ha a médiaszabályozást az Európai Bizottság szakértői nem találják megfelelőnek, módosítják a törvényt. Mint mondta, a jogos észrevételeket örömmel veszik a bizottságtól. (Magyar Hírlap, 1. és 3. oldal) A többi országos napilap is címlapon hozta az eseményt: Magyar Nemzet, 1. és 3. oldal, Népszabadság, 1. ,4-5. oldal, Népszava, 1. és 3. oldal, Világgazdaság, 1-2. oldal)
Ösztöndíjasokkal frissül a magyar közigazgatás
Személyzeti újraformálásra van szükség a magyar közigazgatásban – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program megnyitó ünnepségén. Ezt a célt szolgálja többek között a bevezetésre kerülő ösztöndíj program, amely keretében februárban mintegy 270 fő kezdi meg 6 hónapos gyakorlatát valamelyik minisztériumban, kormányhivatalban vagy megyei szakigazgatási szervnél. Ezt követően a program szeptembertől egy 4 hónapos külföldi, 1-1 uniós tagországban eltöltött időszakkal folytatódik. A gyakornokok – akiknek munkáját egész idő alatt egy mentor segíti – a program sikeres elvégzése után állásajánlatot kapnak – nyilatkozta Kiss Norbert, a programot működtető Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója. (Magyar Hírlap, 2. oldal)
Elszállhatnak pilótáink
Hatalmas fizetést, juttatásokat és villákat ígérnek a repülővezetőknek. Fejvadász cégek bombázzák jobbnál jobb állásajánlatokkal az európai – köztük a magyar – pilótákat. A tavaly nyári boom az idén tovább folytatódik. A minap a JCA – a Korean Air üzleti partnere – jelezte: képzett magyar pilótákat keres „amennyit csak lehet”. (Magyar Hírlap, 10. oldal)
Ismét megtömhetik saját zsebüket a bankárok
Rövidesen közlik tavalyi eredményeiket az európai nagy bankok. Brüsszel figyeli a prémiumokra hozott szabályok betartását. Az amerikai pénzemberek sem „szívbajosak”: a Goldman Sachs bankház 15 milliárd dollárt szán alkalmazottai jutalmára, a JP Morgan tízmilliárdot ad befektetési bankárainak. A közvélemény a pénzintézeteket tartja a globális válság fő felelősének. (Magyar Hírlap, 11. oldal)
Az euró múltja és az unió jövője
A Magyar Nemzet Vélemény rovatában Lóránt Károly közgazdász publicisztikáját olvashatják el az érdeklődők. (6. oldal)
Európa 2020: kormányzati prioritás a foglalkoztatás bővítése
Jövő hétfőn kezdődik az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó, előzetes Nemzeti Intézkedési Tervről szóló kormányzati konzultációsorozat. (Magyar Nemzet Online)
Már az utasok is sztrájkolnak a francia vasútvonalakon
A bérletesek a késések és a szolgáltatások színvonala miatt tiltakoznak. Különös sztrájkba kezdtek az utasok néhány francia vasútvonalon. Az Angers–Le Mans–Párizs vonal bérletesei egy hete a szerelvények étkezőkocsijaiba tömörülnek, és a bérletük helyett egy jelvényt mutatnak fel a kalauznak. (Népszabadság, 8. oldal)
Fair sztrájktörvényt!
A Népszabadság Vélemény rovatában Dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára írását olvashatják el az érdeklődők. (15. oldal)
Váltózuhany az Új Széchenyi-tervre
Érezhető előrelépés, esély, rossz minőségű másolat, mellőzi a konkrétumokat, blöff – az elmúlt napokban kapott hideget-meleget az Új Széchenyi-terv. Az, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, hamarosan kiderül, hiszen ha tényleg egyszerűbbé válik a pályázati rendszer és beindulnak a beruházások, annak látszata lesz. (Népszabadság, 9. oldal) A Népszava a pályázati periódus eltolódásáról ír. (4. oldal)
Az atipikus lett a tipikus
A Népszava Vélemény rovatában Karácsony Mihály politológus ír az atipikus foglalkoztatás problémaköréről. (6. oldal)
Magyarország jól járhat
A jövőben könnyebbé válhat az uniós polgárok számára, hogy más EU-tagállamban vegyenek igénybe speciális egészségügyi ellátásokat. Az Európai Parlament plenáris ülése tegnap ugyanis megszavazta a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvtervezetet, amely azt célozza, hogy az unió polgárai az EU-ban bárhol kapjanak egészségügyi ellátást oly módon, hogy annak költségeit saját hazájuk ellátórendszere finanszírozza. (Világgazdaság, 4. oldal)
Menni, vagy maradni? – Tanácstalan pénztártagok
Még mindig sok a bizonytalan magán-nyugdíjpénztári tag. A hónap végéig kell döntenie több, mint 3 millió embernek, hogy kasszatag marad e. Eddig 20 862-en döntöttek a maradás mellett. (Világgazdaság, 10. oldal)
Magánnyugdíj: nálunk elvetik, máshol bevezetnék
Miközben Magyarországon már csak alig másfél hetük van a nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy nyilatkozzanak, maradnak-e a magánkasszák tagjai, addig Csehországban a kormány éppen ezekben a hetekben véglegesíti azt a tervet, miszerint 2013-tól magánnyugdíjalapokat vezetnének be. A szlovák kormány pedig a múlt héten döntött arról, hogy kezdeményezni fogják a második nyugdíjpillér kötelezővé tételét a munkába álló fiatalok esetében. (Világgazdaság Online)
2011. január 19.
Nagy átrendezés előtt az egészségügy
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön országjárásra indul, hogy személyesen is találkozzon minden megye valamennyi intézményfenntartójával, vezetőjével, az egészségügyben dolgozókkal. Arról tárgyalna az érintettekkel, hogy nem lehet egyetlen megyére szervezni a lakosság hatékony ellátását, ezért ennél jóval nagyobb területi egységekre építenének a jövőben a hatékonyabb működés érdekében. Csütörtökön Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyében lesz az első ilyen egyeztetés az ellátórendszer korszerűsítésének elveiről, amelyre meghívást kapott a megyei kormánymegbízott, a megyei kormányhivatal főigazgatója, a kórház igazgatója és fenntartója, a térség országgyűlési képviselője, a járóbeteg-ellátó intézmény vezetője, valamint a területi OEP és ÁNTSZ vezetője. A programot lakossági fórum zárja. (Népszabadság, 3. oldal)
Hoffmann Rózsa bukásra áll
A Népszabadság (4. oldal)
