2011. január 1-15.

2011. január 15.

Orbán: Ez egy disznóól!

Bemutatta a kormány az Új Széchenyi-tervet, amelyben keretében 93, összesen 1100 milliárd forint értékű pályázatot hirdetnek meg. Ezek Orbán Viktor miniszterelnök szerint talpra fogják állítani a gazdaságot, beindítják a növekedést és 2020-ig egymillió új munkahely létrejöttét teszik lehetővé. Vagyis most dől el, milyen lesz a következő tíz évünk, és a kormányfő szerint a terv segítségével Magyarország termelékenység szempontjából versenyképes lesz Kínával és Brazíliával szemben is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón azt is megerősítette: a kormány elkötelezett abban, hogy 2011–2014-ben az államháztartási deficit három százalék alatt maradjon. A tárcavezető elmondta: 2011–2014 között az uniós pénzek, a hozzájuk kapcsolódó társfinanszírozás és a nemzeti programok révén hétezer milliárd forint forrással évente öt százalékkal növelik a beruházásokat, így 2014-ben már évi 25 százalékos lesz a ráta. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint 2011 a megújulás éve lesz, a 93 új felhívás kereteiből a foglalkoztatás növelésére 67,3, vállalkozásfejlesztésre 173,13, közlekedésre 78,94, egészségiparra 31,12, a zöldiparra 120,5 milliárd forint jut, a kiemelt projektekre pedig 562,7 milliárd forint jut. (Népszabadság, 9. oldal)
A Magyar Nemzet keretes írásban foglalkozik a parlamenti frakciók reakciójával. Az LMP szerint blöffnek bizonyultak a kormány korábbi ígéretei is, míg a Jobbik szerint a csomag nincs összhangban a meghirdetett gazdaságpolitikai célokkal és az MSZP korábbi Új Magyarország fejlesztési tervének egyes elemeit veszi csak át. A szocialista pártnak is feltűnt a hasonlóság, véleményük szerint is az ő fejlesztési tervük olcsó, rossz másolata a kormányzati program. A munkaadói szervezetek és a KDNP azonban üdvözölte az abban foglaltakat. (Felemás vélemények, 11. oldal)

Hírcentrum az MTI-ben

A közmédia átalakításával kapcsolatban még mindig csak annyit tudni, hogy a Magyar Televízióban, a Duna TV-ben és a Magyar Rádióban kevesebb, mint 50 dolgozó maradt a vezérigazgatókkal együtt, az MTI-nél pedig 180 fő dolgozhat a hírközpontban. Közel száztíz MTI-s maradhatott az anyaintézménynél, ezen kívül a két közszolgálati tévé híradóinak és a közszolgálati rádió Krónikájának vezérkara kerül át a hírcentrumhoz, amit Élő Gábor, az MTV hírigazgatója vezet majd, aki korábban a Lánchíd Rádió főszerkesztője volt. A műsorszolgáltatási alaphoz átkerült közel háromezer dolgozó egy részének jövője azonban még mindig bizonytalan. Fazekas Csaba, az alap vezetője korábban azt ígérte, hogy az átalakuló rendszerben mindenkit tovább foglalkoztatnak, akinek eddig is volt feladata, és átveszik a komplett állományt. A Népszabadság (3. oldal) szerint ezután tavasszal kezdődhet az átszervezés és az egyesek hírek szerint akár ezerfős leépítés.

2011. január 14.

Átstrukturált reformok

Orbán Viktor miniszterelnök a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott exkluzív nyilatkozatában elmondta: csökkenteni akarják a költségvetési bevételek újraelosztásának szintjét, ezért a kormány Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli-segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját. Mint fogalmazott: „világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed”, és nincs mód a korhatár alatti nyugdíjba vonulás rendszerének fenntartására. Emellett 2011 második félévében a kormány csökkenteni akarja a munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és közmunkát adni „legalább” azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség. A Népszabadság (1-2. oldal) arra volt kíváncsi, hogy ez azt is jelenti-e, hogy a nagy ellátórendszerek (egészségügy, nyugdíj, oktatás) reformjára nem kerül sor az idén, csak kiigazításokat hajt végre a kormány a kiadások területén, Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta: a részleteket akkor lehet megismerni, amikor a nemzetgazdasági minisztérium a kormány elé terjeszti a javaslatát, de a nyugdíjreform szerinte már jól látszik.

Bokros után Orbán-csomag

A Népszava (4. oldal) szerint a Fidesz a kormányfő bejelentésével elismerte, hogy nem tudja megtartani azt a választási ígéretét, miszerint nem lesznek megszorítások, hiszen a kiadások ilyen irányú megnyirbálása egyértelműen annak tekinthető. A lapnak nyilatkozó Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy fogalmazott: a kormány azért kényszerült rá erre a lépésre, mivel kénytelen volt tudomásul venni, hogy a nemzetközi befektetők részéről hazánk felé megnyilvánuló súlyos bizalomhiány csak akkor enyhül, ha rövid időn belül előállnak egy számukra is elfogadható gazdasági reformtervezettel.

Jó helyeken korrigál a kormány

A Magyar Nemzet (11. oldal) azt emeli ki, hogy az átalakításról szóló bejelentést jól fogadta a piac.

Orbán-csomag: Százmilliárdos kiadáscsökkentés jöhet

A Világgazdaság (3. oldal) szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is üdvözölte a tegnapi bejelentések irányát, mivel az eddigi lépések és a meglévő elképzelések nagyon sok ponton találkoznak a gazdaság szereplőinek elvárásaival. Példaként említette az adó- és a segélyrendszer átalakítását, a munkára ösztönzés módjait, a közlekedés reformját. A lap keretes írásában külön kiemeli a kormányfő azon kijelentését, miszerint már ebben a fél évben a GDP 73-74 százalékára faragnák le a jelenleg 80 százalék fölött tartózkodó államadósságot, amire az Államadósság-kezelő Központ számításai szerint esély is van.

Mégsem garantálja a Fidesz a nyugdíjak értékállóságát?

Szakértők szerint Orbán Viktor nyugdíjjal kapcsolatos kijelentései alapján a kormány egyértelműen a svéd nyugdíjmodell felé halad, legalábbis erre utal, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrehoznák az egyéni számlákat, amelyeken nyomon lehetne követni minden befizetést. Azonban ebben a rendszerben a mindenkori gazdasági viszonyoktól válik függővé az induláskori nyugdíj vagy a későbbi nyugdíjemelést mértéke. Szekeres Imre, az MSZP költségvetési ügyekért felelős politikusa szerint a rendszer névadója, Svédország éveken keresztül nem tudott emiatt nyugdíjemelést adni polgárainak. (Népszabadság, 3. oldal)

2011. január 13.

Ígéretes év, sok bizonytalansággal

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek Magyar Hírlapnak (10. oldal) nyilatkozó soros elnökei vegyes várakozásokkal tekintenek 2011-re. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a lapnak elmondta: esélyt látnak arra, hogy a magyar gazdaság sikeres éve legyen az idei, és a 2,5–3 százalékos gazdasági növekedéssel zárják le azt. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, egyben a munkavállalói oldal soros elnöke szerint korábbi éveknél kedvezőbb lesz az idei, ugyanis ez a kormány nem a munkavállalók megszorítására építette a gazdaságpolitikáját, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány szerintük nem folytat érdemi párbeszédet az érdekvédőkkel.

Munkabarát növekedés kell

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen elmondta: az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai minisztereinek január 17–18-i gödöllői informális ülésén a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése és a foglalkoztatásbarát gazdasági növekedés lesz a középpontban. Az államtitkár az Európai Unió egyik legfontosabb feladatának azt látja, hogy hogyan tudja összekötni a foglalkoztatás növekedését a gazdasági bővüléssel. Az államtitkár közlése szerint a tanács informális ülése előtt Magyarország a soron következő elnökségeket ellátó két országgal, Lengyelországgal és Dániával tart megbeszélést, melynek során egyeztetnek a munkaadói és munkavállalói partnerekkel és a nonprofit szervezetekkel is az uniós foglalkoztatás jövőbeni alakulásáról és a teendőkről. Magyarország arra törekszik az elnökség során, hogy kiemelten kezelje a tagállamokon belüli régiós foglalkoztatási egyenlőtlenségeket, és minden idetartozó kérdésnél figyelmet fordítson erre a problémára. (Világgazdaság, 2. oldal)

Nehezen állnak össze a fizetési listák

Ugyan a legtöbb cégnél még folynak a bértárgyalások, de a legtöbb cég az esetleges fizetésemeléskor figyelembe veszi az szja-változások és a családi adókedvezmény egyes munkavállalók keresetére való hatását. A felmérések szerint az idén emiatt minden korábbinál differenciáltabban változnak a fizetések, azonban az átlagos bruttó béremelés az Országos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 4–6 százalék helyett átlagosan csak 3,7 százalék körül várható. (Népszabadság, 9-10. oldal)

Fogy a levegő Hoffmann Rózsa körül

A Népszava (13. oldal) úgy tudja, hogy miután az oktatási államtitkárságon mind a közoktatási, mind a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásakor figyelmen kívül hagyták a nagyobbik kormánypárt és szakmai szervezetek véleményét, a Fidesz lassan egységesen a KDNP-s Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ellen fordul, s a lap szerint legkésőbb az uniós elnökség lejárta után, júliusban a feszültség akár államtitkári székébe is kerülhet. Eközben az államtitkárságon már 2011 első félévben szeretnék bemutatni az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét is. Még a Magyar Nemzet is ír az oktatási ügyekben tapasztalható kormányzati zavarról, s a lap úgy tudja, hogy a felsőoktatási koncepciók összecsapásából Pálinkás József MTA-elnök által elkészített javaslat kerülhet ki győztesen (Pálinkás József terve lehet a nyerő, 1., 3. oldal).

Adóprésben a turizmus

Idén januártól egy jogszabályváltozás lehetővé tette a kerületeknek, hogy a főváros helyett maguk vessék ki az idegenforgalmi adót. Így az eddigi három százalék helyett sok helyen a négyszázalékos plafonnal sújtják a szállodákat. Ráadásul a korábbi forgalomarányos számítás helyett sok kerület fix összegű adót vet ki, ami akár 431 forint is lehet vendégéjszakánként; illetve van, ahol ez hétszerese a tavalyi adónak. (A VI. kerület az árbevételtől függetlenül, vendégéjszakánként 431 forint.) A Népszabadság (13. oldal) szerint sok önkormányzat még ennél is tovább ment, és jelentősen, 15 és 30 százalék közötti mértékben megemelte az építményadót is.

Nem lesz rendkívüli ülés a médiatörvényről

Nem lesz rendkívüli parlamenti ülés január 17-én a nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvényről, mert a négy független képviselő jelenlegi formájában nem támogatja az LMP kezdeményezését, így nem tudták összegyűjteni az összehíváshoz szükséges 77 országgyűlési képviselő aláírását. A kezdeményezést az LMP-n kívül még az MSZP támogatta, ám a két frakció képviselőinek száma pusztán 73 fő – emlékeztet a Népszabadság (3. oldal).

A lefokozott nem

címmel a Heti Világgazdaság (8-11. oldal) a magyarországi új konzervatív nőpolitika mibenlétét próbálja megfogni.

2011. január 12.

Brüsszeli össztűz alatt a médiatörvény

Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésén mutatja be Orbán Viktor miniszterelnök a magyar uniós elnökség programját, de a meghallgatáson várhatóan előkerül a médiatörvény ügye is, amelyet a parlament szabadságjogi bizottsága is vizsgál. Emellett Neelie Kroes uniós médiaügyi biztos is elemzi majd a magyar jogszabályt, amely szerinte számos aggályt vet fel, és felmerül, hogy nem veszélyezteti-e az alapjogok – mint például a szólásszabadság – érvényesülését az a kitétel, hogy minden médiaformát regisztrálni kell, ideértve a blogokat, az internetes fórumokat, és hogy pontosan mit jelent a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége. (Népszabadság, 6. oldal)

Sokba kerül a Fidesz-féle takarékos állam

A Népszabadság (1., 10. oldal) szerint miközben a Fidesz-kormány takarékos államot ígért, melynek jegyében nyár elején 120 milliárd forintot vontak ki a működtetésre félretett keretből, ehhez képest november végéig 3766,3 milliárd forint ment ki a költségvetési szervekhez, vagyis miközben még hátravolt a december, a kiadások már több mint 200 milliárd forinttal meghaladták az év eleji, 3574 milliárd forintos előirányzatot. Ráadásul a megugró költekezést javarészt saját forrásaikból finanszírozták az intézmények, tehát ezek a bevételek az állam által nyújtott szolgáltatások utáni díjakból jönnek össze, amit cég vagy magánszemély egyaránt köteles leróni, ha ügyét akarja intézni.

Milliárdokat spórolunk az adóbevalláson

A Magyar Nemzet (11. oldal) információi szerint több millió papírlapot spórol meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (az APEH és a VPOP utóda) azzal, hogy ésszerűsítette a személyi jövedelemadó-bevallások formanyomtatványait és internetes kitöltési programjait. Az állampolgárok többsége idén már csak 12 oldalas bevallást kap, amely csak a leggyakrabban kitöltött sorokat fogja tartalmazni, de természetesen a hosszabb verzió is beszerezhető bármely NAV-ügyfélszolgálaton. Újdonság az is, hogy a számítógépen történő, elektronikus kitöltés során az adóhatósági program a semmilyen adatot nem tartalmazó sorokat kiszűri, ezért egy 7-10 oldalas dokumentumot 2-3 oldalas kinyomtatott okirattá sűrít. A 2011-es csomagokban nem találhatók a fennmaradó adó befizetésére szolgáló csekkek sem, miután erre csak néhány tízezer adózónak van szüksége. Igényelni ezeket is az ügyfélszolgálatokon vagy a honlapon lehet. A határidők azonban idén sem változtak, továbbra is május 20-ig kell elküldeni a kitöltött bevallást. A Világgazdaság keretes írásában arról is beszámol, hogy a 98 százalékos különadó bevallására szolgáló nyomtatvány január 25-re készül csak el, és meglehetősen bonyolult lesz: az egyes évek után már befizetett közterheket külön-külön kell levonni az új kötelezettség értékéből (Adóbevallás: még nem öt perc és nem is söralátét, 3. oldal).

Réthelyi átalakítaná a pedagógusképzést

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint az oktatás területét érintő változások sorában első helyen kell szerepelnie a pedagógusok képzésének átalakítása, megbecsülésüknek, társadalmi rangjuknak és anyagi elismertségüknek visszaadása, így ezeket a szempontokat is figyelembe veszik a felsőoktatási és a közoktatási törvény, valamint a pedagógus-életpályamodellek kidolgozása során – írja röviden a Népszabadság (2. oldal).

Egyre többen néznek be a kormányablakokon

A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárság közlése szerint nyitásuk első hetében, négy nap alatt több mint 3700 ügyfelet fogadtak a január 3-án megnyitott kormányablakok, a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai. A legtöbb ügyintézés az ügyfélkapu nyitásával volt kapcsolatos. (Népszabadság, 2. oldal)

2011. január 11.

Médiatörvény korlátozás nélkül

címmel a Magyar Nemzet (3. oldal) interjút készített Szalai Annamáriával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével, aki a lapnak azt mondta: a médiatörvény előkészítése során folyamatosan egyeztettek a média szakmai szereplőivel, ezért váratlanul érte őket az ezzel kapcsolatos támadássorozat. Az elnökasszony szerint ráadásul a jelenlegi törvény az elektronikus médiaszereplők tekintetében sok helyen kedvezőbb, mint a korábbi. Hangot adott azon véleményének is, miszerint az új törvény jobban fogja védeni az oknyomozó újságírókat, s lerövidíti a bírósági procedúrák időtartamát.

Kinevezték a kormányhivatalok főigazgatóit

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kinevezte a fővárosi és megyei kormányhivatalok főigazgatóinak első körét, összesen 17 embert. (Népszava, 2. oldal)

Számon kérik Gaskóék a Fidesz ígéretét

Habár nem akar sztrájkolni, csak tesztelni akarja a Gaskó István vezette VDSZSZ az új sztrájktörvényt, nem sikerült megegyeznie a MÁV vezetésével egy esetleges munkabeszüntetés esetén érvényes elégséges szolgáltatásról. A szakszervezet a Népszava (2. oldal) szerint sztrájkkal csak akkor számol, ha kilátástalanná válna a követelésekről folytatott kollektív munkaügyi vita.

Az egyeztetést hiányolja a szakszervezet

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közoktatási és a pedagógus életpályamodellről szóló törvénytervezet kapcsán hiányolja az érdekvédő szervezetekkel való konzultációt, s azt kérik az illetékes államtitkárságtól, hogy tolják ki a szakmai vita lezárását március 30-ig – írja a Magyar Hírlap (4. oldal).

2011. január 10.

Sztrájktörvény – gördülő problémák

címmel a Népszava (13. oldal) szakszervezeti vezetők és munkajogászok megkérdezésével azt vizsgálja, milyen esélyekkel tesztelhetik a gördülősztrájkjukról elhíresült vasutasok a munkabeszüntetést szabályozó új módosítást. Ma ül ugyanis tárgyalóasztalhoz a Gaskó István vezette VDSZSZ és a MÁV-csoport tárgyalódelegációja, hogy a várható munkabeszüntetés idején még elégséges vasúti szolgáltatásról egyeztessenek. A lapnak nyilatkozó Fodor T. Gábor ügyvéd-munkajogász szerint az új szabályozás nehéz és ismeretlen helyzet elé állítja a munkaügyi bíróságokat, mivel az elégséges szolgáltatási szint bírósági megállapítására semmilyen precedensértékű döntés nincs a magyar jogban. Azonban véleménye szerint mostantól kevésbé lehet hatékonyan sztrájkolni a közlekedési ágazatban. A munkaügyi bíróságok helyett lehetett volna más nemzetközi példát is követni és az elégséges szolgáltatás mértékét kollektív szerződésben vagy törvényben rögzíteni, esetleg független döntőbírónál keresni a megoldást.

LMP–MSZP-összefogás a médiatörvény ellen

Az LMP és az MSZP január 17-ére kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, amelyen a médiatörvény módosításáról tárgyalna a két párt. Azonban az összehíváshoz a parlamenti képviselők egyötödének (azaz 77 honatyának) aláírására van szükség, s a két pártnak mindössze 73 képviselője van. Ezért most aláírásokat próbálnak gyűjteni a másik három párt (Fidesz, KDNP, Jobbik) frakciójának körében is. (Népszabadság, 2. oldal)

Botrány a kamarai törvény körül

Három egészségügyi szakmai kamara (orvosi, szakdolgozói, gyógyszerész) képviselői sérelmezik, hogy a kötelező kamarai tagság visszaállításának jogi szabályozásáról szóló egyeztetések az illetékes államtitkársággal decemberben váratlanul megszakadtak, majd a nemzeti erőforrás miniszter megegyezés nélkül és számukra váratlanul nyújtotta be az idevágó törvényjavaslatot. A december 23-án benyújtott törvényjavaslat ismét előírná az egészségügyi szakmai kamarákban a teljes körű és kötelező tagságot, valamint egy független etikai rendszer működtetését utalná a kamarák hatáskörébe. A kamarák kifogásolják, hogy nem egyetértési, csupán véleményezési jogkört kapnának az egészségügyi vezetői szerződések megkötésében – írja a Népszava (2. oldal).

Kevesebb álláskereső, mint egy éve

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2010 decemberében 6,3 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon az előző hónaphoz képest. A decemberi zárónapon több mint 591 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, az előző év azonos időszakához képest létszámuk 2,2 százalékkal csökkent. (Világgazdaság, 3. oldal)

Robbanás előtt az ezermilliárdos bomba

címmel a Magyar Nemzet (11. oldal) az egyes települési önkormányzatok óriásira duzzadt adósságállományáról ír azon az apropón, hogy a parlament januártól szigorított az önkormányzatok korlátlan hitelfelvételi jogán, s a jövőben már csak független könyvvizsgáló engedélyével vehető fel új kölcsön.

2011. január 8.

Fennakadások nélkül indultak a kormányablakok

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint országszerte gördülékenyen és fennakadások nélkül működnek a január 3-án nyitott kormányablakok, amelyeket az első hét tapasztalatai alapján elsősorban családi pótlékkal kapcsolatos ügyekkel, gyermekgondozási segélyek igénylésével és vállalkozói ügyintézéssel kerestek fel az állampolgárok. (Magyar Hírlap, 3. oldal)

Felpuhul a KDNP-s közoktatási koncepció

A Népszava (13. oldal) szerint felülkerekedhetett a Fidesz a KDNP-s vezetésű oktatási tárcán az új közoktatási törvény ügyében, mivel az oktatási államtitkárság a szakmai szervezetek javaslataira hivatkozva változtat koncepcióján, ám a módosítandó pontokat éppen a nagyobbik kormánypárt kifogásolta korábban.

Biztos a 3,8 százalékos hiány

A Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök minapi nyilatkozatát, miszerint a várakozásoknak megfelelően, a kormány bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépéseinek köszönhetően teljesült a tavalyi évre tervezett 3,8 százalékos költségvetési hiánycél – írja a Magyar Nemzet (11. oldal).

2011. január 7.

EU-elnökség: tánc után kínos kérdések jönnek

Hazánk tegnaptól hivatalosan is betölti az Európai Unió elnökségi posztját, miután zenés-táncos műsorral kísért rendezvényen, a Parlament kupolacsarnokában Yves Leterme belga ügyvezető miniszterelnök átadta az elnökségi zászlót Orbán Viktor kormányfőnek. Ma kerül sor az Európai Bizottság és a magyar kormány együttes ülésére, amelyen a Népszabadság (7. oldal) szerint már egyaránt szóba kerülnek komoly kínos témák is, utóbbi például a médiatörvény. José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy nyilatkozott: a jogszabály kapcsán „a helyzet tisztázását és, ha lehet, a kételyek eloszlatását” várja a magyar kormánytól. Orbán Viktor a törvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a magyar kormány hajlandó változtatni rajta, amennyiben az Európai Unió erre kéri hazánkat, de akkor arra kérik a bizottságot, hogy indítson vizsgálatot más uniós országok szabályozásaival kapcsolatban is, mivel szerinte an magyar jogszabály valamennyi eleme megtalálható más uniós országok joggyakorlatában.

Privatizációs terelés – A multik tíz év alatt 11 ezermilliárd forint extrahasznot vittek ki?

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint eljött az idő, hogy visszamenőlegesen felülvizsgálják a privatizációs szerződéseket, mivel ha minimális esély van egyes szerződések újratárgyalására, bele kell vágni, mert hatalmas összegekről van szó. Parragh szerint a multinacionális cégek az itthon termelt nemzeti jövedelem hét százalékát extraprofit formájában kiviszik az országból. Ez az összeg az elmúlt tíz év alatt több mint 11 ezermilliárd forintot tett ki. A monopóliumok vagy azokhoz közeli helyzetben lévő cégek nálunk dupla annyi pénzt kérnek egyes szolgáltatásokért, mint mondjuk egy fejlettebb államban, ezért az egészséges gazdasági szerkezet kialakulása érdekében szükséges a folyamatok áttekintése. (Népszabadság, 9-10. oldal)

Átlépi a parlamentarizmust a kormány

A rendszerváltás óta eltelt 20 évben soha nem nyújtottak be még egyéni képviselői javaslatként, majd fogadtak el érdemi egyeztetés és tárgyalás nélkül ennyi jogszabályt és törvénymódosítást a Népszava (12. oldal) szerint. Ebben a ciklusban eddig 38 új – önállóan tárgyalt – törvényt, továbbá 107 törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, ezek közül 18 nemzetközi jellegű jogszabály volt. A parlament ezen felül 111 országgyűlési határozatot hozott, de két politikai nyilatkozatot is elfogadtak a képviselők. A teljesen új törvények közül 13-at a kormány, illetőleg annak valamelyik minisztere nyújtott be, 18 nemzetközi törvényre szintén ők tettek javaslatot, és összesen 42-szer kezdeményezetek törvénymódosítást, legtöbbször úgynevezett salátatörvényeket beterjesztve. A legaktívabb képviselők Kósa Lajos és Rogán Antal voltak 17, illetve 16 benyújtott és elfogadott egyéni képviselői indítvánnyal. Ráadásul ezekben többségéről egyáltalán nem egyeztettek a szakmai és érdekvédő szervezetekkel. Egyebek mellett egyéni indítványként került be a közszférát alapjaiban érintő törvények mindegyike, s a kormány indítványainak jelentős részét utolsó pillanatban, csak külön kérdésre küldték meg az illetékes érdekvédőknek. Őszig össze sem hívták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, holott már nyár elején a parlament elé került például a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő jogszabály, amelyet azóta kiterjesztettek a köztisztviselőkre is. Hasonlóképp vetettek ki 98 százalékos különadót a közszféra végkielégítéseire.

Orbán alkotmányos adóplafont ígér

A miniszterelnök külföldi újságíróknak nyilatkozva bejelentette: Magyarország lengyel mintára bevezetné az államadósság felső határának rögzítését az alkotmányában, s véleménye szerint ezt a szintet a GDP 50 százalékánál kellene meghúzni. Jelenleg a magyar államadósság szintje meghaladja a 80 százalékot. (Népszava, 4. oldal)

Nem sürgős az euró

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Reuters nemzetközi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: hazánk nem siet csatlakozni az euróövezethez, mivel a kormány előbb biztos alapokra akarja helyezni az ország gazdaságát. (Népszava, 4. oldal)

Átírják a közoktatási törvényt

Az oktatási államtitkárság a Magyar Nemzet (1., 5. oldal) információi szerint több ponton is megváltoztatja a közoktatási törvény koncepcióját, miután olyan javaslatokat kaptak szakmai szervezetektől, amelyek szerintük jobbá teszik a készülő új jogszabályt. Egyebek mellett külön életpályamodellt dolgoznak ki az iskolaigazgatóknak, megmaradnak a kéttannyelvű gimnáziumok és a nyelvi előkészítő osztályok, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására vonatkozó szabályokon is finomítanak.

Nem enged a minőségből

A Magyar Hírlap (9. oldal) egészoldalas interjút készített Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral, aki a lapnak elmondta: nem akarják kihagyni a szakmai és szakszervezeteket a köz- és felsőoktatási törvényjavaslat vitájából, mivel „a nemzeti konzultáció lezárását követően a javaslatok használható részét befogadva készül el a törvénytervezet. A jogalkotási folyamatban ezután indul a két hivatalos egyeztetési szakasz. Összesen tehát három véleményalkotási lehetősége van mindenkinek.”

Vita a közoktatási törvényről

A Gimnáziumok Országos Szövetsége szerint a közoktatási törvény koncepciójának számos előremutató eleme van, de a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szabályozásának egyes részleteire, az érettségi szabályozásának egyes részeire, a kötelező tanulói óraszámok megállapítására vonatkozó passzusokat nem tartják elfogadhatónak – írja röviden a Népszabadság (2. oldal). A szövetség ugyanakkor egyetért azzal a szándékkal, amely a magyar közoktatást értékalapú, a jogok és kötelességek egyensúlyára épülő, az erkölcsi fejlődést és a tudást előtérbe állító rendszerré kívánja formálni.

Se fizetés, se tanítás Tiszabőn

Nem kapták meg januárban esedékes bérüket a tiszabői önkormányzati intézmények dolgozói, vagyis az óvoda és az iskola pedagógusai és a polgármesteri hivatal alkalmazottjai, s az iskolában erre a hétre szünetet rendeltek el, hogy a fűtésköltségeken is spóroljanak. A közalkalmazottaknak átlagosan húsz-harmincezer forintos előleget adtak, a fizetésük hátralévő részét várhatóan a hónap végén kapják meg. Farkas Barnabás polgármester a Népszabadságnak (4. oldal) elmondta: az önkormányzatnak húszmillió forint összegű lejárt közüzemi tartozása és 150 millió forint egyéb adóssága van.

Már igényelhető a kedvezmény

Balog Ádám, a gazdasági tárca adóügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára bejelentette: ha a munkavállalók már januárban nyilatkoznak a családi adókedvezmény igénybevételéről, a kedvezmény a januári bér után érvényesíthető. A családi adókedvezmény az év további részében vagy a 2011. évi adóbevallás elkészítésekor is igénybe vehető. Egy, illetve két eltartott gyermek esetén gyerekenként havi 62 500 forinttal csökken az adóalap, illetve 10 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe, három esetében gyerekenként 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap, illetve 33 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe – írja a Világgazdaság (2. oldal).

EU-feladványok 2011-re

7

című írásában Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa a Népszabadság (15. oldal) Vélemény rovatában arra figyelmeztet, hogy az elszegényedés a gazdasági növekedés ellenére is fokozódhat a legtöbb európai országban, s ezt az EU támogatásával és a civil szervezetekkel összefogva minden kormány erkölcsi kötelessége megakadályozni. Emellett az Európa 2020 stratégiában is szerepelnek szegénység csökkentésére vonatkozó számszerű célkitűzések.

2011. január 6.

Közalapítványok megszüntetése – A lapítói szándék

címmel a kormány által ellenségesnek vagy feleslegesnek ítélt közalapítványok (köztük a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) megszüntetését lehetővé tevő kormányhatározat következményeit vizsgálja a Heti Világgazdaság (17-19. oldal).

Médiatörvény: a kormány állításai és a valóság pontokba szedve

A Népszabadság (4. oldal) összegyűjtötte a január elseje óta hatályos médiatörvénnyel kapcsolatos legfőbb kormányzati állításokat és azok cáfolatát a jogszabály internetes tartalmakra való kiterjesztésétől a különböző szankciókon és korlátozásokon át, a Médiatanács tagjai pártállásának vizsgálatáig.

Káderhatásköri lista

címmel a Heti Világgazdaság (8-11. oldal) ma megjelenő száma is kiemelten foglalkozik a médiatörvénnyel. Keretes írásában a jogszabály vitatott, ám mégis változtatás nélkül elfogadott elemeit veszi sorra.

Számvetés

címmel a Népszabadság külön mellékletben közli Kornai János közgazdász elemzését, amelyben nyolc témát (demokrácia, sajtószabadság, jogállam, kapitalizmus, magántulajdon, növekvés és fejlődés, elosztás, bizalom) áttekintve próbálja megragadni a kormányváltás óta történt változások lényegét. A szerző úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban „a demokrácia több fontos alapintézményét szétrombolták; Magyarország autokrácia lett”. Valamint: „A változások irányzata egyértelmű: rövid idő alatt olyan mélyreható változások történtek, amelyek irreverzibilisek (vagy legyünk optimisták: majdnem irreverzibilisek) és garantálják (vagy legyünk optimisták: szinte garantálják) a hatalomra került csoport tartós uralmát.”

Gyorstalpaló – A sztrájktörvény módosítása

Az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás kötelezővé tétele több szakszervezeti vezető szerint is komoly problémákat vethet fel. A Heti Világgazdaságnak (73. oldal) nyilatkozó Gaskó István Liga-elnök szerint például elfogadhatatlan, hogy az egyes szektorokhoz nem értő bírók döntése több ezer ember munkabeszüntetését tehesse jogellenessé a jövőben. A módosítás szakszervezetekkel való egyeztetésének elmaradásával kapcsolatban a javaslatot jegyző Kontur Pál annyit mondott a lapnak: eszébe sem jutott, hogy egyeztetnie kellene velük, mivel a módosítás szerinte éppen a sztrájkolók jogait védi. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke (és a SZEF alelnöke) szerint azonban etikátlan volt mindenféle egyeztetés nélkül elfogadni egy ilyen horderejű törvénymódosítást.

Andor: A nyugdíjkorhatár emelése semmiképpen sem elhibázott

A Világgazdaság (5. oldal) interjút készített Andor Lászlóval, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosával, aki szerint az unióban is a munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb problémát, azonban némely tagállamban (Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország) már látszanak pozitív változások. Habár a legtöbb országban komoly gondot okoz a fiatalok nagyarányú munkanélkülisége, ennek ellenére sem tartja elhibázott lépésnek a biztos a nyugdíjkorhatár emelését, mivel figyelembe kell venni a demográfiai helyzetet is.

Lassan javul a foglalkoztatottság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2010 szeptembere és novembere között 10,7 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a 15–74 éves korosztály körében. Az állástalanok száma 459 ezer fő volt, a foglalkoztatottak tábora pedig 3,823 millióról 3,827 millióra gyarapodott. Elemzők pozitívumként értékelik, hogy – ha lassan is, de – a foglalkoztatottság a tavaszi mélypont óta folyamatosan javul, azonban aggodalomra adhat okot, hogy a munkanélküliek 53,8 százalékánál az álláskeresés már több mint egy éve húzódik. (Népszabadság, 11. oldal)

2011. január 5.

Nem lesz elbocsátási hullám

A Magyar Nemzet (1., 3. oldal) szerint alaptalannak bizonyult az a hír, hogy a kormány az indoklás nélküli felmentés kiterjesztésével nagy elbocsátásokat tervez 2011-ben a közszférában. A lap megkapta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatóját, amelyből kiderül, hogy a központi költségvetési intézményeknél meghirdetett 5 százalékos létszámcsökkentés 2900 fős, a háttérintézményeknél meghirdetett 10 százalékos pedig 340 fős leépítést jelent, s nem fogja érinteni például az egészségügy és az oktatás területét. A lap idézi Fehér Józsefet, az MKKSZ főtitkárát (aki a SZEF alelnöke is), aki üdvözölte, hogy a kormány nem döntött normatív létszámleépítésről a közszférában, és szakmainak nevezte a kormányzati átszervezések irányát, mivel azok közül több egyezik a szakszervezet javaslataival.

Satuba fogott költségvetési szféra

A kormány 2011-ben is több milliárdot akar megtakarítani a közszférában, azonban a Világgazdaság (1-2. oldal) szerint kérdéses, hogy ez mennyire sikerül neki. A 2009-es 2234,8 milliárd forintos szintről indulva idén már csak 1971,6 milliárd forintot szánnának a költségvetési szervek kiadásaira. Ez a lap szerint mintegy 250-300 milliárdos megszorításnak felel meg 2010-hez képest, vagyis az előirányzat mintegy 10-12 százalékos szűkülésével lehet számolni.

Kelet-európai megszorítások

Hazánkhoz hasonlóan Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában és Romániában is megszorításokkal kezdődik az újév a Magyar Nemzet (9. oldal) összeállítása szerint. A cseheknél egyebek mellett 10 százalékkal csökkentik a rendőrök, tűzoltók, vámosok bérét, és megszüntetik az állami alkalmazottak szolgálati idő szerinti automatikus béremelési rendszerét. A szlovákoknál szintén 8-10 százalékkal csökkentik a közszféra béreit és a magyarhoz hasonló mértékben drágulnak a közszolgáltatások. Romániában már 2010-ben is több mint 100 ezer közalkalmazottat bocsátottak el, de a jelenlegi 1,27 milliós létszámukat két-három éven belül 900 ezerre akarják leszorítani.

Négy törvény kerül az Alkotmánybíróság elé

Sereg András, a testület szóvivője a Népszavának (2. oldal) elmondta: jövő héten tárgyalja az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, és döntenek a magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabály és a médiatörvény miatt érkezett beadványokról is.

A törvénykerülő törvénykezés

címmel Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter a Népszabadság (15. oldal) Vélemény rovatában arról ír, hogy a parlament által december 23-án módosított sztrájktörvény nem biztos, hogy alkalmas a beterjesztők által felvetett probléma kezelésére. Véleménye szerint átgondolandó, hogy az elégséges szolgáltatás megállapításáról szóló módosítással a törvénybe bekerült összesen 15 napos bírósági eljárás nem túl hosszan korlátozza-e a sztrájkjogot, vagy öt nap elég-e a bíróságnak arra, hogy meghallgassa a feleket, megismerje a helyzetet és döntsön. Szerinte a kormánynak mindenképpen egyeztetnie kellett volna javaslatát a munkavállalók és munkáltatók képviselőivel, és az ő javaslataikat is beépítve megalkotni egy kiérleltebb jogszabályt.

Egyik kézzel támogatnak, a másikkal elvesznek

A Népszava (13. oldal) cikkében a 2011. január 1-jétől érvényes szociálpolitikai változások közül szemezget.

Tömegdemonstrációkra készül az MSZP

A Népszabadság (3. oldal) értesülése szerint magasabb fokozatra kapcsol tavasszal az MSZP. A belső változások mellett március 15-én és május elsején tömegrendezvényt fognak tartani, de Mesterházy Attila pártelnök szerint, ha szükségesnek látják, előbb is készek utcára vonulni.

2011. január 4.

A sztrájktörvényt „teszteli” Gaskó

A Liga-elnök által vezetett VDSZSZ a Népszava (2. oldal) értesülése szerint felvette a kapcsolatot a MÁV-csoport több leányvállalatával, hogy egy esetleges munkabeszüntetés esetén érvényes még elégséges szolgáltatás mértékéről egyeztessenek.

Újabb tiltakozások a sajtószabadságért

Az újságírószakma egy része, civil szerveződések és ellenzéki politikusok továbbra is tiltakoznak a nemrég elfogadott és az államfő által már alá is írt médiatörvény ellen. A közösségi oldalakon tiltakozó csoportok alakulnak, egyes lapok tegnap üres címlappal jelentek meg, az LMP már a törvény kihirdetését követő percekben az Alkotmánybírósághoz fordult, az MSZP pedig várhatóan a héten teszi meg ugyanezt – írja a Népszabadság (2. oldal).
A lap úgy tudja: Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős uniós biztos még karácsony előtt levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban, és az Európai Bizottság azt kéri, hogy küldjék el részére a médiatörvény angol nyelvű szövegét, hogy annak ismeretében ítélhessék meg, a jogszabály teljes összhangban áll-e valamennyi EU-irányelvvel. (Részletesebb választ vár az EU, 2. oldal)

Nincs európai vizsgálat a médiatörvény miatt

A Magyar Nemzet (3. oldal) viszont azt emelte ki az Európai Bizottság sajtótájékoztatójából, hogy mivel az EB még mindig várja a kormány részletes tájékoztatóját, ezért jelenleg még nincs szó egy hazánk ellen indított vizsgálatról.

Van mire figyelni az új évben is

Idén január elsejétől több változás történt a bérek, illetve azok kiszámítása és bevallása kapcsán, amelyeket a Népszabadság (12. oldal) szedett csokorba a minimálbér emelésén és a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadón át a gyerekek után járó adókedvezményen keresztül egészen addig, hogy idén már többeknek is elég csupán adónyilatkozatot tenni adóbevallás helyett.

Őszig nem lesznek fontos reformok

A Népszava (13. oldal) szerint 2011-ben lassulhat az Országgyűlés törvényalkotó gépezete, legalábbis erre utal, hogy a Tisztelt Ház jogalkotási programjából és a kormány tervezett ülésrendjéből hiányoznak például a közoktatás vagy az egészségügy átalakítása, illetve a nyugdíj- és a közigazgatási reform újabb lépései. A parlament hivatalos jogalkotási programjában mindössze 12 törvény szerepel: ezek közé tartozik például, hogy a Nefmi kidolgozza a felsőoktatási törvényt, az NGM a közpénzügyi törvényt, a KIM pedig az egyházakról szóló jogszabályt. Így főként egyetlen szimbolikus ügyről: az új alkotmány elfogadásáról fog szólni a parlament következő fél éve.

Európa kormányrúdjánál

címmel a Magyar Nemzet (11-14. oldal) a magyar uniós elnökséggel foglalkozó külön rovatot indított, amelyben interjút közölnek Martonyi János külügyminiszterrel, valamint bemutatják a magyar félév négy prioritását (növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért, erősebb Európa, polgárbarát unió, bővítés és szomszédságpolitika).

Magyar soros elnökség

címmel a Magyar Hírlap is különszámot csatolt a mai lapjához, amelyben a magyar elnökségi munka alappillérei közé sorolta az európai romastratégia megalkotásának szükségességét, a Keleti Partnerség és a Duna-stratégia fejlesztését is. De a Világgazdaság is több cikkben, kiemelten foglalkozik a főbb elnökségi témákkal.

2010. december 23. – 2011. január 3.

Nagy leépítés előtt a közszféra

A Népszava (2. oldal) december 27-i száma szerint a közszféra számára a 2010-esnél is keservesebb év lesz 2011, mivel egyes becslések szerint legalább 40-50 ezren “repülhetnek”, különösen, hogy már indoklás nélkül el lehet bocsátani nemcsak a kormánytisztviselőket, hanem a köztisztviselőket is. Az érdekképviseletek politikai bosszút, illetve a Fidesz klientúraépítésének intézményesítését emlegetik az intézkedéssel kapcsolatban, és bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Január elején nyílnak a kormányablakok

címmel a Magyar Nemzet (4. oldal) december 23-i száma rövid interjút készített Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkárral. A cél, hogy a területi közigazgatás jelenlegi „átláthatatlan, széttagolt, túlságosan bürokratikus” rendszerét átalakítva hatékonyabb működés legyen a jövőben, és 2013 végére létrehozzák az egyablakos ügyfélszolgálatokat. Ennek részeként 2011. január 1-jétől a közigazgatási hivatalok jogutódjaként fővárosi, megyei kormányhivatalok jönnek létre. Az egyes minisztériumok irányítása alatt működő 33 területi szerv közül tizennégynek az integrációja történik meg, így ezek feladat- és hatáskörét január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve azok szakigazgatási szervei látják el. A jogszabály szerint a kormánymegbízottat a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezheti ki a kormányfő. A kormánymegbízott feladata kettős: a kormány döntéseinek területi végrehajtása s az integrált szervezetek politikai irányítása. Szakmai segítője a főigazgató, aki a posztját vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel tölti be. Az államtitkár elmondása szerint ebbe a tisztségbe kerülhetnek be a közigazgatási hivatalok jelenlegi vezetői, ha elnyerik a bizalmat. Január 3-án ugyanakkor a kormányhivatalokban megnyílnak az ügyfélszolgálati irodák: a kormányablakok. A megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és Budapest négy pontján, tehát összesen 29 helyszínen 300 munkatárs fogadja majd az érdeklődőket. Itt egyelőre csak olyan hatósági ügyeket lehet elintézni vagy indítani, amelyekhez sikerült megteremtenünk a szakmai és az informatikai hátteret. A többi témában teljes körű tájékoztatást adnak az ügyfélszolgálati tanácsadók. Emellett a kormány távlati célja között szerepel az is, hogy 2013. január 1-jétől visszaállítják a járásokat mint területi közigazgatási egységeket, amelyekben a megyei kormányhivatal kirendeltségeket működtet majd.

Orbán Viktor emberei a megyék élén

A miniszterelnök még karácsony előtt ki is nevezte a kormánymegbízottakat, akiknek névsorát a december 24-i Népszabadságban (2. oldal) lehet elolvasni.

Költségvetés karácsony előtt

Karácsony előtt elfogadta a parlament a 2011-es büdzsét, amelybe egyebek mellett belekerült a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszavétele, az egykulcsos szja bevezetése és egyes területeken különadók bevezetése, gyes visszaállítása három évre, önkormányzati köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása vagy a sztrájktörvény korlátozása (megállapodás szükséges az elégséges szolgáltatásról). (Népszabadság, 11. oldal, Jogszabály lett a sokat bírált javaslatokból, Népszava, 3. oldal)
A költségvetés főbb számait a december 27-i Világgazdaság szedte össze (Irány a maastrichti hiánycél, 2. oldal).

Brüsszellel zsarolnak a multik

13 jelentős európai nagyvállalat (például a Deutsche Telekom, az Allianz, az E.ON, a Penny Market, stb.) közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz a magyar különadókkal kapcsolatban, amelyben arra kérik az uniót, hogy vonassa vissza hazánkkal a szerintük jogtalan terheket – írja a január 3-i Magyar Nemzet (1., 13. oldal).

Így adózunk a jövő évben

A Világgazdaság (2. oldal) december 28-i számában a jövő évi adóváltozásokat és azok hatásait gyűjtötte össze.

Meg nem értett gazdasági zsenik szomorú éve volt az idei

A kormány 2010-es gazdasági intézkedéseit gyűjtötte össze a Népszava december 30-i száma (5. oldal).

A megújulás éve jön

címmel a Magyar Nemzet (1., 5. oldal) december 24-i számában Orbán Viktor miniszterelnök adott ünnepi interjút, amelyben egyebek mellett elmondta: az Országgyűlés 2011. március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé, majd április 25-én (azon a napon, amikor 2010-ben a parlamenti választások második fordulója volt) elfogadják Magyarország új alkotmányát, ami 2012. január 1-jén lép hatályba. Április 25-e után az Országgyűlés megalkotja azokat az új törvényeket is, amelyeket az új alkotmány értelmében meg kell alkotni, 2012. január 1-jén ezek is hatályba lépnek, és ezzel zárul majd le Magyarország alkotmányos átszervezése.

Össztűz a magyar médiatörvényre

Több neves európai lap is nemtetszését fejezte ki a médiatörvénnyel kapcsolatban, a kormány szerint azonban annak minden eleme megtalálható más európai médiaszabályozásokban. Schmitt Pál köztársasági elnök december végén mindenesetre aláírta a törvényt. Ez elleni tiltakozásul a 2011. január 3-i Népszabadság és Népszava üres címlappal jelent meg, utóbbi lap közli a közmédiumok átalakítási folyamatának tervezett menetét is, amely során 2012 januárjától új egységes, nemzeti közmédia jön majd létre.

Közalapítványokat szüntettek meg

Nonprofit gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek veszik át annak a harmincöt, a kormány által létrehozott alapítványnak és közalapítványnak a feladatait, amelynek megszüntetését kormányhatározat mondja ki. Így megszűnik a többi között az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, a Gandhi Közalapítvány, az Iparfejlesztési Közalapítvány, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a Nemzetközi Pető András Közalapítvány. (december 29-i Világgazdaság, 2. oldal)

Brüsszel írta a magyar naptárt

2011. jan

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és