Amit nem tudunk megállítani, annak álljunk az élére!

Illusztráció

Charles de Gaulle után szabadon ezzel a „felkiáltással” zárult a Friedrich Ebert Alapítvány és a MASZSZ Női Tagozatának „Digitalizáció, robotizáció és a Nők” címet viselő konferenciája 2017. október 11-én.

A rendezvény számos előadót felvonultatott annak bemutatása, illetve megvitatása érdekében, hogy mit is jelent majd a munkavállalókra, s köztük kiemelten a nőkre nézve a digitalizáció, robotizálás, illetve automatizálás a közel és távoli jövőben, milyen hatásokkal kell számolniuk, s egyáltalán jobb vagy rosszabb lesz e a helyzetük?

Nábelek Fruzsina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) munkatársa elmondta, tavalyi kutatásuk szerint – amely az automatizáció munkaerőpiaci hatásait vizsgálta – már jelenleg 55 olyan szakma van Magyarországon, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát, mintegy 513 ezer munkavállalót érintene. A leginkább érintett szakmacsoportok a következők: irodai adminisztráció, feldolgozóipar, építőipar, logisztika, egyes szolgáltatások.

Sabine Gillessen, a berlini D64-digitális Fejlődés Centruma képviselője arról beszélt, a digitalizáció nem egy betegség, amely majd elmúlik, hanem valami, ami most már mindig az életünk része lesz. Véleménye szerint egyáltalán nem baj, ha eltűnnek majd a rossz munkakörülményeket biztosító munkahelyek, s könnyebb lesz az életünk. Kiemelte viszont az oktatási rendszer átalakításának, a mindenki számára hozzáférhető tovább- és átképzések szükségességét. Sok olyan új munkakör jön majd létre ugyanis a megszűnők helyett, amelyben fontos lesz az emberi kreativitás, hiszen ez az, ami nem pótolható. A digitalizáció 10% technika, 90% kommunikáció és szervezés. Ez a nőknek kedvezhet, hiszen ők általában jobb szervezők és kommunikátorok. Arra bíztatta a nőket, hogy bízzanak magukban, próbáljanak ki új dolgokat és éljenek a lehetőségekkel.

Szabó Zoltán, a VOSZ informatikai szekciójának elnöke előadásában kiemelte, hogy a jelenleg zajló 4. ipari forradalom nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű változást jelent, mint az azt megelőző 3 összesen. Ezekbe a változásokba be kell kapcsolódnia mindazoknak, akik biztosítani akarják munkaképességüket az átalakulások alatt, illetve után is. Véleménye szerint a nőknek sokkal jobb lehet a helyzete, ha el tudják sajátítani a digitális gondolkodást, képzik magukat és élnek például a távmunka nyújtotta lehetőségekkel. Ehhez Magyarországon jelenleg nincsenek meg a megfelelő oktatási központok, hogy akár már a GYES/GYED időszakában lehetősége legyen a nőknek át-, ill. továbbképezni magukat akár távoktatási módszerek alkalmazásával is.

Tüttő Kata, az MSZP szakértője az előtte szólókra reagálva elmondta, nem csak az egyén felelőssége az alkalmazkodás, meg kell hozzá teremteni a megfelelő társadalmi körülményeket is. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem látunk előre, így nehéz tervezni, ugyanakkor a folyamatok rendkívül gyorsan zajlanak mellettünk. Kiemelte a szemléletmódváltás szükségességét, mind a társadalmi berögződések – pl. lányos vagy fiús szakmák – terén, mind a családon belüli munkamegosztásban. Fel kell készülnünk arra, hogy esetleg a jövőben nem egy munkaalapú társadalomban fogunk élni, s a politikának olyan kérdésekben kell állást foglalnia, mint a robotok által megtermelt javak igazságos újraelosztása vagy éppen az új technológiák révén egyre olcsóbbá váló szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő biztosítása az állampolgárok számára.

A konferencia végén egy különböző szakszervezeti vezetőkkel zajló panelbeszélgetés kapott helyett. Az egyes területek képviselői elmondták a saját szakmájukban tapasztalt digitalizációs, automatizációs vagy éppen robotok bevonásával kapcsolatos átalakulások tapasztalatait, s egyetértettek abban, hogy mivel a folyamatot meggátolni nem lehet, a szakszervezeteknek inkább az élére kell állnia a változásoknak és határozott fellépéssel a munkavállalók érdekében egy megfelelően szabályozott, a társadalom és az egyén számára egyaránt hasznot hajtó rendszerben alkalmazkodniuk kell a folyamatokhoz annak érdekében, hogy a modernizáció során a tőke profitéhsége ne mehessen a munkavállalók rovására.

A konferencián részt vett és a beszámolót készítette: Nagy Viktória, SZEFIT elnök

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: