Az ETUC Végrehajtó Bizottságának határozata a Lisszaboni Stratégiáról

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 2009. december 1-2-i Végrehajtó Bizottsági ülésén elfogadott határozatának nem hivatalos magyar nyelvű fordítása a Lisszaboni Stratégiáról

1. 2009. december 1-jén, az Lisszaboni Stratégia jogerőre emelkedett. Az új szerződés jobb, mint a jelenlegi Nizzai Szerződés rendelkezései, de keveset tesz a szociális fejlődés elősegítéséért.

2. Az utolsó aláírás a Lisszaboni Szerződésen pontot tesz egy kilenc éves folyamat végére, amely a Nizzai Szerződés maradékával kezdődött, az 2002/2003-as Európai Konvencióval folytatódott és a Cseh Köztársaság ratifikációjával végződött (2009 novemberében). Az ETUC a teljes folyamatban részt vett. 2000 decemberében demonstrációkkal követeltük Nizzában az EU Emberi Alapjogok Kartájának adaptációját, mint a Nizzai Szerződés része, ezzel téve jogerőssé a Kartát. Ezután 2001 decemberében Laekenben egy másik demonstrációval követeltük, hogy a szakszervezetek is szerepet kapjanak az Európai Szerződések felülvizsgálatának folyamatában. Az ETUC végül kapott egy megfigyelői helyet az Európai Konvencióban. A Konvenció legutóbbi találkozóján a korábbi ETUC főtitkár Emilio Gabaglio aláírta a Konvenció által elfogadott szöveget.

3. Az ETUC tagszervezeteivel együtt meg fogja vizsgálni a Lisszaboni Szerződés új előírásait, ezen belül is azt, hogyan használhatja ezeket az előírásokat és hogyan fejleszthetné tovább a pozitív szociális rendelkezéseit, amelyek közül sokat az ETUC nyomásgyakorlása hatására foglaltak a Konvencióba:

  • a szociális értékek és elvek népszerűsítése (szolidaritás, egyenlőség és nemek közötti egyenjogúság, diszkriminációmentesség, stb.)
  • a szociális és foglalkoztatási célok („teljes foglalkoztatás”, „szociális piacgazdaság”)
  • a társadalmi partnerek szerepének elismerése
  • az Emberi Alapjogok Kartájának beépítése
  • az állampolgárok javaslattételi joga
  • a közszolgáltatások jogi alapjai
  • a szociális záradék

4. Az ETUC néhány fontos követelését nem sikerült elérni az Európai Konvenció tárgyalássorozata alatt:

  • a minősített többséget megkövetelő szavazás általánossá tétele a szociális politikák esetén
  • "gazdasági kormányzás” bevezetése, különösen ez euro-zónában
  • szociális kormányzás, amennyiben szükséges a megerősített együttműködési eljáráson keresztül, holtpontra jutás elkerülése érdekében

5. A „megerősített együttműködési eljárás” hatókörét át kellene gondolni, melynek keretében nyolc vagy több ország tudna eljárni és egy többszörös sebességű Európát alakíthatnánk ki. Az ETUC már a múltban megállapodott, hogy fontolóra veszi nyitott országcsoportok kialakítását, hogy újraindítsák a politikai, gazdasági és szociális integrációt, mint a végső megoldást a teljes holtpontra jutás elkerülése érdekében. Egy ilyen „szociális magú Európának” célja kell, hogy legyen újabb tagországok integrációja amint lehetséges és felemelni ezeket egy magasabb szociális standardra, hogy megállítsa a szociális repedést az EU-ban. Az ETUC elkötelezett egy Európai Szociális Unió létrehozásában.

6. A közszolgáltatások tekintetében a Lisszaboni Szerződés új szervezeti fejlesztéseket hoz magával. A Lisszaboni Szerződés logikája nagyobb nyitottságra épül az általános érdekű szolgáltatások vitájának terén, összekötve az európai szintű döntéshozási-rendszer demokratizálásával: a jelenlegi EK Szerződés 86. cikke alapján a Bizottság diszkrecionális erői mellett bevezetnék az együttdöntési eljárást. A Bizottság elnöke, Barroso ígéretet tett, hogy támogatni fogja egy „törvényes keret” létrehozását a közszolgáltatásoknak.

7. A Miniszterek Tanácsának elnöki és a külügyi főképviselő posztjának létrehozása – egy költséges diplomáciai reprezentáció külföldön az Európai Külügyi Szolgálaton keresztül – olyan lehetőségeket tartogatnak, amelyeket jobban ki kellene aknázni. Konkrétabban, az ETUC arra buzdít, hogy vonják be a munkaügyi és foglalkoztatási tanácsadókat a kulcsfontosságú EU reprezentációba világszerte.

8. A Lisszaboni Szerződés a kereskedelmi politikát ugyanazon EU külügyi címszó alá sorolja, mint az EU külpolitikájának többi elemét; valamint számottevően kiterjeszti az Európai Parlament befolyását a kereskedelmet illetően. Az ETUC használni fogja ezeket a fejlesztéseket, hogy előmozdítsa a fokozott koherenciát az EU kereskedelmi és külügyi, fejlesztési és foglalkoztatási politikái között; valamint hogy a szigorúbb előírásokat a tisztes munka és a munkaügyi standardok területén az összes EU kereskedelmi egyezménybe foglalják bele.

9. Valószínűsíthető, hogy az EU nem kezd nagyobb alapszerződés-felülvizsgálatba a közeljövőben, hanem inkább néhány dosszié fejlesztésére korlátozza magát, mint pl. a szorosabb együttműködés a gazdaságos kormányzás terén az euro zónában, szorosabb politikai együttműködés (ipari politikák, klímaváltozás, jogátvitel, stb.) és limitált mértékű bővítés (Horvátország, Izland, stb.).

10. Ennek ellenére a különböző „maradványokat” az ír referendumból és a Cseh Köztársaság ratifikációját csatolni kell a következő alapszerződés-felülvizsgálathoz, amely 2010/2011-ben várható. Az ETUC ellenzi a Karta alóli „tagállami kivételeket”. Az ETUC ki fogja használni a lehetőséget, hogy nyomást gyakoroljon annak érdekében, hogy a „Szociális Fejlődés Protokollt” belefoglalják a szerződésbe ennél az elkövetkező mini-revíziónál. Egy Barroso elnökkel folytatott közelmúltbeli találkozó után nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem lesz egyszerű, mivel a brit kormány vétózott meg egy záradékot az ír protokollban, amely a Szociális Fejlődés Protokollhoz hasonló. Brown miniszterelnök azzal érvelt, hogy ha egy ilyen záradékot elfogadnának, akkor kényszerítve lenne egy szerződésben foglalt referendum betartására. A brit kormány hozzáállása még rosszabb lesz, ha a Konzervatívak nyerik a választásokat 2010 májusában. Az ETUC a Monti-gyakorlatot használva szeretné előmozdítani ezt az ügyet. Az exbiztos Montit felkérte az Európai Bizottság elnöke, hogy vizsgálja felül az EU egységes piaca és a szociális Európa kapcsolatát. Amikor biztos volt a 1990-es évek végén, Monti úr támogatta szociális standardok felállítását azáltal, hogy egy szociális záradékot illesztenek a „egységes piac a javakért” irányelvbe. Ez a záradék az alapja az ETUC Szociális Fejlődés Protokoll javaslatának.

11. Az ETUC vissza fog térni ezekre a kérdésekre és részletesebben megvizsgálja a módosításokat és a következményeket az ETUC stratégiájára, pontosabban a közszolgáltatásokra és az alapvető jogokra vonatkozóan.

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: