Széchenyi 2020

Fejlődési célok, fenntarthatóság

 

 

 

 

Fejlődési célok, fenntarthatóság Magyarországon

 

 

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) „A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon” címmel február 7-énkonferenciát szervezett, az Országgyűlés Felsőházi üléstermében. A konferencián Földiák András SZEF elnökkel együtt vettem részt.

 

A 2015-ben lejárt 8 Milleniumi Fejlesztési Cél helyébe lépő, 2030-ig megvalósítandó Fenntartható Fejlődési Célok (SustainableDevelopmentGoals – SDGs) az ENSZ 193 országa számára meghatározzák azokat a prioritásokat, amelyek nélkül a fenntarthatóság – a Párizsi Egyezmény sikerétől függetlenül – nem valósítható meg.

 

Feladatok hazánk előtt

 

Ezért az ENSZ kialakította a 2030-ig szóló fejlesztési programját és a konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt.. Ezek között többek között olyan célok elérése szerepel, mint a vonatkozó tudás növelése, a szegénység, de elsősorban az éhezés csökkentése, a biológiai sokféleség megőrzése. Fontos cél a klímaváltozás, a Föld átlaghőmérsékletének mérséklése egy bizonyos időintervallumban. A tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek előadásaikban mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak.

 

Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatósági célok elérése saját magunk megerősítésére szolgának, valamint ezek a feltételei a regionális, európai szintű és globális versenyben való helytállásunknak is. Néhány példát sorolt fel a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, mint az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, a népességfogyás megállítását célzó szakpolitikai csomag, vagy az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere mint a mindennapos iskolai testnevelés, a menza-reform (sótlan élelmezés?), a dohányzás széles körű visszaszorítása.

 

Elmaradt remények

 

Elmondta, hogy 2015 decemberében elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első felmérési jelentés jelzőszámaisajnos azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést, a társadalmi fejlődést megalapozó nemzeti erőforrásaink nincsenek jó állapotban.

Magyarország a legtöbb tekintetben sereghajtó, elmaradt a rendszerváltáskor remélt a felzárkózás az ausztriai szinthez, a lakossági fogyasztás pedig stagnál. Nem sikerült érdemben fejleszteni a humán-, a társadalmi és a gazdasági tőkét, miközben oktatási, demográfiai és adósságválság rázza/rázta meg az országot. Bartus szerint ezen folyamatok mögött egy permanens fenntarthatósági válság húzódik meg. Azonban társadalmi összefogás, tényeken alapuló konkrét kormányzati cselekvési tervvel nem lehetetlen az előrelépés. Példaként hozta fel a gyermekvállalást, amely területen 2013-ban az egyik legrosszabb mutatót produkáltuk az EU-ban, azóta viszont több országot is megelőztünk.

 

Az Agenda 2030 programot az ENSZ közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el, amely 17 célhoz csoportosítva a fenntartható fejlődés területén 169 globális feladatot tűz ki a tagországok számára. A 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiánkmajdnem valamennyi vonatkozó ENSZ feladatot lefedi. Ezen a területen az ENSZ célok teljesítését úgy lehet megnyugtató módon megvalósítani, ha végrehajtjuk a nemzeti Keretstratégiánkat.

 

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért felelős államtitkára felszólalásában elmondta, hogya természeti értékeink megőrzéséhez, a biodiverzitás csökkenésének megállításához, a környezeti állapot javításához Magyarországon soha nem látott mértékű támogatási forrás áll jelenleg rendelkezésre.Ez az ENSZ feladatrendszer 15. fontos céljának eléréséhez elegendőnek látszik.A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forintot fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra.

Elmondta, hogy Magyarország a vízhez és mezőgazdasághoz kapcsolódó fejlesztésekre kíván a jövőben kiemelten fókuszálni. A 6. Fenntartható Fejlődési Cél, „A vízhez, a szanitációhoz történő hozzáférés és fenntartható használat biztosítása mindenki számára” fontosságát jelzi az is, hogy már 3. éve Budapest ad otthont a legnagyobb nemzetközi, vízzel kapcsolatos, tudásmegosztó konferenciának (Budapest Water Summit). Az államtitkár egyúttal bejelentette, hogy a 2018-2028. közötti időszakot az ENSZ a „Víz a fenntartható fejlődésért” jegyében az ivóvízzel kapcsolatos feladatoknak (védelmi, tisztítási stb.) szenteli és ebben a folyamatban Magyarország Tádzsikisztánnal együtt vezető szerepet fog betölteni.

 

Ökológiai lábnyom

 

Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke Farkas István elmondta, hogy az ENSZ által kitűzött globális célokat nem tudjuk teljesíteni, ha nem változtatunk jelentősen szokásainkon, életvitelünkön. Amint jelezte, a világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják, sokkal nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint amennyit megengedhetnénk magunknak.Riasztó adatokat mondott el az ökológiai lábnyom vonatkozásában, amely lábnyom ma átlagosan 1,7 ha/fő, az USA-ban ennek ötszöröse, a fejlett európai országokban ennek háromszorosa, Magyarországon 1,7-szerese, míg Indiában és Kínában rövid időszak alatt a korábbi értékek kétszeresére emelkedett. A politika azonban nem tudja érdemben befolyásolni a gazdaságot, Európa ma 40%-kal több mezőgazdasági területet használ az élelmiszer-import miatt, mint ami rendelkezésére áll.

 

Ha mindenki a fejlett országokban szokásos életmódot folytatná, 3-5 bolygóra lenne szükségünk. Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa – Magyarországot is beleértve -- országai sem. Hangsúlyozta, hogy szükség van társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására, mint például a mostani szabadkereskedelmi világrend, vagy az EU Közös Agrárpolitikája. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is.

 

Vida GáborMTA tag, professzor előadásában kifejtette, 1970 óta az élővilág változatosságának fele eltűnt, ami leginkább azokat az országokat sújtja, ahonnan importálnak a gazdaságilag fejlett országok. A szegénységi mutatók nem javulnak, a tőke kevesek kezébe koncentrálódik. A párizsi klíma-referendumban foglaltak megvalósulása esetén is várható, hogy a mérsékelt égöv éghajlata szélsőségesebbé válik az északi féltekén. A gazdasági fejlődés célja maga az ember kellene, hogy legyen, és nem önmagában a gazdaság.

 

Lokalizáció!

 

Globalizáció helyett lokalizáció, energia- és élelmiszer-önrendelkezés, helyi pénzeszközök, nem tőkekivitel, hanem a helyi gazdaság erősítése – ez mind a jelenlegi gazdasági tendenciákkal ellentétes irányú, de szükséges tényező lenne a fenntarthatósághoz.

 

Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára a magyar külpolitikának az ENSZ és más nemzetközi szervezetekkel, országokkal való kapcsolatrendszer fontosságát hangsúlyozta. Ebben jelentős sikereket értünk el és fontos, a klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés elleni megállapodásokat készítünk elő, vagy részesei vagyunk. Ez a magyar külgazdasági politika egyik fő iránya.

 

A társadalmi partnerek nevében Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke, Vida Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Sulyok Katalin, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főosztályvezetője, Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke Bodroghelyi Csaba, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete főtitkára szólalt fel.

 

Nemzeti profilt!

 

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatója - aki annak idején a Fenntartható Fejlődési Célokat létrehozó (SDG) nemzetközi tárgyalások társelnöke volt - előadásában kiemelte, hogy célirányos szerepvállalásra van szükség, javasolta, hogy Magyarország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt.A 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszer megvalósulásában komoly szerepe volt Kőrösi Csabának korábbi ENSZ nagykövetnek, aki MachariaKamau-val társelnökségben vezette a globális ENSZ célokat megfogalmazó munkacsoportot (Open Working Group, OWG). E munka eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015. szeptember 25.-én elfogadta a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljairól benyújtott a 17 célt, és 168 alcélt tartalmazó javaslatcsomagot, melyre Bartus Gábor NFFT titkár fentebb hivatkozott.

 

Záró gondolatként elhangzott, hogy Magyarországon Fenntarthatósági Nemzeti Fejlődési Profil megalkotása szükséges, ami az ország komparatív előnyeire alapozna, a globális szinten fejlesztést igénylő területekre összpontosítana, a nemzetközi jelentőségű hazai szektorokat tartalmazná, amelyek a többi ágazatra is húzóerővel bírnának. Ilyen lehet pl. a víz- és szennyvízgazdálkodás, az alacsony kibocsájtású energiarendszerek, az integrált városfejlesztés, vagy éppen a közlekedés.

 

A parlamenti pártok képviselői - egyúttal mint az NFFT tagjai is - reflektáltak az addig elhangzottakra: Bencsik János (Fidesz), Kepli Lajos (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Tóbiás József (MSZP) és Harrach Péter (KDNP) osztotta meg – személyes életükből vett példákat sem nélkülöző – gondolataikat a fenntarthatóságról és az előttünk álló feladatokról.

 

17 cél

 

A teljességhez hozzátartozik, hogy felsoroljam a „A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon”konferencián szóba került 17, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SustainableDevelopmentGoals) a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tükrében céljait, ezek:

1.cél: A szegénység minden formájának felszámolása a világ minden részén

2. cél: Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság és élelmezés javítása, fenntartható       mezőgazdaság elősegítése

3. cél: Egészséges élet és jólét biztosítása korosztálytól függetlenül mindenkinek

4. cél: Magas színvonalú, befogadó és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás            lehetőségének biztosítása mindenki számára

5. cél: A nemek közötti egyenlőség biztosítása és a nők és lányok esélyeinek növelése

6. cél: A vízhez és a köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és                 fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás

7. cél: Megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

8. cél: Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, teljes és termelékeny foglalkoztatottság és tisztességes munka biztosítása mindenki számára

9. cél: Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, inkluzív és fenntartható iparosítás elősegítése    és az innováció ösztönzése

10. cél: Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

11. cél: Befogadó, biztonságos, ellenállóképes és fenntartható városok és egyéb települések kialakítása

12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása

13. cél: Azonnali intézkedések foganatosítása az éghajlatváltozás és hatásai kezelésére

14. cél: Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható                 használata a fenntartható fejlődés érdekében

15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának       elősegítése, fenntartható erdőgazdálkodás, sivatagosodás megfékezése, a talaj          állapotromlásának megállítása és visszafordítása, a biológiai sokféleség eltűnésének             megfékezése

16. cél: Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az             igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, jól működő,             elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten

17. cél: A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődésért dolgozó Globális Partnerség megújítása

 

A fenti 17 általános célhoz tehát 169 al-cél tartozik. Az alcélok között vannak tartalmi, anyagi célok, és vannak intézményi célok. Az anyagi alcélok azt fogalmazzák meg, hogy mit tartunk fenntartható állapotnak, vagy milyen fejlődési változást kell elérnünk. Az intézményi alcélok a fejlődés elérhetőségének, vagy a fenntarthatóság biztosíthatóságának intézményi, kompetencia feltételeit írják körül. Ez utóbbiak általában a legszegényebb, vagy a fejlődő országokra reflektálnak. Ezek között is döntő többségben vannak az olyan, a fejlett országoknak szánt alcélok, amelyekkel a fejlődő országok intézményes képességeinek javításában vállalhatnak szerepet, például anyagi támogatással, technikai segítségnyújtással vagy technológiatranszferek révén.

 

Dr Mayer Lajos

 

xxx

 

 

Olvasható még a témában:

 

A Kövér-féle tanács lesújtó országjelentése

 

https://mno.hu/belfold/a-kover-fele-tanacs-lesujto-orszagjelentese-1364283

 

(Megjelent, egy korábbi ülésről: 2016. okt. 1. - Szerk.) Közel sem festett hízelgő képet az ország állapotáról a Kövér László, az Országgyűlés elnöke által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács első előrehaladási jelentése. A 2013–2014-es évekről született aktuális értékelésben arról írnak, hogy folyamatos az elvándorlás az országból, romló tendenciát mutat a gyermekek tudása, várhatóan egyre többen fognak krónikus betegségekben szenvedni, a külföldi közvetlen befektetések trendje csökken, a közbeszerzésekben pedig jelentős volt az ajánlattételi összejátszás kockázata.

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: