Széchenyi 2020

A szociális jogok Európa pillérei lesznek

Illusztráció

 

„A gazdasági versenyképesség kéz a kézben járjon a szociális biztonsággal!” 

  

 

 

 

A szociális jogok Európa pillérei lesznek

 

 

Fontos, a munkás mindennapjainkat meghatározó, ugyanakkor agyonhallgatott tematikájú konferencián vett részt elnökünk. Hozzászólása is olvasható alább.

 

A konferenciára 600 fő regisztrált Európa minden országából, és a hír szerint kevesen voltak, akik nem érkeztek meg. Magyarországról Cseresznyés Péter, munkaügyekért felelős államtitkár, továbbá egy fő civil szervezeti résztvevő nevét láttam, és én vettem részt. Sajnos a magyar szakszervezetek részéről nem volt jelen más a „Szociális jogok európai pillére” ( Conference on the Eropean Pillar of Social Rights ) c. konferencián Brüsszelben 2017. jan. 23-án.

A szociális pillér – ahogyan az több honlapon és dokumentumban megtalálható – egy átfogó ajánlás, és ezen kívül köztelező jogszabály csomag, melynek vitája már körülbelül féléve tart.

 

Marianne Thyssen – Comissioner for Employment, Social Affairs, Skills and Labour Mobility - azaz foglalkoztatásét, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos -  az  első felszólalók egyike elmondta: Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hogy a fejlődés majd megoldja a szociális védelem gondjait. Felfelé konvergáljuk! Mindenki a saját képessége szerint. Az Európai Unió dolgozik a stabilitásért, a teljes foglalkoztatásért. A gazdasági versenyképesség kéz a kézben járjon a szociális biztonsággal!

 

16 ezer bizony válaszolt

 

16.000 online választ kaptak a szociális pillér eddigi dokumentumaira. Igenis igénylik a változást a polgárok. Világos üzeneteket fogalmaztak meg az emberek. Minőségi életet igényelnek és az életük kritikus pontjainak megoldását. Mindenkit fedjen le a szociális jogok rendszere! Ebben rendszeres egyeztetéseik voltak a különböző bizottságokkal és szervezetekkel. 1,5 millióval kevesebb a munkanélküliek száma, mint a tavalyi év elején, és 5 millióval kevesebb, mint a legrosszabb években volt. De azért még mindig vannak munkanélküliek. Konkrét, kézzel fogható intézkedésekre van szükség. Nem elég csak beszélni, hangsúlyozta. Felfelé irányuló szociális konvergenciára van szükség. És ebben az irányban ez a mai konferencia fontos lépést alkot.

 

Különben a populisták

 

Evarist Bartolo, Maltese Minister for Education and Employment, on behalf of the Presidency of the Counsil of the Eropean Union - Málta Oktatási és Foglalkoztatási minisztere, aki a soros európai uniós elnök nevében beszélt. Mint hallhattuk: meg kell értetni, hogy Európa megoldás legyen, ne probléma. Ismerni kell az emberek mindennapi gondjait. Biztosan nagyon „konyha szint” az, ha arról beszélünk, hogy hányan nem tudják befizetni a számlát a hónap végén. De ezzel is foglalkozni kell, különben a populisták fognak erről beszélni.

Ezt panelbeszélgetés követte Allan Larson a Pillér tanácsadója, Maria Joao Rodrigues az Európai Parlament tagja, aszociális jogok európai pillére című vélemény előadója, és Guy Ryder az ILO, és a Munka Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének főigazgatója vezetésével.

 

Új orientációkat!

 

A közpolitikák új orientációt kell kapjanak, emelhető ki összegezve. Nem lehet, hogy a szociálpolitika teher legyen! Allan Larson a következőket hangsúlyozta: meg kell nézni, hogy hogyan működnek a munkaerőpiacok. Kétsebesséő viszont sokkal lassabban változik. Azok, akik elveszítik a munkahelyüket többnyire ugyanolyan munkát keresnek, mint a korábbi, holott lehet, hogy arra már nincs szükség. Ezért maradnak le sokan. Nem lenne szabad rájuk bízni, hogy csak egyedül keressék a megoldást nehéz helyzetükben.

Sajnos vannak rossz irányú folyamatok is, nem konvergencia, hanem divergencia érvényesül. A munka világa globálisan alakul át és olyan mélységben, amire nem nagyon volt példa. Alkalmazkodnunk kell. Ez az a feladat, amit az ILO maga elé tűzött. Ehhez nagyon fontos az a politikai támogatás, ami ma megvalósul. Junker elnök egyértelműen elkötelezte magát a Pillér mellett. A szokásos ügymenet már nem elegendő, és ezt értette meg az európai politika.

 

Navracsics: iskolaelhagyók

 

Ezt követően kezdődött az „A” szekció munkája.Navracsics Tibor, az Oktatás, Kultúra, Ifjúság és Sport európai biztosa volt az egyik előadó. Vannak területek, ahol pozitív változás van, de azért súlyosak a gondok is, mondta. A fiatalok 11 %-a hagyja el az iskolát anélkül, hogy befejezné. Egyre nő azok aránya, akiknek hiányosak az olvasási képességeik. A rosszul teljesítők aránya még magasabb, 22 %. A migráns háttérrel rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel maradnak ki az iskolából. Így kimaradnak a munkaerőpiacból. Mindenkinél támogatni kell az esélyegyenlőséget, hangsúlyozta.

Elkészült a felnőttképzési program, amelynek megvalósításában csillagos ötösre kell vizsgáznunk,     tudtuk meg. Carlos Moedas, kutatási, tudományos és innovációs biztos, Ylva Johansson, svéd foglalkoztatási és integrációs miniszter, Mari Kiviniemi, az OECD helyettes főtitkára, Lis Korsbjerg, Dán Szakszervezeti Szövetség részéről egyaránt hangsúlyozták a képzés fontosságát, konkrét példákkal alátámasztva ezt: pl. a szakképzésnek és az átképzésnek a kulcsszerepét a dán tejipar gyökeres megújításában. A svéd miniszter-asszony elmondta, hogy évente a munkavállalók 20 % (!) vesz részt továbbképzésen.

 

Emberi kondíciók gondozása

 

Ebben a szekcióban az alábbiakat akartam elmondani, de sajnos igen sok jelentkező - köztük miniszterek - között nem kaptam szót. De a szünetben személyesen röviden elmondtam a véleményemet Navracsics biztos úrnak és Cseresnyés államtitkár úrnak. Fontosnak tartom, amit a biztos úr mondott a felnőttképzés fontosságáról és az esélyegyenlőség javításáról. Ahogyan azt is, amit a plenáris ülésen Allan Rajson által vázolt fel a „kétsebességes munkaügyi helyzet”-ről. Miszerint a gazdaság szerkezete, és a foglalkoztatási struktúra sokkal gyorsabban változik, mint az emberek képzettsége és az emberi hozzáállás a munkához. Ezen a helyzeten valóban csak képzéssel lehet változtatni, de nem csak a szakmai képzésekre és továbbképzésekre van szükség, hanem az általános emberi kondíciók gondozására is, a hozzáállás fejlesztésére, a motiváltság erősítésére. Sajnos ebben Magyarországon nem állunk jól. A szakmai képzésekben, át- és továbbképzések terén talán elfogadható a helyzet, de aki leszakadt, az nem igen kap segítséget ahhoz, hogy újra felálljon.

A munkával való rendelkezés az önbecsülés egyik legfontosabb eleme. Hasznos lenne tehát arról áttekintés, hogy ez a kérdés hogyan áll Európa különböző országaiban, melyek a jó példák, milyenek a jó gyakorlatok. Azt is vizsgálni kellene, hogy ebben hogyan vesznek részt a szakszervezetek, mert igen jelentős szerepet kellene kapniuk. A szakszervezet az, ami a legközelebb van a munkavállaló emberhez, még akkor is és sokáig, ha elvesztette a munkáját.

Az ilyen célú képzések és a szakszervezetek közötti közreműködésében komoly lehetőségek vannak, és határozottan előre tudnánk lépni az összefogással.

 

Preaktívnak kell lenni

 

A délutáni szekció a munka jövőjét tárgyalta. Ugyan érdemben foglalkoztak a téma alapkérdésével, de lényegében azért kevés új hangzott el. Együtt kell működni a szektoroknak, magyar nyelvhasználatban, az „oldalaknak”. Megvédeni a munkavállalók jogait – mondták. A Volkswagen szalagjánál ma már több robot dolgozik, mint amennyi ember. Nem akkor kell képeznünk magunkat, amikor már elvesztettük a munkánkat, hanem előre: preaktívnak kell lenni. Nem minden panel résztvevő előadása volt értékes, viszont: egy férfi – Peter Vesterbacka, az Angy Birds („Mérges Madarak”) márka elindítója és brandmanagere – piros pólóban és hatalmas Donald kacsa portréval a hasán arról beszélt, hogy mindnyájunknak meg kell tanulni kínaiul és vállalkozást alapítani.

 

 

 

Zuzana Vaneckova, az Európai Ifjúsági Fórum tagja az előzővel ellentétben igen érzékeny, őszinte és értékes hozzászólást tett. Komoly aggodalmának adott hangot, miszerint szakadék van a képzés és a munka között, amely szakadékot sok fiatal nem tudja átlépni, így nem jutnak munkához. Számos dolog rendezetlen, nem ismerik a fiatalok a jogaikat sem. De felvetette azt is például. hogy az (alternatív) új foglalkoztatási formákból is lehessen elmenni nyugdíjba. Sokféle munka, és „önfoglalkoztatás” van, ami mögött nincs semmiféle szociális biztonság. Bármi történik, egy pillanat alatt leírják az embert „lúzerként”.

 

Az önfoglalkoztatott lúzer lesz?

 

A vitában hozzászólt Cseresnyés Péter államtitkár. Magyarország nem ért egyet e felfelé konvergálás elméletével – sajnos nem értettem világosan, hogy miért –, az új munkaerő-piaci körülményekhez igazodás a cél. Az átalakulásnak is vannak vesztesei, akik nem tudnak alkalmazkodni. Ezen kihívásokat a szociális partnerekkel közösen kell kezelni.

Antonio Tajani, az Európai Parlament új elnöke, aki ebben a tisztségében először beszélt nyilvánosan, elmondta, azt várják tőlünk, hogy az emberek felé forduljon Európa. Ne csak egy kafkai bürokrácia legyen. Ezért mindent meg fog tenni. Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára szerint: át kell csoportosítani a gazdasági forrásokat a szociális célokra! Ez az egyik, a másik az, hogy megfelelő bérek legyenek. Összeomlottak a bérek! Össze kell fogni a gazdaságpolitikát a szociális politikával. Akik dolgoznak, meg tudjanak élni belőle, foglalható össze röviden.

 

630 milliárd...(?)

 

Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke: 160 milliárdot biztosítottak eddig, 2023-ig 630 milliárd lesz gazdaság-élékítésre és munkahelyteremtésre bocsájtott összeg. Junker elnök programjának a legfontosabb célja, hogy a társadalmi reformokat és a progresszivitást összekapcsolja. Főleg a jogszabályokat kell a legkülönbözőbb szociális és gazdasági helyzetben lévőkre, és eltérő gyakorlatot folytató országokra kiterjeszteni. Egyetért azzal, hogy a szociális pillért egész Európára ki kell terjeszteni, de ne azonnal. Fokozatosan.

 

 

 

   Földiák András

( A cikk kapcsolódik a „Progresszív európai utiterv” c. íráshoz – Szerk.)

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: