Széchenyi 2020

Progresszív európai utiterv

Illusztráció

 

 

 

 

 

 

 

Progresszív európai utiterv

 

A növekvő szegénységhez és egyenlőtlenségekhez vezető megszorítások helyett jelentős társadalmi reformokra van szükség. A szociális Európa ne tőlünk nyugatra kezdődjék.

 

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülést tartott még 2016. november 7-én. Azonban az erről szóló hírek „elkerülték” a hazai tájékoztatást pedig az ESZSZ-nek (az angol rövidítés szerint ETUC-nak)  minden tagországa és fontosabb szakszervezeti konföderációja képviselte magát.

Az egész napos tanácskozáson Európa jövőjéről volt szó. Az ESZSZ elnökének és főtitkárának tájékoztatásán és összefoglalóján kívül a svéd szociális miniszter-asszony tartott előadást. A délutáni programot csaknem teljes egészében Jean Claud Junkerrel, az Európai Bizottság elnökével való találkozó alkotta.

 

Progresszív reformok

 

Összefoglalva Junker szavait: új lendületre van szüksége Európának. A gazdasági válságot elsősorban megszorításokkal próbálták megoldani az európai államok, ez azonban sehová nem vezetett, semmilyen gondot nem oldott meg, sőt a szegénység és az egyenlőtlenség növekedett. Junker elnök programjának a legfontosabb célja, hogy a társadalmi reformokat és a progresszivitást összekapcsolja.

Többen hangsúlyozták, hogy ez progresszív utiterv az Európai Unió számára, és nagyon jó kezdeményezésnek tartják.

Hozzászólásomban kiemeltem: örülünk és fontosnak tartjuk, hogy folyik a szociális pillér kialakítsa, valóban a legfontosabb európai cél a szociális jogok biztosítása. Magyarországon az ECOSOC Budapesti szervezete széleskörű diskurzusra teremtett lehetőséget, ez is hozzájárult ahhoz, hogy kidolgozzuk a magyar szakszervezetek egységes, közös álláspontját a tervezetről. Ebben is rögzítettük, hogy véleményünk szerint mennyire fontos ez a munka. Azt viszont rendkívül aggályosnak és kedvezőtlennek tartjuk, hogy a jelenlegi tervek szerint a szociális pillér hatóköre csak az euro-zóna országaira terjedne ki.

 

 Jövőt az euro-zónán kívül is!

 

Véleményünk szerint a felzárkózást kellene segíteni, vagyis az uniós tagországok  közeledését szolgálni, nem újabb szakadékokat képezni. A nem euró zónás országok kizárása éppen ellenkező hatást gyakorolna, politikailag hátrányos lenne. Megemlítettem, hogy Magyarországon vannak Unió ellenes hangok, sajnos nem mindenki kedveli Brüsszelt. A szakszervezetek nem ebbe a körbe tartoznak, ám nehezebb lesz az európai értékek népszerűsítése, ha fontos ügyekből kimaradunk, ha a szociális Európa tőlünk nyugatra kezdődik.

Szociális szempontból is ellentétes lenne ez a megkülönböztetés a saját céljaival, mert az egyenlőtlenséget kívánja csökkenteni, miközben a térségek között éppen növelni fogja azt.

Európának sem előnyös, mert a szociális feszültségek egyre több embert kergetnek Nyugat felé és ez által növekedik a szociális dömping.

 

Felnőttképzési programok

 

Hozzáfűztem még, hogy az említett magyar vélemény a tervezetben szereplő mértéknél még nagyobb hangsúlyt adna a felnőttképzésnek. Utaltam rá: a dán kolléganő beszélt arról, hogy a szakképzés erősítése is hozzájárulhat a szociális hátrányok csökkentéséhez. Emellett  fontosnak tartanánk a felzárkózást segítő speciális európai felnőttképzési programokat, mert segíteni sokféleképpen lehet, de tartós, maradandó változást, a célirányos képzés eredményezhet.

Junker elnök válaszában elismerte a személyes felelősségét abban, hogy a szociális pillér a terv szerint csak az euro-zóna országaira terjedne ki. A pillér két fő elemből áll, jogszabályokból és ajánlásokból. Főleg a jogszabályokat nehéz a legkülönbözőbb szociális és gazdasági helyzetben lévő és eltérő gyakorlatot folytató országokra kiterjeszteni.. Azonban a csatlakozásra minden uniós országnak lehetősége lesz, senki nincs kizárva, csak a kötelező jelleget kell megfontolni.

 

 

                     Földiák András

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: